Emberek! Számolt már valaki? Legalább egy kicsit? Sehol nem láttam semmilyen levezetést arra vonatkozóan, hogy a csapból is folyó, mindenki által mindenhol puffogtatott árfolyamrés összegszerűen ténylegesen mit is jelent. Mivel ebből kezdett elegem lenni, ezért én utánaszámoltam, és még inkább meggyőződtem arról, mennyire elegem van a "devizahitelesek megmentéséből" (is). Hasonlóan azokból a különböző emberekből, szervezetekből, akik a devizahitelesek megmentése érdekében a létező összes médiában és az utcán sátrak alatt, pultok mögött állva nyomatják a féligazságokból vagy szimplán hótökörségekből álló közhelygyűjteményt. Na, ők is megérdemelnek egy külön bejegyzést.

Az árfolyamrés problematikájának megértéséhez a THM-nél kezdjük a magyarázatot. Ehhez némi háttérismeretre is szükség van, nem mindenre térünk ki részletesen, mert arra koncentrálunk, amit eddig még nem írtak le sehol. A többinek meg mindenki járjon utána, ha nem hiszi. Tehát a THM igenis tartalmazza a devizaeladási és -vételi árfolyamot a kölcsönszerződés "nulladik" hónapjára vonatkozóan. Erről bárki megbizonyosodhat, aki elolvassa a deviza alapú hitelszerződésének megkötésének időpontjában hatályban volt rendeletet. Ebben van egy csodálatos képlet, amelybe be kell helyettesíteni a szerződéses adatokat, és az egyenlet egyik oldalán a vételi, másik oldalon az eladási árfolyamot kell alkalmazni, így ki fog jönni a szerződésben szereplő THM. Aki már ezt vitatja, az valószínű, a csodaígérő devizasámánok hipnózisában szenved, és zsigerből tagad úgyis mindent, ami nem arról szól, hogy az ő szerződése bizony semmis. (Őket röviden a "menthetetlen" kategóriába sorolandók.)

Nézzük, a kúriai ítéletnek a bizonyos 1%-os okosságát elfogadnánk, az hogyan érvényesülne a gyakorlatban, azaz ha ezzel tömik be a szájukat a siránkozóknak, mit is kapnak valójában. Készítettem egy borzasztó egyszerű Excel-táblát:

Egy elképzelt szerződéshez valódi árfolyamadatokat használtunk. Véletlenszerűen kiválasztottunk 2006-ból, 2008-ból és 2009-ből három-három hónapot. Az elképzelt szerződés szerint a havi fizetendő törlesztőrészlet 300,- CHF, amit forintban kell visszafizetni devizaeladási árfolyamon, a THM-et pedig a 2006. április 15-én hatályos eladási és vételi árfolyam segítségével határozták meg (az árfolyamrés számításához nem kell magát THM-et kiszámítanunk), ezért nekünk a 2006. április 15-i árfolyamok alapulvételével kell kiszámítanunk az árfolyamrés százalékos értékét. Ez a fenti példánkban éppen 0,5%. Azt feltételezzük, hogy a fordulónap minden hónap 15. napja (nem számítva az esetleges hétvégi napot stb.). Megvizsgáltuk, hogy adott fordulónapokon az árfolyamrés százalékos értéke eltér-e a THM-ben foglalt árfolyamréstől (F oszlop). 2006-ban ez szinte a nullával egyenlő (sőt van, ahol kevesebb), 2008-ban és 2009-ben viszont már kézzel fogható, vagyis szemmel látható az eltérés. Ezután kiszámítottuk, mennyi kellett volna, hogy legyen a devizaeladási árfolyam, ha a THM szerinti százalékos árfolyamrést alkalmazzuk. A tényleges devizaeladási árfolyam alapján fizetett (G oszlop) és a THM szerinti százalékos árfolyamréssel számított árfolyam alapján megkapott összeg (J oszlop) különbsége az a pénz, amit a Kúria szerint a bankok jogtalanul számítottak föl. Ezt a különbséget mutatja a K oszlop, látható, hogy az aljas bankok 2008-tól havonta három zsíroskenyér árával rövidítették meg az embereket.

Mit is jelent ez? A K oszlop 2008-as és 2009-es értékeiből számítsunk átlagot, szorozzuk meg 12-vel (hogy megkapjuk az éves többletet), azt pedig héttel, hogy a 2006-tól máig eltelt idő alatt "pluszban" fizetett nagyjából megkapjuk:

Miután a kedves deviza alapú hitellel rendelkező olvasók megtalálták az állkapcsukat a földön, jusson eszükbe, hogy ennyi pénzért egy ügyvéd levegőt sem hajlandó venni, nemhogy a tollát fölemelni. Jusson az is eszükbe, hogy a félművelt, közhelyeket harsogó, magukat devizahitelesek messiásának tartó kóklerek is sokkal többet elkérnek ennél.

Az itt leírt példa elméleti, ugyanakkor bárki által könnyen alkalmazható saját szerződésére. Mi a számításunknál nem vettünk figyelembe olyan esetleges szerződési konstrukciókat mint pl. a türelmi idős szerződés, de ettől függetlenül az árfolyamrés számítása ugyanúgy elvégezhető.

Rajta hát, az "árfolyamrés így, az árfolyamrés úgy" nyivákolás helyett - amiből szerintem sokaknak elege van - egész bátran mindenki vegye kézbe a szerződését, az elmúlt évek számlakivonatait, értesítőit, és mindenki maga kiszámíthatja a saját "rését".

És végezetül egy ideillő videó: