A kevés igazi nyári napok egyikén egy balatoni kisváros kisboltjába ugrottam be néhány apróságért. Már a bolt első részében megcsapott a savanyú emberszag, amely a tejes pult hidegében alábbhagyott, de amint rákanyarodtam a pénztárhoz vezető gondolasorra, egyre intenzívebb lett. A szag forrása meglepett. Ugyanis nem egy hivatásszerűen bűzölgő hobo polgártársunk bocsátotta ki, hanem egy derék 70 év körüli asszonyság, akinek ráadásul átlátszó, kék alapon kék virágos nylon otthonkája szexis belátást engedett a nagyi fehérnemű divatba. A pénztáros gyors mozgásával cáfolta a lusta kereskedelmi dolgozó sztereotípiáját, amint hányási ingerrel küzdve pityegtette a NAV-hoz bekötött pénztárgépet, ahol felettébb csodálkozhattak a tempón. Pechére azonban a legalább egyheti mosdást kihagyó, izzadságtól bűzölgő néni társaságra vágyott, és trafikálni volt kedve. A szerencsétlen pénztáros rövid, tőmondatokban válaszolt, majd ahogy befejezte a műveletet, az ajtóhoz száguldott látványosan kitárva azt. A helyzetkomikumot fokozta, hogy a görényluk parfüm hordozójának fogalma sem volt szagos mivoltáról, így sonka lábán Kucu néni nem fürödni döcögött, hanem hazafelé azon morfondírozott, nem kellett volna-e beírnia a panaszkönyvbe, mert a kiszolgálás gyors volt ugyan, de nem kellően udvarias. Ezen találkozás után elkezdtem jobban odafigyelni a büdös emberekre.

Félreértés ne essék, a fizikai munkában, testedzésben, táncban megizzadt ember nem tartozik a bűzölgők csoportjába, az normális dolog. Sőt a témához értők egyenesen a női vágykeltés ősi módszerének tartják a frissen izzadt férfitestet. A mosdatlan igénytelenség két lábon járó példányai a visszatetszők.

Bizonyos típusok jól kimutathatók, csodálom is, hogy még nem alakult tanszék valamelyik ulibuli egyetemen a tanulmányozásukra. Tömegközlekedési eszközön szokott felbukkanni az az 50-es férfi, aki a nagy nehezen ülőhelyet találó fölé áll. Nincs is baj, amíg nem kezd el kilélegezni. Ilyenkor a reggeli gyomor és szájszag - esetleg a reggel elszívott cigivel vegyes kávé állott bűzével - az alatta ülőre áramlik, aki csapdahelyzetbe kerül. Vagy feláll és elpucol odahagyva a BKV által biztosított szolid kényelmet, vagy megpróbálja úgy fordítani a fejét, hogy a kilégzés bűzét kikerülje. A bátrabbak megpróbálkozhatnak egy rágó felajánlásával is, de könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal csak az RTL Híradóba kerülnek be: Leütötte az őt kigúnyolót a becsületében megsértett utas! – headline-nal. A szituáció még veszélyesebbé válhat, mert a szabályos kilégzési rendet megszakítja, amikor a bűzborz találkozik egy ismerősével és kedélyesen dumcsizva hervasztja környezetét, vagy éppen telefonon kezd el társalogni.

Hasonló élethelyzet, amikor az ingén hónaljban jókora nedves folttal - ún. pisztolytáskával - rendelkező pacák áll az ülő utas fölé, kiszámíthatóan ontva magából az áporodottság életérzését. Ez még fokozható is, ha nylon zoknit visel műanyag szandállal; az az igazi mennyország a görényeknek. De messze földön elismert és irigyelt ötcsillagos álompasivá az válik, aki szagán kívül az orrlyukából 4-5 centire kilógó pemzlit is tud növeszteni. (Néha 45 év feletti nők is eredményesen rombolják az edzőterem-szolárium-fodrász háromszögben kialakított "még jó nő vagyok" imázst 1-2 orrból kikunkorodó szőrszállal.)

Aztán, ha beértünk munkahelyünkre - már akinek van -, a lift előtt találkozhatunk azokkal a kollégákkal, akik sejthetnek valamit testszagukból, ezért már jó korán beérnek - ezzel a BKV utasait csúcsidőben megkímélik - de az épület előtt átestek a cigi-kávé kombón, hogy aztán a liftben párologtassák ki ezt a megunhatatlan, egyedi és mégis olyan sok helyről ismerős orrfacsaró szagot.

A különböző népi gyógymódok hívei is képesek elriasztani a legedzettebb szagtűrőket. Társasházunk egyik régi lakótársa például rajongott a fokhagymáért. Talán Kabos Gyula a "hagymát is hagymával eszem" monológja ragadta meg, teljesen komolyan azt hitte, hogy aki egész nap hagymát zabál, azt elkerülik a vírusok, bacilusok, de még a rákossejtek sem mernek burjánzásnak indulni. Amerre ment, fokhagymát rágcsált. A népi gyógymódban lehetett valami igazság, mert olyan szagaurája alakult ki, hogy a törzsfejlődés azon egyedei, akik rendelkeztek szaglószervvel, messze elkerülték. Még a lépcsőházban sem mert vele leállni senki beszélgetni. Volt vagy 63 éves ez az egészségőr, mikor eltemettük szegényt, a sírjára özvegye hagymát ültetett.

Néhány éve, mikor hirdettük a lakást, megjelent egy jól szituált házaspár, akik udvariasan levették cipőjüket. Aztán körbejárták a lakást. Aztán áldottuk az eszünket, hogy a következő látogatókat egy órával későbbre hívtuk, addig ki tudtunk szellőztetni.

Másfelől viszont a túlzott illatfelhő is gyanút kelthet. A 40 év feletti férfiak egy részénél az egész napra kitartó túlzottan markáns arcszesz általában a kézremegés ellen korán reggel felhajtott és folyamatosan utántöltött pia szagának elfedésére szolgál.

A mindennapok kicsi szkunkszait nem értem. Az emberiség történetében talán soha nem volt ilyen könnyű a testápolás mint manapság. Reklámok százai kínálják a tisztálkodás eszközeit, a '60-as '70-es évektől meghonosodott a napi tusolás/fürdés kultúrája, és mégis vannak olyan emberek, akik a közösségi lét alapjaival sincsenek tisztában.

Azt hiszem, ez a magatartás belső igénytelenségből fakad, amelyből - mivel áldásaiból időnként magam is szippanthatok - elegem van.