Március közepén a mindig baráti Németországban tartományi választások lesznek, amelynek során eldől, hogy a teutonok Merkelt buktatják-e meg vagy magukat. A választási küzdelem természetesen az embercsempész tömegáru integrációjának álomkergetéséről szól. Feltűnő, hogy már a Mercedes sem akar válogatni a sok remekül képzett agysebészből, bizonyára eltelítődöttek a szalag melletti munkára alkalmasakból. A németek kiörömködték magukat, megveregették saját vállukat önnön nagyszerűségüktől, most jön a buli utáni takarítás. Szépen rájönnek a média jótékony elhallgatása mellett is, hogy a számlát fizetni kell, a ceh pedig gyarapodik. Küldenék hát a Muttit déli éghajlatra, selfizgessen inkább ott kedvenceivel, hiszen: "Lenn délen édes éjen édent remélsz." És migráncsékat is visszakívánják duárjaikba, és ha már mennek, vigyék a kelet-német származású macijukat is. Március 13-án - a bécsi forradalom kitörésének évfordulóján - tehát nagyjából ezt kívánná a német nemzet. Csakhogy.

Csakhogy Merkel politikus, és a rohadt hatalmáért akkor is küzd, ha már mindenki számára látszik, hogy kudarcos az egész. Ebből a szempontból ganz egal, hogy egy politikus miért küzd, egy nyilvánvalóan megbukott ostoba ideáért vagy az intézményesített közpénzlopás folytatásáért. Küzd, ez a lényeg. Az elkövetkező néhány napban komoly erők fognak egymásnak feszülni a Merkelt ilyen-olyan okból támogatók és az őt meneszteni vágyók között. Ez a harc jól kiszámítható és szórakoztató is. Merkel széles skálán hazudozik. A CDU tálibjainak - honnan is ismerős - lelöki a "szocik vittek rossz utakra engem" sót azt állítva, hogy koalíciós partnerei miatt nem tudott konzervatív politikát folytatni, a szocik felelősek tehát a migráncs helyzetért. Az aggódók táborát azzal hülyíti, hogy törökök megvásárlásával, a görögök együttműködésével, valami NATO hajóhad bevetésével érezhetően csökkent a migráncs invázió, aki pedig közülük nem igazi menekült, azt - egy kellően távoli időben - hazazavarják. A még megmaradt álomkergetőket a sikeres integráció lehetőségével hitegeti. Az egész táborát pedig azzal a marhasággal próbálja szedálni, hogy az értékes részt kimazsolázza, a többit meg szétszórja Európában. Támogassák hát őt, mert a merkeli tekintély és erő alkalmas arra, hogy lenyomja Európa torkán azokat a migráncsokat, akiket eddig se lenyelni, se kiköpni nem tudtak.

Merkel politikájának ellenzői - az ottani elfojtós politikai közeghez képest szokatlanul határozott módon - kereken őt teszik felelőssé a belátható időn belül bekövetkező katasztrófáért. Rámutatnak a távlati veszélyekre - a meginduló Keletre és Afrikára - éppúgy, mint a mindennapok kezelhetetlenné váló konfliktusaira.

A kampány végéhez közeledve Merkel igyekszik a migráncsokról pozitív dolgokat állítani, és jegelni a helyzetet. Ezért állt meg időlegesen a migráncs áradat a macedón határon. Merkel lélegzetvisszafojtva remeg, nehogy balhé legyen még pár napig. De ebben az öreglány nem szokott jó lenni, csak a baráti média eltussolásának köszönheti, hogy nem vágták ki azonnal a párizsi merényletek - ki emlékszik már rá - után, mert a terrortámadás előtt pár órával jelentette be, hogy kézben tartja az eseményeket. Aztán puff: százötven halott. Aki így tartja kézben az eseményeket, az nem való vezető politikusnak. Ezért sem lennék meglepve, ha a Merkelt ellenzők - a mindig szakszerű ruszkikkal a háttérben például - csinálnának egy jó kis migráncs balhét, amely egyenesen vezetne Mutti szocotthonba vonulásához. Ám az is lehet, hogy migráncsék maguktól is bekattannak, egy gyerekerőszakolás, késelés, randalírozás bármikor előfordulhat náluk. Az eredményt nem tudjuk, de kellemesen szórakozhatunk. Még néhány napig.

Még néhány napig, mert utána akármi lesz az eredmény, mi, magyarok rajtaveszítünk. Ha Merkel megerősödik, akkor azért, ha meggyengül, akkor bosszúból, de ránk küldi a macedón határnál addigra úgy kétszázezer főre feltorlódott migráncs áradatot. Ne legyenek illúzióink, megteszi. És akkor mit csinálunk? A kerítés semmit sem fog érni. Most sem ér sokat, az illegálisan átszivárgók száma folyamatosan nő, pedig még nem is eszkalálódott a helyzet. Hát, Viktor komám, akkor bajban leszel, hogy a fene egyen meg. De ez a kisebb gond, a nagyobb, hogy bajban leszünk mi magyarok is. Mit csinálsz akkor Viktor? Lövetsz? Dehogy lövetsz. Te csak a Várkert bazári majmai előtt vagy nagyfiú. Meg aztán kivel is lövethetnél? Azokkal a rendőrökkel akiktől visszaszedtétek a túlórapénzt? A puskaport nem szagolt katonákkal, akik előbb esnének össze a vér, sebesültek, halottak látványától, mint a katonaviselt migráncsok?

Viktor buta politikájának hála Magyarország sorsa két héten-egy hónapon belül ismét pengeélen fog táncolni. Sajnos a mi drága Viktorunk nem tanult történelmet - pedig a jogi egyetemen felvételi tárgy - így nem tudja, hogy a teuton nehézlovasság ellen a magyar könnyűlovasságnak frontális összecsapás esetén semmi esélye sincs. Viktor mégis nyílt csatát provokált a németekkel. Az idő rövid, az eddigi politika megváltoztatása nem fog menni. Plakát Magyarország lakói csudálkozva látják majd, hogy Koko Árpi szlogenjei - és a belőlük kisarjadt gyűlölet - nem állítják meg migráncsékat. Hiába volt az elmúlt  év hetvenkedő erősködése. Okosabb, látszatra kompromisszumra kész politikával talán többre mentünk volna.

Most már csak egy kis magyarosch szélhámoskodással nyerhetünk. Olyan Rejtő módra. Itt van nekünk a világ legbátrabb magyarja meg egy Oszi-díjas filmrendező. Kell még kétszáz statiszta, amelyből százötven megtámadja az országhatárt, felszólítás ellenére ledönti a kerítést, őrjöng, fenyeget, Allah akbarozik, nem használ ellenük semmi. A húsz statiszta magyar rendőr nagyon európai módon próbálkozik, végül könnygáz, de mindhiába. Megjelenik harminc statiszta katona, jól fényképezve egy hadsereg. A migráncs statiszták erre még jobban bevadulnak, előkerülnek fegyverek is náluk és tüzet nyitnak a statiszta katonákra, akik elkezdenek géppuskázni. Erre elszabadul a pokol, fegyverropogás, egymást taposó menekülők, hörgő sebesültek, halottak mindenhol.

...and...ACTION!

Rendező úr beszól, hogy: Ennyi! Mindenki felkel, letörlik a paradicsompürét, a kasszánál kifizetik őket, mehetnek vissza kebabot árulni. Hogy, hogy nem, néhány nap múlva életüket kockáztató jogvédők kezébe kerülnek képek, túlélők által készített filmrészletek a szörnyű mészárlásról, amelyek eljutnak a CNN-hez, BBC-hez, Al Jazeerahoz, török és görög tévékhez. Innét beindul a szokásos média maszlag, de a migráncsokhoz elmegy az üzi: Ide ne gyertek. A magyar kormány szigorú vizsgálatot indít, melynek végén megállapítják, hogy csak egy joghurt reklámot forgattak, mint a Mr. Bean nyaralban. Vajna szörnyülködik, hogy már egy vacak filmet sem lehet forgatni, hogy lesz ebből újabb Oscar? Adunk tehát az általunk gyártott hazugságnak öt perc előnyt, és az igazság sosem fogja utólérni. De migráncs nem jön, emberéletben sem esik kár és ez a lényeg.

Ha a  - sajnos ingyen adott - tanácsomat nem fogadja meg szeretett Viktor, eljön az a ritka pillanat, amikor azt kívánom, ne legyen igazam, mert abból egy országnak lesz elege.