Mostan tüntetés lesz a választási eredmény ellen szombaton. Lesznek tízezren. Ez jó. Csak hát nem tüntizni kell, hanem választást nyerni. De addig ez a pozitív lehetőség nem fog bekövetkezni, amíg a tüntizgetők nem mernek szembenézni a valósággal. Márpedig nem mernek. Helyette hisztiznek, sértegetik a választókat, csalást kiáltanak, zsizsegnek eszetlenül. Próbáljuk feltárni az okokat!

Az első ideológiai.  És tegyünk is különbséget a Jobbik és a ballibek problémái között. A Jobbik könnyebben elintézhető azzal, hogy a százéves tölgy alatt nehéz másik fának kinőni, mert az öreg fa elveszi előle a napot. A ballibek legnagyobb baja viszont az, hogy nincs mondanivalójuk a társadalomnak, mert eszméik megvalósultak. A balos gondolatoknak sokat köszönhetnek az emberek a szociális jogok terén, de úgy látszik nincs hova fejlődni. Van nyolcórás munkanap, rendes fizetés, segélyezési rendszer stb. Ez mind helyes és jó dolog. A húsz éven belül bekövetkező robotizáció ezeket felülírja, hiszen a robot nem fog sztrájkolni. Mit lehet elérni még e téren? Nem sokat, az eddigi eredmények megtartása sem lesz könnyű. A fejlődés látszatát valamiféle ingyen jövedelem adásával próbálja meg a baloldal láttatni nem sok sikerrel. A liberális eszme rendszer - sok pozitívum mellett - szintén kiüresedett. A polgári és szabadságjogok a mindennapok részévé váltak, megszoktuk őket, nélkülük nem lehet - és nem is érdemes - élni. Tisztelet kiharcolóinak! Csak itt is a továbblépés a problematikus. Gender, pc, integrációs kihívások keresése és egyéb ökörségek már egy túlhajtott, szélsőséges liberalizmust mutatnak, melyet a népek nem szeretnek.

Erre tett rá a népvándorlás kezelése. Az emberek - ha a nyugdíj-, szociális ellátás emelését kérték, jobb oktatást, egészségügyet akartak - évtizedek óta azt hallották a liberálisoktól, hogy nincs ingyen ebéd. Erre - szó szerint - begyalogol több millió migráns megszegve minden európai szabályt, és nekik van ellátás, pénz, átképzés stb. És liberálisék nem érzik eszméik közt az űrt. Akkor most van ingyen ebéd vagy nincs? Ha nincs, akkor miért az európai polgárnak kell megfizetnie az integrációs társadalmi kísérletezgetés árát? Hiszen tudott dolog, hogy az első generáció nagy része szervdonornak, prostituáltnak, drogdílernek lesz jó. A második talán utcaseprőnek, a harmadik árufeltöltőnek, buszsofőrnek, és a negyedik generáció esetleg fel tud emelkedni a középosztályba. Száz év. Talán, ha marad a világgazdaság pénzbősége. Ha nem, akkor társadalmi megrázkódtatások, balhék. És ez még a jobbik eset, azokra vonatkozik, akik egyáltalán akarnak integrálódni. Jelentős részük nem is igyekszik, elvannak a saját közegükben, amely elől elmenekültek.

Az eszmék közül marad hát a jól bevált konzervatív eszmerendszer, amely sikerrel olvasztotta magába a baloldali és liberális gondolatokat. Beigazolódott Hegel: "Minerva baglya csak a beálló alkonnyal kezdi meg röptét." A kiüresedő, szélsőségessé váló ideológiai háttérrel nincs könnyű dolga a ballib oldalnak, és nem látszik olyan kvalitás, aki korszerűen meg tudná fogalmazni a XXI. századi emberiség baloldali, liberális eszméit.

A vereség többi oka taktikai, amely abban foglalható össze, hogy míg Viktor dolgozott, az ellenzék pofázott. A gőzt nem a fanfárokra kellett volna kötni, hanem a gépekre. Viktor például látta, hogy a közelmúlt választásai a szegényedő, félelemben élő vidéki lakosság megszólításán múltak. A Brexit, Trump elnöksége, osztrák, német választások eredményei ennek a társadalmi rétegnek a politikai aktivizálásával jöttek össze. (A franciáknál is ez a tendencia érvényesült, csak ott az egész politikai osztály egy nem túl demokratikus választási szisztéma segítségével akadályozza többedszer a valódi társadalmi folyamatok elnöki szintű megjelenését.) És mi volt erre a ballibek válasza? Igen, az, mint most az itthoniaké. Rednecknek gúnyolták őket. Viktor meg köszönte szépen és beterelte ezt a ballibek által lenézett választói sokaságot, az ő jó meleg akoljába. Szépen mentek is a kolomp után. De ki akadályozta meg a ballibeket, hogy ők rázzák a kolompot?

Aztán a terepmunka hiánya. Viktor gyakorlatilag felszántotta a pályát, rosszul is néz ki szegénykém. Ballibék tartottak néhány sajtótájékoztatót, 'oszt jó napot! Persze védekezésül szokás a Fidesz-média túlsúlyról rinyálni. Na, akkor itt megint álljunk meg és forgassuk vissza a filmet. A rendszerváltáskor minden a ballibek kezében volt. Bel- és külföldi kapcsolatrendszer, média, gazdasági hátország, minden. Hova lett? Az ún. jobboldalnak semmije sem volt. Sőt, amikor kérni merészelt, azt vágták a pofájába, hogy vegyen magának. És vett. (Túl sokat és ez sem jó.) Ja, hogy ballibék a könnyű pénz reményében csak kivettek a rendszerből, de nem tettek bele semmit? És ez miért a Viktor hibája?

A hülye ajtótól ajtóig választási mozgósítást is a ballibek vezették be az ő Werberükkel. Emlékeznek, milyen normálisak voltak korábban a választások? Voltak viták, plakátok, reklámok. Aztán Werber 2002-ben felültette Viktort a ringlisre a mozgósítás csúcsra járatásával. Azóta minden felesleges. Azon múlik a választás, hogy ki mennyi embert visz el a szavazófülkéig. És a Viktor megtanulta a leckét, a ballibek meg elfelejtették. És ezért miért Viktor a hibás?

Szokás még panaszkodni a választási rendszerre, amely pofátlanul kedvez a Fidesznek. Ja, de az időköziken - Veszprém, Tapolca - nem kedvezett? Akkor miért lehetett elverni a Fideszt? Aztán miért nem tanulta ki a nagybecsű ellenzék a választási rendszert? Volt rá négy évük. Miért nem alakítottak egy választási tömörülést, leosztva a helyeket, ha annyira meg akarták verni a Viktort? És miért fátum a kamupártok tengerében a Fidesz-KDNP jobboldali tömbként? Talán létrehozhatták volna a Békemenetelők Pártját, máris mínusz kétszázezer szavazat Viktortól. Vagy az Orbán Viktor Ürülékét Szeretők Pártját. Másfél millió szavazat, egyben megoldva a párt finanszírozása is üvegcsében árult eredetinek igazolt anyaggal. A felkészületlenségért, ötlettelenségért is Viktor a hibás?

A mostani hisztivel ez a legnagyobb gond. Nem értik a Viktort. Még mindig nem. Démonizálják, mert azt könnyű, de nem értik. Pedig egyszerű csávó az én Viktorom, csúcsragadozó. Feltárja a lehetőségeket és könyörtelenül kihasználja azokat. Csak az a baj vele, amit öreg barátom Hippokratész mondott: "Ami sok, megárt.". És a Viktor már sok. Viszont egyre nehezebben leváltható.

A jövő ezért nem túl fényes. Viktor most gőzerővel fogja megvalósítani világképét, ne várjon senki méltányosságot tőle. Mámoros győzelemében a "Soli deo gloria!" jelmondatot harsogta. Jó lenne, ha kormányzásában - önmagát legyőzve - a "Non nobis, domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam." elvet követné. Ám ennek kicsi a valószínűsége, mert ha Viktor véletlenül meginogna is, a rendszeréből élők nem fognak. Az ellenzéki pártok megújulás címén szépen szétverik magukat. Aki megengedhette a tisztesség luxusát, az lemondott, Vonától Gőgösön, Szigetvárin át Hadházyig. A maradók nem a politikáért, hanem a politikából élnek, ők gyönyörűen legitimálják Viktor rendszerét. És vannak a hivatásos agent provocateur-ök. Molnár Zsolttól senki sem kapott választ arra, hogy mit keresett Göncz Árpád kifütyülésén abban az érdekes hacukában. Toroczkai ott volt Budaházy mellett az orosz emlékmű vörös csillagának leverésénél, és ott volt egy csomó balhénál. Csak a bíróságon nincs mellette. Véletlen? Ezek majd szétverik a sebeiket nyalogató, amúgy is megzuhant pártokat. Gyurcsány troll gondoskodik arról, hogy a kígyók továbbra is kígyózzanak, az Ungár gyerekről pedig csak a nagyon hülyék hiszik el, hogy le akarja bontani a mamahotelt. Az új fiúk pártjai sem veszélyesek Viktorra, hiszen az Y generáció kényelmesebb annál, minthogy komoly munkát végezzen pláne, hogy a vidéki egyszerű népekkel vegyüljön. What's left?

Politikai erő most nincs Viktor leváltására, az emberek tüzelése ezért pont olyan mutatvány, mint amikor az amcsik hergelték a magyarokat ellenállásra '56-ban úgy, hogy nekik eszük ágában sem volt segíteni. Választáson kell legyőzni Viktort sok munkával, okossággal, újszerű megoldással. Az igen, az valami. Az öncélú hisztizésből viszont elegem van.

Azt mondják, nincs unalmasabb a tegnapi újságnál. Azt hiszem, kiegészíthetjük ezt a bölcsességet azzal, ha a kiszámítható újságokat is belevesszük ebbe a mondásba. Miközben most még mindenki a kampányzajjal van elfoglalva, mi már nevessünk előre az eredmények közlőin az igazságosság jegyében.

Fidesz-vereség, kormánypárti média:

1.    MTI:

"Tegnap rekordszámú – 83 százalékos - részvétel mellett tartották meg a 2018-as országgyűlési választásokat. Dr. Áder János köztársasági elnök a demokrácia győzelmének nevezte a választók kiemelkedő aktivitását."

2.    M1 Híradó, Németh Balázs:

A stúdió Németh Balázs sírógörcse miatt nem kapcsolható, időnként azonban a: "Mi lesz most a trafikjaimmal?" fájdalmas felkiáltás hallatszik.

3.    Magyar Idők, Bayer Zsolt: Európaiak között egy fehér című cikkének felütése:

"Ti rohadt mocskos panelprolik, hogy Allah rakná belétek azt a véreres faszát, hogy a taknyotokon csúsznátok az evangélikus püspökeitek valagába!"

4.    Origo:

"A szomorú vasárnap végét ki sem várva tízmillió álló farkú migráns rohanta meg a magyar határt. Csapataink sosem voltak, a Kormány nincs a helyén. Mindenki készítse elő a vazelint."

5.    Ripost:

Lelepleztük! Így szopta le Orbán Putyint! (Várjuk Vona/Karácsony/Gyurcsány/Juhász/Hadházi urak megtisztelő megrendelését a bukott, nemzetvesztő, korrupt fideszes férgek viselt dolgainak leleplezésére.)

Fidesz-vereség ellenzéki média:

1.    Index:

"És Lajos le sem dobta a legendás atombombáját! A magyar emberek simán elkergették az oroszbarát autokrata rendszert építő, illiberális Orbánt!"

2.    444.hu:

"Jó egészséget kívánunk Orbánnak döblingi kezeléséhez Grazban! Reméljük, hogy jobb eredményre vezet mint Széchenyinél, hiszen Orbán azért mégsem a legnagyobb magyar. (Egyáltalán mi az, hogy magyar?)"

3.    RTL Híradó:

"Nézőink látták, ahogy Rogán Antal helikoptere felemelkedik a pasaréti rablóparkból. Rogán, felesége és gyermekei a gépen voltak. Egy leeső Louis Vuitton táskából százmillió forint hullott az égből. Legalábbis a Pasaréten ezt beszélték."

4.    24.hu:

"Nem hatottak a választási csalásos trükkök! A magyarok nem ijedtek meg a megfélemlítésre alapozó Orbán-rezsimtől!"

5.    Hírtv, Puzsér Róbert:

"A tíz leghitványabb magyar ma este ott állt a Bálnában a többi hitvánnyal együtt, hogy tort üljenek a hitványság ünnepén! De a magyarok elzavarták ezt a Hajdú Pétert kitartó hitvány kormányt annak hitvány vezetőjével együtt! Mi lesz most az olyan hitványakkal, mint ez a Hajdú Péter? És külön Semjén Zsolt..., aki a hitványság sötét ikonja."

Fidesz-győzelem kormánypárti média:

1.    MTI:

"A 2018-as országgyűlési választásokat tizenkilencmillió-négyszázharminchétezer-kettőszáznyolc ember szavazatával a Fidesz-KDNP nyerte. A kiemelkedően magas szavazatszámmal nyert választást dr. Áder János köztársasági elnök a demokrácia diadalának nevezte."

2.    M1 Híradó, Németh Balázs:

A stúdió Németh Balázs örömtánca miatt nem kapcsolható, néha a: "Kapok még trafikot, juhé!" felkiáltás hallatszik.

3.    Magyar Idők, idézet Bayer Zsolt: Van Istene a magyaroknak! című cikkéből:

"Hát érdemes volt katolizálnom, meghallgatott az Isten! Mert a magyar áldozatra van füle az Istennek is! Úgy lettem katolikus, hogy először konfirmáltam, aztán kasztráltattam magam. A Bencsik meg a Lovas később mondta, hogy a "körülmetélni" lett volna a helyes szó, amit az orvosnak kellett volna mondanom, de úgy sem lettem volna katolikus. Most már mindegy, az Úr adta, az Úr elvette! A nyelvem azonban megmaradt, mert nyelvében él a nemzet! (A Bencsik meg a Lovas szerint viszont nyelvével még senki sem nemzett.)"

4.    Origo:

"A Soros-féle migráns bandáknak még várniuk kell pár évtizedet, míg hazánk földjére tehetik izzadságtól áporodott lábukat! A magyar vitézség most a szavazófülkében mutatta meg a világnak nagyságát! Nem félünk tőled Soros Lajos!"

5.    Ripost:

Lelepleztük! Vona/Karácsony/Gyurcsány/Juhász/Hadházi urak buzibárban töltötték a választás éjszakáját! (továbbra is állunk a nemzetvesztő ellenzék leleplezése érdekében az általunk nagyra becsült, korszakosan zseniális Orbán Viktor Miniszterelnök Úr rendelkezésére.)

Fidesz-győzelem ellenzéki média:

1.    Index:

"Az Index új tulajdonosa, Mészáros Lőrinc szerint az Index továbbra is megőrzi függetlenségét. Az elbocsátott szerkesztőségi munkatársak: Le kellett volna dobnod az atomot, Lajos! - tüntetését felesleges zavarkeltésnek nevezte, amelynek nincs helye a független médiában."

2.    444.hu

"Sajnos nem hiába pakoltuk össze bőrendjeinket! A töketlen ellenzék miatt megint beszoptuk! Tel-avivi járatra jegyek - némi felárral - a szerkesztőségben vásárolhatók! Kedvenc aranyóránkat - melyet nagyapánk a halálos ágyán adott el nekünk - ne felejtsük elvinni!"

3.    RTL Híradó:

"Daragíje tavarisi! A Jóatom leányvállalataként ezután Híradónkat orosz nyelven adjuk. Első hírként beszámolunk arról, hogy minden alapot nélkülöz az a liberális fakenews, hogy szovjet hekkerek befolyásolták volna a magyar választást. A közel húszmillió fideszre szavazó egy apró malőr miatt lehetett, mert a szovjet elvtársak sokkal nagyobb választói körhöz szoktak, de - tanulva a magyar tapasztalatokból - a jövőben az adott ország méretéhez igazítják a szoftvereiket."

4.    24. hu:

Választási csalás! Gyurcsány Ferenc mai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy neki mutattak egy csalást, amely választási volt. Ha még több bizonyítéka lesz azt is bemutatja majd. Addig viszont várjon mindenki türelemmel, de ehhez meneszteni kell Polt Pétert. Különben kikéri magának, hogy részeg lenne. 

5.    Hírtv, Puzsér Róbert:

A hitványak hada szavazott a hitvány Hajdút kitartó hitványakra! Ennek az országnak vége! A hitvány a hitványnak örül? Ezt akartátok? Hajdú Pétereket? Hát megkaptátok! Legyetek mind Hajdú Péterek! És külön Semjén Zsolt! Hitvány népek langy szívű sihederje, verje csak a Hajdú, verje, verje!"

Miután szánalmas blogocskánk eme csacska szösszenetét elolvasták, már kellően felkészülve várhatják a nagy orgánumok unalmas beszámolóit. Ha nagyobb hülyeségek lesznek benne, mint az itt írtak, ne legyen elegük belőle, inkább kacagjanak.

Auguszt Gábor dalával egyetértve szeretem Kaposvárt. Meg az ott élő embereket. A szüleimnek köszönhetem, hogy megismerhettem ezt a kedves kisvárost akkor, amikor még tényleg egy bűbájos, hangulatos békebeli városka volt. A legendás színházi időkben jártunk Kaposvárra a '70-es évek végétől a '80-as évek elejéig, közepéig. Nagyszerű műveken és színészeken szocializálódhattam ennek a városnak és az ott alkotóknak köszönhetően. Sok jó emlék köt oda. Nemcsak színházi, bár a Marat halála vagy a Mester és Margarita meghatározó.

A szocialista Airbnb kalákában működött. Szüleim munkahelyének kaposvári részlegénél dolgozó kollégáinál húztuk meg magunkat mi a bérletes napokon, ők meg nálunk kempeltek, ha Pesten volt dolguk, vagy csak úgy meglátogatták a fővárost. Közelről láthattam, hogy a kaposváriak mennyire csupa szív emberek. Segítségükkel ismerhettem meg az akkor utolsót lobbanó Krúdy-hangulatú várost, a Lestyán fagyi csodáját, a Pojtner és Nógrádi pékségek fantasztikus kenyerét, kiflijeit, a hétvégén megálló időt, melyet a galambok "kötőtű, kötőtű" hangja ringatott álomba, és a Rákóczi meccseken szurkoló tizenöt-húszezer ember szívének együtt dobbanását. Aztán a városban megépültek a négysávos utak, lakótelepek, amellyel fokozatosan eltűnt a Monarchia boldog békeidejére emlékeztető sárm Kaposvárból. Két évtizede pedig az egyre több bevásárlóközpont növeli a jellegtelenséget. Ma, ha valaki a megénekelt '67-es úton áthalad a városon, lát egy sor multit bazi nagy parkolókkal, lakótelepet, aztán parkolókat, végül a vasúti felüljáró után búcsút is inthet Kaposvárnak. A belvárosból a kereskedelem, szórakozás kiszorult, ahol a régiek még korzóztak, kirakatokat nézegettek, összefutottak egymással vasárnap délutánonként egy kis pletykálkodásra, ma üresen kong. A virágos Kaposvár egykor valóság volt, mostanában a főtérre szűkülő pr.

A régi emlékek azonban nem hagynak búsongni a jelenen, ezért az idei húsvétot a Zselicség egyik tanyáján töltöttük, ahol családilag megmerítkezhettünk a kaposvári (somogyi) emberek szeretetében. Volt minden, ami ellenállhatatlanná teszi ezt a tájat. Jó levegő, remek ételek, nyugalom, állatnézés - na, nem mintha az Pesten nem lenne -, lovaglás és beszélgetés az ifjúkori cimborákkal. És mi más lehetne a diskurálás tárgya, mint a választás. Rendes polgári népek ők, így a tolvajlásokat nem szívelik, azt pláne, ha már Viktor és családja a látszatra sem ügyel, egyre nyilvánvalóbb a közpénzfosztogatásban játszott szerepük.

A helyi leosztás pedig olyan igazi kaposvárias. Négy komolyan vehető jelölt van. A legnagyobb támogatással bíró természetesen a fideszes rendelkezik. Tele van a város nem túl szimpatikus fejével, melyről süt a butaság. Beszélgetőtársaim szerint a Fidesz végtelenül ostoba, de rendkívül erőszakos generációját képviseli, amely még a Fideszre szavazni tervezőket is megosztja. Nem is kaposvári tüke, így városi szempontból migránsnak minősül. A régi fideszesek sem értik miért ezt az alakot választotta a pártvezetés Kaposvár képviseletére, akit maguk között csak Hájfej elvtársnak becéznek. Egyeseket az is óvatosságra int vele szemben, hogyha nyer, a város vezetésére fog gyúrni. A most kirobbant Krakus-ügyet ennek előjeleként értékelik, hiszen a mostani választás nem Szitáról szól, akkor meg minek felmelegíteni a tíz éve ismert történetet? Számukra egyre nyilvánvalóbb, hogy a választással egyben a kaposvári Fideszen belül leszámolás zajlik, melynek eredményeképpen a faék egyszerűségű, agresszív Hájfej elvtárs és köre minden somogyi erőforrás feletti rendelkezés jogát meg akarja kaparintani. Ezért a fideszesek értelmesebbik része nem hajlandó rá szavazni, bázisa a közmunkásokra és az elvakultakra korlátozódik, amely talán hoz harminc-harmincöt százalékot.

A vörösök részéről egy helyben ismeretlen DK-st indítanak, amely meglepetés Lamperth Mónika és Kolbert István után. Az esélytelenek nyugalmával nem is kampányol különösebben, arra lesz jó, hogy húsz százalék körüli töredékszavazataival biztosítsa Gyurcsány listás bejutását. A Jobbik jelöltjének népszerűsége sem túl magas, úgy huszonöt-huszonnyolc százalékra taksálható.

A helyiek szerint a legérdekesebb jelölt egy helyben ismert fickó, Nadrai Norbert, aki függetlenként indul. Amolyan Márki-Zay típus. Kaposvári gyökerek vagy kétszáz évre visszamenőleg, katolikus, jogász, harminc év a város szolgálatában. Ugyanakkor három-négy éve kiszállt az egyre erőszakosabbá váló fideszes belharcokból, amelyhez felhasználták a köztisztviselőket is. Barátaim - olyan igazi somogyisan - legalább félórát vitatkoztak azon a kardinális kérdésen, hogy az elmúlt éveket hol töltötte reménységük. Az egyik jól értesült tábor szerint külföldön dolgozott valami egyetemen, a másik tábor szerint Budapestre száműzte magát. Most viszont indul a képviselőségért. Nem is rosszak az esélyei ebben az összetett helyzetben. A helyi politikát ismerők szerint kb. hetven-harminc arányban lenne legyőzhető Hájfej elvtárs, ha a többi politikai párt beállna Nadrai mögé.

Ennek azonban semmi jele. Mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, és elmulasztják a lehetőséget. Pedig arcvesztés nélkül léphetnének vissza a közös független jelöltért. Az a probléma sem fenyeget, amivel takarózni szoktak, hogy szavazóik nem voksolnának a másik pártra, ha ők visszaléptetnék jelöltjeiket. A pártlistás szavazatokat a visszalépés nem érintené, azokat be lehet gyűjteni így is. A racionalitás egy az egyben felállást diktálna, de hát a pártközpontok inkább a Fidesznek pávatáncolnak, mintsem maximalizálnák a politikai előnyöket, amely Kaposváron az ölükbe esett.

Mert egyenként nem győzhetnek, ezt ők is tudják. Hájfej elvtárs harminc pár százalékkal nyerhet. Ha az a nem várt helyzet állna elő, hogy visszalépnek, azzal viszont a Fidesz sem húzhatná be körzetet. Kaposvári barátaim reménykednek, hogy megjön az eszük a helyben jelölteket indító pártoknak és nem kell megélniük azt a szégyent, hogy továbbra is Hájfej elvtárs képviseli őket az Országgyűlésben, ahol eddig sem vetette észre magát.

A Fidesztől könnyen elvehető a kaposvári mandátum, de a pártpolitikai töketlenkedés, a nagy dumákat apróra váltó kiskorrupció megakadályozza. Talán a kaposváriak maguktól is rájönnek a megoldásra, és erre a Nadrai nevű független jelöltre szavaznak. Az ordító országos kampányban ennek nem sok az esélye. Szegény kaposvári barátaimnak nagyon elege van a visszaléptetést akadályozó, ezzel a Fidesz rosszabb arcát sikerre segítő, önmagukat ellenzékinek beállító politikusokból.

Történészeink nagy adóssága, hogy nemzeti tragédiáinkat - Muhi, Mohács, Trianon - nem dolgozták fel összefüggésükben, így nem tudjuk, hogy melyek azok az okok, amelyekre oda kellene figyelni elkerülendő a következőt. Egyenként és felületesen van magyarázat általában a taktikai hibákról - rosszul felállított szekértábor, katonai összpontosítás hiánya, hadsereg leszerelése - de átfogó tanulságokkal nem találkozhatunk. Próbáljuk hát kocatörténészként pótolni ezt a hiányt. Miért? - tehetjük fel a kérdést, hiszen a Magyar Királyság minden esetben jó helyzetben volt külpolitikailag és belpolitikailag is.

Lássuk a külső hatásokat. IV. Béla korában a Magyar Királyság Közép-Európa senki által meg nem kérdőjelezhető hatalma. A nyugati fenyegetés pár évtizeddel korábban megszűnt és a palermói utcakölyökből császárrá avanzsált II. Frigyes inkább kora reneszánsz udvarában találta meg boldogságát Szicíliában kedvenc normannjai és szaracénjai között, mintsem a Drang nach Osten politikával szórakozott volna. Délen az Árpád-ivadék Manuel császár halála után széteső Bizánc sem jelentett fenyegetést. (Ama híres négyszáz sátor felemelkedésére Bursa környékén még pár évtizedet várni kell.) Julianus ugyan hozott hírt egy Keletről jövő fenyegetésről, de őt kiröhögték. Kijev eleste után nem röhögtek, akkor elkezdtek kapkodni a kunok behívásával, majd kiűzésével. Mohács előtt - bármennyire is meglepő - szintén jó volt a nemzetközi környezet. A török határ melletti villongását megszokták a népek, de komoly összecsapásra évtizedekig nem került sor. A Habsburg-Jagelló keresztbe-kasul házassági rendszerrel a Magyar Királyság olyan birodalommal került szoros szövetségbe, amelyben nem ment le a nap. A kor embere bízhatott abban, hogyha a kontyos nagyon ugrál - amelynek nem sok jele volt Nándorfehérvár elestéig - akkor az egyesült birodalmi, cseh, lengyel, magyar hadak ellátják a baját. Trianon előtt sem kellett izgulni. Az oláh, rác királyságok sehol sem voltak a Magyar Királysághoz képest, az őket bujtogató Orosz Birodalom ellensúlyozására pedig ott volt a Monarchia ereje, amelyet kiegészített még Németország, Olaszország, Törökország. Az oláhok és a rácok tényleg nem voltak tényezők, a háborúban le is lettek verve. Az oláhok például - kevesen tudják - 1918 májusában megadták magukat, békeszerződést kötöttek a központi hatalmakkal, és kiléptek a háborúból.

Látszólag a belső viszonyok sem mutatnak katasztrófára. A kor magyar embere ugyanis az adott kor színvonalán, tűrhetően élt. Béla király idejéből kevés forrás maradt fenn, és persze vannak hőbörgések hatalmaskodásokról, pénzrontásról, ezek azonban más országokban sem voltak ismeretlenek. Ulászló és Lajos király idején kifejezetten ment a szekér. Ekkor szokták meg Észak-Itália, valamint a dél német területek lakói a magyar élelmiszerellátást marhából, gabonából, borból stb. és a bányászat is szépen hozott a konyhára. A dualizmus gazdasági fejlődését nem is kell bemutatni, hiszen annyira nyilvánvaló. És mégis, ezek az eredmények egy perc alatt lettek semmivé.

Miért? Hiszen Batu serege expedíciós sereg volt, messze a Mongol Birodalomtól. Egy közepes vereség az egész sereg megsemmisülésével járt volna. Szulejmán birodalma peremén arcoskodott kockáztatva, hogy egy komolyabb vereség országa összeomlásával jár. Trianon meg, ugyan. A franciák csekély harcértékű szenegáli bagázst tudtak felmutatni, az oláh hadsereg inkább rablóbanda volt, a rácok vicc. A csehek - akikkel egy országot alkottunk - három dologgal vetették észre magukat: feltartott kézzel mentek csatába, elárulták Kolcsakot és ellopták az orosz állami aranykészletet. Néhány tucat hős hazafi Balassagyarmat előterében szét is verte őket. Valami mélyen rejlő magyarázatnak kell lenni a katasztrófákra, csak nem hoztuk felszínre.

Az első talán az, hogy az országot vezető elit és az ország népe - magát hamis illúzióban ringatva - nem érzékelte a világrendben bekövetkező változásokat, amely könnyelművé tette őket. A másik ennél is súlyosabb, hogy a köznép annyira rühellte országa vezetőit, hogy egyáltalán nem bánta, ha valaki pofán veri őket. A kettő együtt vezetett ahhoz, hogy döntő pillanatban nem álltak ki a Magyar Királyságért, aztán jól megszívták. Igaz, az elit tett azért, hogy meggyűlöljék.

Béla király korában feltűnő, hogy mennyire nincs városiasodás, és ami ezzel együtt jár, katonailag a várak, eszmeileg a gótika hiánya. II. András keresztes hadjáratnak álcázott turistáskodása során egy sor onkológiai központ vár építését finanszírozta a Szentföldön, csak idehaza nem. A mongolok köszönték szépen. Európa egyes területein ekkor már komoly vásárokat tartottak, a nem túl távoli Itáliában olyan bankvilág alakult ki, amiről nekünk, magyaroknak ma sincs fogalmunk. És a kor magyarjának sem volt, mert társadalmilag megrekedt. Odáig jutott csupán, hogy utálja az idegeneket. Ebből az alkalomból lebökték leendő királyuk anyját, az egyik magyar szent nagyanyját. (Aztán - logikai bukfenccel - nemzeti tragédiát/operát rittyentettek erről az aljasságról az iskolarendszeren keresztül betáplálva a későbbi magyarokba, hogy az idegentől félni kell.) Béla hatalomra kerülve megtorolta gyermekkori traumáját, amely viszont azzal járt, hogy az ország népe megutálta őt. Hiába hordoztatta körbe a véres kardot, a nemesség nem akart hadba menni, mondván - Rogerius szebben írta - szívja csak meg a Béci, majd jobban megbecsüli őket. Aztán a mongolok az egész országot ráállították a szopórollerre.

A Jagellók idejében hasonló helyzet alakult ki. Az európai gazdasági konjunktúra jelentős átrendeződéssel járt volna társadalmilag, csak éppen a nemesség meggátolta. A jobbágy balga módon azt gondolta, hogy odamegy dolgozni, ahol jobban megfizetik, élve a szabad költözés jogával. Sőt esetleg beköltözött volna városba iparosnak. Erre a nemesség reakciója nem az volt, hogy a gazdasági prosperitásból származó nagyobb bevételből jobban fizet, hanem röghöz kötötte jobbágyait és terheik növelésével ingyen melóztatott. Amikor meg lázadoztak, megkapták a magukét. Az oligarchák pedig jól ellopták a török elleni védekezésre kapott európai uniós fejlesztési pénzeket  pápai adományokat, a végvári katonaságnak olyan összeggel tartoztak, hogy Tomori a csata előtti hónapokban le is mondott tisztségéről. Hogy is írta Burgio? "Amennyiben három forint árán meg lehetne menteni ezt az országot, nem akadna három ember, aki ezt az áldozatot meghozná." A magyar társadalom tehát annyira utálta királyát és elitjét, hogy kifejezetten várta pofán csapásukat. Aztán a törökök a fél országot felgyújtották, népét elhurcolták rabszolgának.

Trianont megelőzően dettó. A politikai rendszer úgy lett kialakítva, hogy a függetlenségpártiakat kirekessze a hatalomgyakorlás lehetőségéből. Aztán a paranoia szépen kifejlődve a normális politikai fejlődést gátolta. A leválthatatlan, korrupt rezsim keveset tett a társadalmi felemelkedésért, mely ellen a lakosság úgy védekezett, ahogy tudott, kivándorlással, befelé forduló apátiával, múltba révedéssel. A világháború csúcsra járatta a problémákat, amely oda vezetett, hogy a kifejezetten gyenge ellenfelek tort ülhettek a Magyar Királyság sírján, mivel senki sem akarta megvédeni. (Az Atatürk mögé felsorakozó törökök érdekes módon seggbe tudták rúgni az antant támogatásával rájuk törő görögöket.) A magyarok viszont inkább látták bukni a velük semmilyen sorsközösséget nem vállaló, kontraszelektált, panamázásból fényesen élő aulikus elitjüket, mintsem fegyvert fogtak volna hazájuk védelmére. És a végeredményt aztán mindenki elszenvedte. (Pedig akkor az elit egy részében azért volt tartás. A talpig úriember Tisza István párbajra hívta volna iskolatársát, ha ország-világ előtt g*ci-nek nevezi. A mostani meg sunyin fenyeget.)

Az előjelek tehát nem jók. Túl sok az átfedés. Ma a világ legerősebb katonai szövetségének vagyunk részei, amely miatt azt hihetjük, hogy biztonságban vagyunk. Közben négy generáció nem használt élesben fegyvert, az utolsó nem is látott, csak számítógépes játékban. Tagjai vagyunk továbbá az egyik legerősebb gazdasági-politikai övezetnek, amely a gazdasági biztonság illúzióját táplálja bennünk. Az ország elitje és népe jogosan gondolhatja, hogy ebben a közegben nem érheti baj. A világban lezajló folyamatokat alig érzékeljük, és ezért természetesen nem is készülünk rájuk. A migránskérdés csak egyike ezeknek, és ne álmodozzanak a délibábot kergetők, a ráépített kormányzati hiszti politikai termék csupán. Ugyanakkor a digitalizáció, a robotika társadalomformáló kérdéseivel nem foglalkozik senki. Kormányunk ez elmúlt nyolc évben valami avítt munka alapú marhasággal képzelte el az előre lépést, ezzel generációkat fosztott meg a jövőbeli társadalmi felemelkedés lehetőségétől. (Sokan e miatt le is falcoltak - még többen fognak - az álmok álmodóinak országából.)  Az elitnek nevezettek mérhetetlen közpénzlopása, a magyar emberek hülyének nézése miatt a polgárok borzasztóan gyűlölik az ország vezetését. Lélektanilag megint veszélyes a helyzet, mert a népek bizony szeretnék látni azoknak a vesztét, akik élhető perspektívát nem nyújtanak, viszont folyamatosan megalázzák, meglopják őket. Ha a választáson nem sikerül - különböző hatalmi machinációk miatt - leváltani a most rosszul kormányzókat, a helyzet eszkalálódni fog.

De nem kell félni, nekünk már a legalább bukásában katartikus Mohács sem kell. Ennek pedig egyszerű okai vannak. Akkoriban a vagyon forrása földalapú volt, nem lehetett elvinni, meg kellett próbálni megvédeni. Ma a szingapúri, dubaji, belizei pénzmosodákban megbúvó vagyonok könnyen mozgathatók, így az elit gyorsan kereket old, ha a világrendben bekövetkező változások miatt szükségét érzi. Minket pedig itt hagynak a bajban. Ha még lesz, akit itt lehet hagyni. Mert akinek elege van ebből a jövőkép nélküli, korrupt országból, az időben keres magának jobb helyet ezen a planétán.

Környezetemben egyre nagyobb a pánik a dízelautókkal rendelkezők között. Van olyan, aki el akarja adni tökéletes állapotú kocsiját, mert sokat jár külföldre, és attól fél, hogy egy sor városba nem fogják beengedni. A másik a zuhanó dízelautóáraktól parázik, ezért gyorsan megszabadulna tőle (ezzel maga is hozzájárul az áreséshez). A harmadik csak úgy, az általános megítélés miatt érzi rosszul magát, mert dízelautója van. Tarlós úr által belengetett budapesti kitiltás lehetősége tovább nyomasztja az autós társadalom eme boldogtalan részét. Autónepper honfitársaim viszont üzletet látnak a változtatásban, több tízezer uraságtól levetett dízel behozatalát tervezik. Ha rajtuk áll, Propaganda Balázs diadalmasan tudósíthat arról, hogy a magyar gazdaság kiváló teljesítménye miatt a közmunkások bömbikkel járnak felvenni a munkát. Tehát meg lehet élni negyvenhétezer forintból, és lopni sincs idő. Magam szokás szerint nem értem a problémát, és az egész hisztit kapitális baromságnak tartom.

A dízelautók elleni szent hadjárat pár éve kezdődött, amikor egy német autógyárat csuklóztattak az amcsi hatóságok valami CO2-kibocsátásra vonatkozó hülye előírás kijátszása miatt. Nagyon nagy marhának kellett annak lennie, aki nem látta át, hogy valójában konkurenciaharc van a háttérben. Persze a germánok azonnal összecsapták a bokájukat és szokásuk szerint rohantak a jó fiúk tornasorának élére. Elismertek mindent, és külön importáltak pár ezer tonna hamut a világ minden tájáról, hogy a fejükre szórhassák. (Nekik már nincs hamujuk a környezetvédelmi előírásaik miatt.) Aztán - micsoda meglepi - kiderült, hogy amerikai és japán autógyártók ugyanúgy manipuláltak a CO2-kibocsátással. Csak őket nem érdekli. Mit is várhatunk egy olyan országtól, amely a fegyvertartás XVIII-XIX. századi alkotmányos jogának biztosítása érdekében járulékos veszteségként leír néhány száz iskolást évente? Ha az nem zavarja őket, majd pont a CO2 miatt kapnak idegzsábát és veszítenek el munkahelyeket. A japcsik dettó érdektelenséget mutattak, legfeljebb eladják dízelautóikat a feltörekvő Ázsiában, ahol nincsenek ilyen pipifaxos előírások. De a stréber fritzek! Azok, igen! Megint kihúzták a hülyeség bőségszarujából a Willkommenskulturt újratöltve! Városaik egymás után tiltják be a dízelautók használatát.

És most képzeljük magunkat a német kispolgár Herr Müller helyébe. Pár éve lecserélte autóját és mivel takarékos német ember, a valamivel olcsóbb fenntartású dízel mellett döntött. Természetesen német gyártású autót vett, no, nem azért mert nacionalista - az egy eukonform németnél kizárt -, hanem mert a német autók megbízhatóbbak. (Csak ezért, na. Meg milyen hülyén nézne ki egy teuton az ostoba bleu-knek gyártott citroenben.) Herr Müller még büszke is lehetett magára, mert munkát adott egy csomó német és európai (magyar, lengyel, spanyol) embernek, akik az ő autóját elkészítették. (Herr Müllernek van némi lelkiismeret-furdalása, amiért az eritreaiakból, pastukból, arabokból álló szír agysebészeknek és informatikusoknak nem tudott vásárlásával munkát biztosítani, mert ők túlképzettek az összeszerelő üzemekben végzett munkához.) Vásárlásakor lerótt egy rakás adót, illetéket, amelyből a szövetségi és tartományi intézményeket finanszírozzák, bizonyára szeretett városának is csurrant belőle. Aztán megkötötte biztosítását, mert akkurátus kispolgárként gondol mindenre, ezzel szintén munkát adott biztosítója dolgozóinak. Végül a szalonból hazafelé gurulva megtankolta szerzeményét finom dízellel kifizetve a jövedéki adót. Hajtotta a verdát pár évig boldogan. Erre most azt mondja neki saját városa - és még egy sor másik -, hogy ide nem jöhet be a kocsijával, mert valami betarthatatlan környezetvédelmi zagyvaságnak nem felel meg autója. Ne menjen fel a pumpa Herr Müllerben, midőn a német jogállam lebontását a saját bőrén érzi? Herr Müller nem egy afgán dílertől vette a kocsiját egy kapu alatt, hanem törvénytisztelő polgárként. Most meg azt mondják neki, hogy legfeljebb tyúkketrecként használhatja, gépkocsiként nem, így euroezrekben mérhető kárt kell benyelnie. Osztán milyen érdekes, hogy csak rá vonatkozik a kitiltás, a füstöt okádó teherszállítókra nem, mert az áruellátás biztonsága nem veszélyeztethető.

Szalad Herr Müller a bíróságra segítségért, mert a jogállam tisztelete kultúrájának része. Megtanulta. Példákon keresztül. Egyik ilyen történet szerint Nagy Frigyes a kőkemény porosz király sétálgatott Potsdam környékén, amikor megtetszett neki egy szép hely. Megkérdezte kié. Kiderült, hogy a potsdami molnáré. Ajánlatot tett neki a vételre. (Nem elkobozta, hanem meg akarta venni.) A molnár makacskodott, nem adta el. Frigyes begurult, megfenyegette a molnárt, hogy elveszi tőle. Erre a molnár felemelte ujját, és feddőn azt mondta uralkodójának: Azt nem lehet, mert nem engedi a bíró! Frigyes elállt a vételtől. A német polgár hisz jogrendjében, mert súlyos történelmi tapasztalata, hogy ha elhagyja a jog talaját, akkor rémségekkel, szenvedéssel teli ingoványra lép. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság azonban a jogbiztonság helyett a humbugra alapozott kitiltásra voksolt. Herr Müller tanácstalanul néz ki buksi fejéből. Hogyan tovább? Ma valami környezetvédelmi okosságnak látszó indokkal korlátozzák a tulajdonát, holnap egy másikkal? Ma a törvényesen vásárolt kocsiját nem használhatja, holnap a lakását veszik el valami lózungra hivatkozva? Agyrém.

Már most mondom Herr Müllernek, hogy tíz év múlva ne nézegesse városa légszennyezettségi adatait, mert nem valószínű, hogy szignifikáns csökkenést fog látni. Csak akkor már senki sem emlékszik a mai ígéretekre. Addig viszont piacot teremtenek az elektromos meghajtású autóknak. Amelyek most még döcögve indulnak mivel órákig tart tankolásuk, akciórádiuszuk sokkal kisebb mint a dízel meghajtásuké stb. Globális szinten pedig az előállított villamosenergia sem környezetbarátabb, ám most ez a trendi. A helyzet tehát az, hogy Herr Müllert jól kiszámítható üzleti megfontolásból aljasul felültetik, amely neki sok pénzébe kerül, a jogállam pedig nem védi meg.

Mondhatnánk, hogy a fritzek dolga, ha nekik így jó, hát csinálják. Csak a németek hülyesége nem marad meg határaikon belül, mert az egységesülő Európában a vezető hatalom döntései - helyesek vagy nem - végigszáguldanak az Unióban. Szegény dízeles barátaim ennek a döntésnek a negatív hatásait érzékelik vagyonuk csökkenésével, amely miatt elegük van a németek dízel dilijéből.

Miképpen is írta Márai? "A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt!" Kedves békemenetelők, mit szólnak ahhoz, hogy Önöket a bukó komcsik felhasználják zsákmányuk védelmére? Mert a szervezők között jó sok komcsi van. Szovjet-magyar barátság dicsőítőjétől a belügyi tudósítók gyöngyén át a legalja ifjú gárdistáig. A főszervező Bayer visszatérő motívuma volt egy időben, amint a Várból nézték haverjaival a Parlamentet azt kívánva, hogy az a rohadt vörös csillag tűnjön el a tetejéről. Erre összeáll azokkal, akik a vörös csillag suvickolására építették karrierjüket. Igaz, kikkel álljon össze, amikor a régi cimbi Semjén mocskos komcsivá züllött, és korunk Czinege Lajosaként lövöldöz nemes vadakat helikopterből. Tehát ezek tüzelik Önöket, hogy védjék meg lopott szajréjukat, nehogy a választók - miként Hódmezővásárhelyen - elzavarják őket a fenébe. Az az utolsó reményük, hogy sikerül Önöket becsapniuk a migráncsozás fedőnevű politikai termékkel, amiként a polgári Magyarország iránti elkötelezetteket is átvágták, mint azt a bizonyost a palánkon. Hazug komcsik ezek, ne higgyenek nekik.

Bocsánat, hogyha kérdem, hogy ő miért, és én miért nem? - énekelte eredetileg Bakacsi Béla, aztán Korda György. Ezt a kérdést tegyék fel maguknak kedves jó békemenetelők mielőtt hagynák magukat lóvá tenni.

Tiborcz István úr. Egy iskolázatlan suttyó, aki harminckét évesen próbálja megszerezni első (jogi) diplomáját egy alig jegyzett egyetemen. És mégis több tízmilliárdos - közpénzből szerzett - vagyon tulajdonosa. Miközben az Ön diplomás gyermekének/unokájának külföldön kell keresnie a megélhetéshez szükséges lehetőségeket. Tiborcz István miért, és az Ön gyermeke/unokája miért nem?

Mészáros Lőrinc úr. Egy másik iskolázatlan suttyó, akit tíz éve a faluja határán túl nem ismert a kutya se. Most viszont százmilliárdos vagyon látható tulajdonosa közpénzből. Olyan vagyontárgyai vannak, amiről szegénykém azt sem tudja, mi az. Életében nem látott belülről bankot, médiacégeket, és mégis ilyeneket irányít. Nevetséges. Külföldön tárolt luxusjachtjának megtankolása többe kerül mint az Ön kétévi jövedelme. Luxus magánrepülőjével röpköd külföldi meccsekre, amely többe van, mint az Ön sokéves bevétele. És ez csak egy út. Tehát kedves békemenetelő, Mészáros Lőrinc miért, és Ön miért nem?

Vajna András úr. Ez is csak az élet iskolájába járt, mielőtt az amerikai adóhatóság elől menekülve felfedezte magyar gyökereit, és igazi magyar gyökérré vált. Azóta ottani adósságát az Ön pénzéből kifizette. Ön boldog lehet kedves békemenetelő, hogy az amcsi adófizetők a pénzüknél vannak. Kapott Vajna úr médiacégeket, amelyek nem itthon adóznak, és kaszinókat, amelyek nincsenek bekötve a NAV-hoz, tehát annyi adót csalhat, amennyit nem szégyell. És a Vajna úr nem szégyellős. Az utolsó falusi boltocska online kapcsolatban van a NAV-val, csak a pénzmosásra nagyszerűen használható kaszinóknál nem lehet megoldani ezt a súlyos technikai problémát. Tehát kedves békemenetelő Vajna úr miért kap ekkora kedvezményeket, és Ön miért nem?

Habony Árpád úr. Ez is iskolázatlan, viszont amiképp Fülig Jimmyvel éttermet, úgy vele egy narkóbárt reklámoztak, amely azért mégiscsak karrier. Látható pénze nincs, a láthatatlanból viszont fejedelmien megél. Habony úr ezt meg tudja csinálni, kedves békemenetelő, Ön miért nem?

Deutsch Tamás úr. Egy ország izgult, hogy Sárközyék levizsgáztassák végre ezt a buta alakot. Egy napot nem dolgozott, mégis csodásan él az Ön pénzéből lassan harminc éve. Gebinben megkapta az MTK-t a családja, ezzel Deutsch elért a Kánaánba, amely szépen szétfolyó orcáján is meglátszik. Deutsch miért kapott közpénz tízmilliárdokat, és Ön, kedves békemenetelő, miért nem?

Kósa Lajos úr. Sajnos diploma dolgában neki sem sikerült virítania, de prímán megél a butaságból, és valamiért a köznyelv Mr. 20%-ként emlegeti. Édesanyja természetesen nem stróman, bármelyik harminc valahány éve nyugdíjba ment idős ember tud sertéshizlaldát venni magának százmilliókért az élére állított forintocskáiból. Kósa miért, és Ön, kedves békemenetelő, miért nem?

Rogán Antal úr. A csúf pesti flaszter szerint neki alig sikerült ötven milliárd körüli vagyont összekaparnia a törvényesen megkeresett jövedelméből. Sajnáljuk szegényt a svájci villájáért, bővülő lakásáért, helikopterbérléséért, dubajozásaiért, Bordeauxban, Rómában eltöltött luxuséttermi kajálásáért és egyéb szörnyűségekért, amelyeket úgy kellett megélnie, hogy azt a nyilvánosság nem láthatta. Tehát a kérdés: Rogán miért, és Ön, kedves békemenetelő, miért nem élvezheti a luxuséletet?

Lázár János úr. Ez az ember legalább nem csinál titkot abból, hogy hülye. Hetenként szórakoztatja a nyilvánosságot hatalmi pozícióból elkövetett pökhendi, másokat lenéző stílusával. Miközben ostobaságát közszemlére teszi, vagyoni helyzetében már szemérmes, ma sem tudhatjuk mire költött több millió forintot Londonban és Milánóban, mennyiért vadászgat urizálva, kié a családi földeken felhúzott ízléstelen kastély, miből vette gyerekének a nyolcvanmilliós budai lakást és a tokaji szőlőbirtokot. Lázár - hiába titkolja - kőgazdag, és Ön, kedves békemenetelő, miért nem?

Semjén Zsolt úr. Rendes iskolája ennek sincs, és ez sem dolgozott egy napot sem életében azon kívül, hogy egy kamupárt vezetője. Évi több tízmillióért vadászgat a szentem, mert megérdemli. A mosdató cikkből pedig kiderül, hogy a családjának egy része migráns Svédországban, és valahogy nem akaródzik nekik hazajönni a tesó által lerohasztott országba. Mi kell még, hogy kinyíljon az Önök szeme? Folyamatosan migránsozik ez az alak, locsog nemzetpolitikáról és egyéb ökörségekről, osztán a saját testvére is leszarja. Naponta köpi szembe a keresztény elveket, értékeket ez az erkölcsi hulla. Nem baj, egyszer ott fog állni a Teremtő előtt, reszketve lelkének pokolra szállásától. Semjén esetében átértelmeződik a kérdés: Ő miért, és Ön miért nem?

Folytathatnánk a sort a sok vidéki suttyóval, akikről Tiffán Zsolt, fideszes országgyűlési képviselő írta: "Viktor! Vedd már észre!!! Ezek maffiózók!!!” Ezekért fognak önök vonulni?

A Fideszhez korábban vonzódó polgári értékek mellett elkötelezettek keserűen vették tudomásul, hogy - miként G.(nóm) Fodor Gábor az arcukba tolta - csak egy politikai termékként volt rájuk szükség. Önöket a lopott vagyon megtartása miatt csapják be a migráncsozással.

A polgáriaknak elegük lett abból, hogy bokréták legyenek a Fidesz usankáján, Önöknek miért nem?