Szegény Cseh Tamás utolsó interjújában mondott egy meglepőt, hogy ő nem fideszes, hanem Orbánista. Azt hiszem voltunk még így párszázezren. Szerettük Viktort, mert sütött belőle a tehetség, első kormányzása alatt fejlődött a polgári Magyarország. A 2002-es vereséget méltánytalannak éreztük, és alig vártuk, hogy visszatérjen rendbe tenni azt az istállót, amivé a komcsik züllesztették az országot. Ehhez a közös munkához kellett ő mint vezető, mi pedig sok millióan adtuk volna a munkánkat, szorgalmunkat, tehetségünket. Aztán kiderült, hogy óriásit tévedtünk. Először a semleges szakembereket hajtotta el, aztán a Fideszhez lojálisakat, végül a Fidesz szakpolitikusait is. Mert majd ő megmutatja! Hát úgy néz ki nem sikerült. De miért züllött le ennyire ez az ember?

...előtte...

Nézzék meg ezt a két képet! A fölső 2007-ben készült - ekkor Viktor 44 éves volt -, fiatalosan küldi a Gazpromot a fenébe. Az alsó a napokban került a tudósításokba, amint átad egy mangalicatelepet, és kisebb csoda, hogy valamelyik rövidlátó kanász nem zavarta be az ólba.

...utána...

Nehezen értettem meg a folyamatot, de egy régi történet felidézése segítségemre volt. Gyermekkoromban szenvedélyesen szerettem focizni. Az iskolából hazaérve ledobtam a táskát, átöltözés, és irány a dühöngő (körbezárt salakos vagy beton focipálya), ahova az előzetes megbeszélés alapján valaki hozta a labdáját. Egyszer az egyik csapat nagyon rosszul állt, többgólos hátrányban voltak, és úgy tűnt, még nagyobb lesz a zakó. Ekkor a labdatulajdonos felkapta a labdát, hóna alá csapta, és azt követelte, hogy a másik csapatból x és y álljon át hozzájuk, különben ő elmegy haza, és viszi a bőrt. A gyagyásnak eszébe sem jutott, hogy összehívja a csapatát, és megbeszéljék az új taktikát, a többet futás, jobb passzolás előnyeit. Nem, a hülyegyerek elkezdett zsarolni. Nos, bárki hozhatott volna labdát két percen belül, de a szülők már elkezdtek hazafelé szállingózni a munkából, így az új labda beszerzőjére az a veszély leselkedett, hogy eltűnik a "hányast kaptál - mi a lecke - tanultál-e eleget" szülői érdeklődés Bermuda-háromszögében. Meg aztán férfikezdemények voltunk vagy mi a szösz, ezért a konfliktuskezelés egyszerű módját választottuk: hülyegyerektől elvettük a labdát, felpofoztuk, és kirugdostuk a dühöngőből. A játék meg ment tovább. Ráadásul hülyegyerek haza sem mert menni, mert az apja rendes ember volt, ha megtudta volna mit művelt a fia, még ő is leakasztott volna neki egy sallert. Szóval játszottunk, amíg be nem sötétedett, aztán elrúgtuk hülyegyerek labdáját valami bozótosba, hadd keresse a sötétben.

Félve a diktatúrától remegve írom le, hogy Viktor pont úgy viselkedik, mint a fenti hülyegyerek. Ez pedig a tehetségtelenségből fakadó tehetetlenség jele.

Viktor minden elcseszett külpolitikai lépése és kormányzati döntése visszavezethető egy sémára, amely a következő: ráérez a problémákra, de ahelyett, hogy az adott rendszeren belül, azt megújítva megoldaná, kreál egy másik rendszert, amely viszont nem jobb - sokszor rosszabb - mint az elvetésre ítélt. Közben pedig zsarolja partnereit külföldön, és fenyegeti a magyarokat itthon. De nézzük, van-e valamennyi igazságom?

Itt van az EU. Csak egészen gyenge értelmi képességűek hitték el a bécsi cukrászdanyitás illúzióját. Akinek volt egy csöpp esze, az pontosan tudta, hogy nem lesz fáklyásmenet, mert az EU-ban régi gyarmattartó népek laknak, akik jól ismerik az üveggyöngy-tüzesvíz-korbács alkalmazásának lehetőségeit. Azon szintén nem kellett csodálkozni, hogy a moszkovita vezetésű Magyarország 2010-ig mert kicsi lenni. Viktor azt az reményt jelentette, hogy okosan, szívós munkával, mint víz a sziklát, szétporlasztjuk az előttünk lévő akadályokat, és felhasználva az EU adta lehetőségeket, gyarapodó országot teremtünk. Viktor azonban az akadályokat látva bedacolt, és mint a dühöngőbeli hülyegyerek, felkapta a Magyarország nevű labdát és megfenyegette az EU-t, hogy akkor ő átmegy az orosz dühöngőbe, mert ott jobban engedik focizni. Most pedig azt a folyamatot látjuk, ahogy az EU és az USA szépen elveszi Viktortól a lasztit, felképelik, és kivágják a dühöngőből. Viktor lassan észreveszi a fenyegetően fölé tornyosulókat, ezért még megpróbál cigánykodni egy kicsit, alázatoskodik, hogy ő nem úgy gondolta, viccelt, meg ő mindig is ezt a dühöngőt és ezeket a társakat komálta stb., de már nem érdekel senkit.

A hazai pályán sem jobb a helyzet. Az elmúlt 25 évben Magyarországon meghonosodott demokrácia sok tekintetben bírálható, tényleg nem működött tökéletesen. Nem ilyen lovat akartunk, na. Viktortól azt vártuk, hogy jobbá teszi, megújítja. Erre mit csinált? Kialakította a centrális erőtérnek nevezett tekintélyuralmi rendszert, amely történelmileg bizonyíthatóan katasztrófába viszi az országot.

Kisebb, de fontos állami, piaci rendszerek esetén szintén ehhez az eszközhöz nyúlt. Nem volt rendben az oktatás irányítása? Igen, igaz. És a létrejövő KLIK most jobb? Nem. Meg lehet változtatni? Nem, mert személyesen Viktor találta ki, így senki sem meri bírálni az akolban. A magyar bankrendszer visszás működése mindenki által ismert. Erre nem a szabályozói, felügyeleti munkát erősítik meg, esetleg a pénzügyi fogyasztókat próbálják kiművelni, hanem kitalálják a hazai bankrendszer már megbukott modelljét, amely pártkatonák korrupciós melegágya lesz. A példák sorolhatók a végtelenségig, de közös jellemzőjük, hogy Viktornak nincs annyi tehetsége, hogy megértse a modern világ működését, és ahhoz igazítva fejlessze az országot, ezért avítt világok leszerepelt, de általa még valamiképp értett modelljeit erőlteti.

Viktor végjátékában különösen visszataszító, hogy mindenkibe belemar. A ballibekbe való belemarás érthető. A fideszesekbe (Illés, Németh) való marás nem érthető józan ésszel. Nekem nem boldog ősöm a Simicska nevű Don, de az illegalitás éveiben mégis csak ő tartotta el Viktor létszámban gyarapodó családját, miért kellett az őt etető kézbe beleharapni? De Viktor belerúgott a bankokba, aztán azok ügyfeleibe a betétestől a devizahitelesig. Belerúgott a nagygazdákba, most a kisgazdákba is. A hipermarketekbe, majd az ott vasárnap vásárolni szándékozókba. Az adózókba és az adókból állami ellátást kapókba. A sor itt is folytatható. És most már a saját üzleti kör sincs biztonságban. Akik a társadalom megvetése mellett trafikot kaptak Viktor urunk kegyéből, azokra most vetnek pányvát a beszerzés és a nyereség korlátozásával. A példák itt is sorolhatók, a lényeg a társadalmi csoportok folyamatos hergelése, fenyegetése. Érik tehát a hatalom labdájának hazai elvétele is Viktortól veréssel és kirugdosással egybe kötve. A fizetett nyaloncok azzal próbálják lassítani a folyamatot, hogy nincs alternatíva, Viktor kirúgása bajt hozna az országra. Ugyan kérem, a temető tele van pótolhatatlan emberekkel, a világ mégis eldöcög nélkülük.

A volt Orbánisták csalódottságukban felidézhetik, hogy mit mondott Obi-Wan Anakinnak: "Te voltál a Kiválasztott! Az volt a dolgod, hogy elpusztítsd a Sitheket, nem az hogy közéjük állj! Hogy egyensúlyt hozz az Erőbe, nem hogy sötétségbe taszítsd!" De a mi Viktorunk kénytelen volt felismerni, hogy "az elmúlt nyolc évben" elfogyott belőle az a tehetség, amellyel az országot egy demokratikus, gyarapodó országgá tudta volna szervezni, ezért inkább átállt a sötét oldalra létrehozva egy abszolutisztikus, kleptokrata rezsimet, amelyből elegem van.