Az élet úgy hozta, hogy egymás után két bejegyzést is kell szentelnünk Matolcsynak. Nem szívesen foglalkozunk ezzel az alakkal ilyen gyakran, mert neve leírása beszennyezi a klaviatúrát. Mégsem térhetünk ki az általa teremtett mocsok elől, mivel néhány nagyszerű ember kitartása, a köztársasági elnök és a Kúria bíráinak tisztessége döbbenetes erővel mutatott rá arra a züllöttségre, amely a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bankot jellemzi. Respect mindenkinek, aki mindent megtett ebben az ügyben a közélet tisztaságáért!

Az a helyzet, hogy Matolcsyt már kinevezni sem lett volna szabad. A belső kör pontosan tudta, hogy Matolcsy alkalmatlan egy ilyen nagy súlyú intézmény vezetésére, mint az MNB. Két okból. Egyfelől azért mert Matolcsy egyszerűen nem rendelkezik vezetői képességekkel. Van ez így nem szégyen, ő más típusú ember. Szegény Varga Miska tudna mesélni milyen istállót vett át tőle, melynek kipucolása majd' egy évig tartott. A másik okról is tudott a belső kör: mivel múlatja idejét Matolcsy, amikor a külvilág számára az "Elnök úr alkotói szabadságát tölti." című mantrát lökik. És azt is tudják, hogy ez a folyamat hogyan szokott véget érni. Csúnyán.

És Viktor mégis kinevezte. Néha elgondolkodom az okán és arra jutok, hogy kettőjük viszonya legjobban a Galamb-Troppauer Hümér viszonyával jellemezhető. Viktor Galambnak szüksége volt egy olyan szövetségesre a közgazdászok között - melyhez ő nem ért -, aki bár ostoba, de agresszíven erős, és amennyiben hülyeségeit látszólag elfogadják, hiper lojális. E mellett pedig - miközben saját hülyesége láncán vezetgetik - még szórakoztató is. Matolcsy Hümér tökéletesen megfelelt Viktor Galamb elvárásának. Csak az a baj, hogy mostanában elszabadult láncáról, és iszonyatos károkat okoz Viktor Galambnak. Szépen meg kellene magyarázni Matolcsy Hümérnek, hogy valamiképp kibírtuk az "Én egy virág vagyok" című versét, de az "Anyám, te vagy árva fiad csillaga" alkotása ellen már komoly társadalmi ellenállás bontakozik ki. És ha Viktor Galamb nem figyel, nagyobb balhé lesz belőle, mint a vasárnapi boltzárból. Matolcsy Hümér ugyanis magával rántja a polgári Fidesz utolsó ethoszát is.

Matolcsynak természetesen vannak - mint a titkosítani tervezett papírokból kiderült jól fizetett - hívei, akik három érvvel szokták őt védeni.  Az első - igen penetráns - érv, hogy a Simor sem volt jobb. Ez részben igaz. Simor amolyan késő-kádárkori suksükölő semmire sem jó ipse volt, akit már azért is el kellett volna csapni, mert magánvagyonát Cipruson tartotta. Ez a gesztus ugyanis azt üzente, hogy ő - mint aki a magyar pénzügyi rendszer működéséért felelős - nem bízott a saját munkájában, ezért inkább kimenekítette pénzét az országból. Az ilyen selejtes gondolkodású ember valóban ne töltsön be köztisztséget. Ha azonban Simort összehasonlítjuk Matolcsyval, mégis a fideszeseknek ég az orcájuk, mert Simor olyan volt, amilyen, de azzal nem vádolható, hogy nepotista módon az unokatesóját tömte volna közpénzzel, amely így "elveszítette közpénz jellegét". Matolcsy pofátlansága égbekiáltó, és sosem tudtuk volna meg néhány tisztességes ember kitartása nélkül. Szóval, Viktor és Ti fideszesek, itt az idő belátni - ha már Matolcsyban nincs annyi emberi tisztesség, hogy maga lássa be -, hogy Matolcsy szégyent hozott a táborra, arra a politikai közösségre, amely bízott benne, ezért meneszteni kell.

A másik mellette szóló érv, hogy Matolcsy bezzeg csökkentette a kamatokat, a Simor meg nem. Gyenge ez fiúk. A nagy jegybankok helikopter pénzeinek hatására mindenhol csökkent az alapkamat, van ahol negatív. Ez tehát olyan folyamat, amelyre Matolcsynak semmi hatása nem volt. Nehogy már érdem legyen, ha valaki úszik az árral. A harmadik Matolcsy-párti okoskodás, hogy az MNB nyereséges. Itt idéznénk klasszikussá vált magunkat: "Csak a kákán is csomót keresők vetik ellent, hogy a monetáris, szabályozói, felügyeleti-hatósági, fogyasztóvédelmi, szanálási és sokszor tulajdonosi jogok egy kézben összpontosításával a hülye is tud nyereséges vállalkozást üzemeltetni, mely kritériumnak M. György Huba tökéletesen megfelel." Ha tehát Matolcsy vállalkozni akar, találjon magának egy céget, oszt' hajrá! A forintleértékeléssel, kamara hasznával elért nyereségre hivatkozás jellemtelenséget takar.

Látható tehát, hogy Matolcsy szakmai teljesítménye valójában gyenge, amelyet csak a nyereségből megvettek próbálnak felnagyítani. A vezetői képesség hiányából eredően pedig olyan viszonyok alakultak ki a lezüllött MNB-ben, amely az intézmény történetének a mélypontja. Nincs mese, Matolcsy lejátszott.

Mert hát, kedves "polgári kormány", mivel fogjátok megmagyarázni a párszáz forint emelést kapott nyugdíjasnak, hogy nyugdíjemelésre nincs pénz, de Szemerey unokatesó vállalkozásainak titkos kitömésére van. Mit fogtok mondani a pedagógusoknak? Tud-e hazudni Tóni pasa propaganda minisztériuma valami hihetőt a bürokráciacsökkentés bullshitjával kirúgott 50.000 közalkalmazottnak, ha azok azt látják, hogy az MNB-ben milliós keresetek vannak? Tehát van itt pénz - szűri le az egyszeri választó - csak a Matolcsy ellopja. (Oh, pardon, a közpénz elveszíti közpénz jellegét, míg Matolcsy és sameszai kezén átcsorog.) Mi lesz, ha leesik a választóknak, hogy - mint azt a gazdasági lapok finoman jelzik - az MKB nevű, közpénzen megvett, majd közpénzen kipucolt bankot Matolcsy unokatestvére az MNB nyereségét közalapítványokba kimentett közpénzből akarja megvenni offshore cégeken keresztül?

Az újkori magyar banktörténelem legnagyobb panamája bontakozik ki a szemünk előtt, melynek egyértelmű felelőse maga az MNB elnöke. Ebből olyan világbotrány kerekedhet - és ne legyenek illúziói a polgári tábornak, fog is - amely az egész ország pénzügyi rendszerét maga alá temetheti. És akkor még nem szóltunk az EKB esetleges vizsgálatáról az alapítványok állampapír-vásárlásai miatt, amely könnyen minősíthető tiltott monetáris finanszírozásnak. A Matolcsy-féle MNB elveszítette hitelességét a szakmai közvélemény és a piaci szereplők előtt, amely a legnagyobb hiba, ilyenért szerte a világon utilaput kötnek a jegybank elnök talpára.

Apropó. Mit szólnak a Fidesz frakció tagjai ahhoz, hogy Matolcsy a képviselők szavazatával és tulajdonképpen az Országgyűlés megvezetésével akarta eltussolni alkalmatlanságának bizonyítékait? A láncáról elszabadult, moral hazardot folytató Matolcsy iszonyatos károkat okoz az országnak, a polgári politikai közösségnek ezért - ha ő ezt magától nem látja be - meneszteni kell. Minél előbb annál jobb. Helyére pedig sürgősen ki kell nevezni egy a politikai tábor polgári eszményeinek megfelelő tisztakezű vezetőt, aki képes helyrehozni Matolcsy dúlásából eredő károkat.

Matolcsynak pedig - akiből elegünk van - üzenjük a Cabaret zenekar nagysikerű és mély értelmű dalával: "Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte, Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen. … Kis ember hát itt a vége, nem volt semmid, ami megérte, Néhány egyszerű szürke évet mosolyogsz meg most hát nem érted. … Kis ember mi lett belőled, most hogy elszálltak az évek?"