Van abban valami vicces, hogy miközben az ország percekre van a pénzügyi, gazdasági, társadalmi összeomlástól, a nép arra pörög, hogy egy közepesen tehetséges énekesnő félrekúrt. Persze a feszkót mindenkinek le kell vezetnie, Totova művésznőnek fricskával, a társadalomnak meg a véleménynyilvánítással. (Köcsög bloggernek meg kattintásvadászattal.)

Mindenki elmondhatja véleményét, és el is mondja. A liberók röhögnek a kereszténykedő liba felkenődésén, az okosok erősen gondolkodnak, hogy tényleg jó ötlet volt-e egy ilyen ostoba luvnyára alapozni a NER női eszményt, zenekritikusok elmélkednek a művésznő hanyatló karrierjéről, cicológusok féltik a gyerek fejlődését, gazdasági szakemberek számolgatják a közös ház költségeit, jogászok a válás részleteit ecsetelik, a barátok bennfenteskednek a felek állapotáról, fogynak a celeblapok, kattint az internet népe. Uborkaszezon van, jó ez így. Engem - tudják a köcsög bloggert - valami más érdekel. Totova művésznő végtelen ostobasága, arroganciája, semmiből nem tanulása, következmények felmérésének hiánya, és mindezek eredményeként a mások hibáztatása, kioktatása. Szóval a magyar néplélek. Totova művésznő az a csepp, amelyben benne van a magyar tenger.

Nézzük hát! Valami "teheccségkutatóban" tűnt fel a nővére után. A producerek elképzelése az lehetett, hogy sok pénzt tudnak lehúzni a tesókról, ha egyszerre futtatják őket. Ráadásul a Tóth nevet már egy évvel korábban sikerült bevezetni, így olcsóbb volt a brandépítés. Gabika tehát a kezdetektől küzd nővére árnyékával, aki - vele ellentétben - valóban tehetséges. Mit tegyen hát egy olyan ember, aki tudja magáról, hogy hát jó esetben féltehetség, akit csak a tesója miatt tűr meg a szakma és a közönség. Például tanulhatna, akár más területen kipróbálva magát. De Gabika a könnyebb - sötét - utat választja. Megmarad nyolc elemisnek, és a nővér farvizén evezve próbálkozik. Siker, pénz, csillogás. Csak belül érzi, hogy nem az igazi. Kapja a kritikákat. Nem néz szembe a valósággal, nem gondolkodik el, nem próbál tanulni, á, dehogy. Mi a válasza? Őtet báncsák. És fejezze be mindenki az ő bántását. Azóta ez a módi nála. Bármit csinál, ami nem tetszik a közönségének, az a reakciója, hogy: Kuss, ő helikopter.

Próbál kitörni a kistesó poziból, lesz kőkemény rocker, ám mivel hamis a baba, a rockertársadalom nyílt proletárőszinteséggel véleményt nyilvánít. (Kb. menj a 'csába szinten.) Kemény rocker csaj Gabika pityeregve közli a nyilvánossággal, hogy má' megint bántsák, és fejezzék be. E rövid kudarcos kirándulás után kitalálják valami nagyeszű menedzserével, hogy akkor ő már pedig Totova néven fog futni. Rajta röhög mindenki, a felvidéki magyar nők tiltakoznak, hogy arrafelé az eltótosodás szimbóluma az -ova toldalék használata, Gabika hagyja abba a hülyeséget. Gabika összevonja szemöldökét, és felszólít mindenkit, hogy fejezze be az ő bántását. A menedzserének közben megjön nyaralásról az esze, és lekeveri a Totova projektet, de már késő. Gabika óriási hülyét csinált magából. Közben össze-vissza varratja magát, amelyről persze Gabika ostoba népe véleményt mer formálni. A tetszőket Gabika álszerény somolygással fogadja, a nem tetszőknek pedig megüzeni, hogy ő így önazonos, és ne bántsák őt ezért, mert nekik nem mutassa meg többet.

Aztán az ország szeretett Totovája elmegy teheccség kutatókba zsűrizni. (Fiatal, kell a pénz.) Hihetetlenül irritáló, lealázó, modoros, álszent stílusban nyomja, erre kapja az ívet a nézőktől. Változtat? Ugyan. A válasza a szokásos: Mindenki fejezze be az ő bántását, de izibe, ám! Valami hülye felfedezi a NER-nek. És íme, hát meglelte hazáját: egymásra talál a kőbuta kornyikáló liba és a segghülye fideszbunkó. Van minden is. Pápa dal, matyó ruci, parasztnapokon való töméntelen fellépés, Fricska. Tiszta Franciaország: dő la lé. Időnként hitet kell tenni a NER-ideológiának, amelyről Totova művésznő azt sem tudja mi, de a szokott modorosságával lelkesen nyomja. Keresztényértékrend-mesét mond a hülyéknek családi idillről, sztárséf férjről, születendő/szeretetben nevelt gyermekről, épülő házról, a magyar álomról. Ha pedig bárki megkérdőjelezte a szétvarrt, rocker Gabika keresztényi hitelességét, akkor őtet bántsák és fejezzék be. Csak már nem volt egyedül. Megafonok ordították a világba, hogy itt van ez a jóravaló keresztény asszony, aki művészetével elkápráztatja a világot - lám még a pápa is elgondolkodott a cölibátus feladásán miatta -, akit bántanak a megélt kereszténységéért. Úgyhogy fejezzék be! Ez a narratíva megy több, mint egy éve. És most megfricskázták a legkeresztényibb magyar művésznőt.

A magam részéről - tudják a köcsög libsiségből adódóan - nem török pálcát a fricskázás ténye felett. Az élet bonyolult, mit tudom én mi vezetett a félrekúráshoz. Nem is érdekel. Ami érdekes a Totova művésznő már megszokott reakciója. Őtet ne bántsák, tartsák tiszteletben a ... (itt a szokásos celeb rizsa következik). Semmi önreflexió. Semmi olyan - egyébként keresztényi gondolat -, hogy hibáztam. Elbuktam. Becsaptam a férjemet, a gyerekemet, a családomat, a sok hülye fideszbirkát a vetített életemmel. Nem bírtam az élet nyomását. Bocsánat. Próbálok tanulni a bukásomból, de megyek tovább. És lehet, hogy a következő próbatételt kiállom, és az is lehet, hogy még el fogok bukni életem során. Ez vagyok, az élettel küzdő hülye picsa. Ecce homo!

És ha Gabika nem csak nyolc osztályvégzett volna, és a keresztény értékrendje nem csak egy jól fizető manírja lenne, akkor mondana neki valamit ez a néhány sor. "Egész művem alapeszméje az akar lenni, hogy amint az ember Istentől elszakad, s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb és legszentebb eszméin végig egymás után cselekszi ezt. Igaz, hogy mindenütt megbukik, s megbuktatója mindenütt egy gyönge, mi az emberi természet legbensőbb lényében rejlik, melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum), de bár kétségbeesve azt tartja, addig tett kísérlete elvesztegetett erőfogyasztás volt, azért mégis fejlődése mindég előbbre s előbbre ment, az emberiség haladt, ha a küzdő egyén nem is vette észre, s azon emberi gyöngét, melyet saját maga legyőzni nem bír, az isteni gondviselés vezérlő keze pótolja, mire az utolsó jelenet »küzd és bízzál« - ja vonatkozik."

Totova művésznőtől hiába várjuk tehát a magábanézést. Az igazi magyar néplélek megtestesítője ő. Erre jól ráéreztek, akik a NER orcájának választották. Azé a népléleké, amely tanulással előre jutni nem akar, de magáról azt hiszi, hogy tényező, neki minden jár, és ha pofára esik, mindenki hibás, csak ő nem, ezért ne bántsd a magyart, és különben is fejezd be! Hányszor szívtuk meg ezt a mentalitást, véreim, történelmünk során? 'Oszt lám itt van előttünk. Kicsiben a nagy. Talán nem késő korrigálni, de percekre vagyunk a nagy reccstől. Nekem elegem is van belőle.

Többször is hitet tettem már Viktor iránti mély szeretetemről. Nem vagyok egy Pesty László, aki elárulja a rajongott Viktort. Én szeretem őt, és kész. Feltétlenül. Miért? - kérdheti ez egyszeri fidesz nyomoronc. Mert senki sincs, aki úgy tudná szopatni a sok szerencsétlen hülyét, hogy azok még hálásak is legyenek érte. Óriási teljesítmény ez, amely elismerést, csodálatot érdemel. Néhány példa, ha megengedik.

Itt vannak a polgári elemek, akiknek a gnóm az orcájukba vágta, hogy csak politikai termékek. 'Oszt imádják ikonukat. Aztán a plebejuskormányzásban hívők, akik vígan elnézik a Holdról is látszó korrupciót. A migráncsokkal riogatottak, akik vállat sem rándítanak az embercsempész-amnesztiára és a vendégmunkás-cunamira. A magyarok, akiknek a hatalmi elit kilopja a szemét, ezért nem látják a kivetnivalót. A Nyugat-ellenesek, akiknek nem tűnik fel, hogy az Arany Rózsa nevű ladik az olasz és a francia partoknál ringatózik, véletlenül sem a festői Izmirben, a legendás Szocsiban, esetleg a szépséges Vlagyivosztokban. A Nemzethyek, akik még mindig tizenötmillió búzaszemet öntenek össze az összetartozás szimbólumaként, miközben alig tízmillió magyar lézeng a Kárpát-medencében. Kihaló nemzet a magyar, hála Viktornak, a nemzeti hősnek. És Viktor élvezi, ahogy szívathatja ezt a sok kretént, én pedig élvezem Viktor élvezetét.

Most pedig Viktor tetézi! A magyarság nemzeti ünnepére idehívja egy olyan ország diktátorát, amely ország a magyarok nyomorúságát okozta. Hajrá, Viktor! És a magyarok kussban vannak. Augusztus 20. az az ünnep, amely egyszerre keresztény és egyszerre világi, tehát pont alkalmas a nemzet egységének kimutatására. És Viktor egyszerre szarja telibe mindkét értéket. Milyen szép lesz, amikor a Szent Istvánra emlékező keresztény körmenet résztvevői feltekintenek a Budai Várra, ahol diadalmasan leng a lófarkas zászló! Viktor udvarias vendéglátó, ezért, hogy kedvére tegyen Recept haverjának, a régi szép idők emlékére kidobatja a Nagyboldogasszony templomból az oltárt, a zászlókat, az orgonasípokat elviszik drónt önteni. A friss dzsámiból a müezzin obégatását hozza a szél elnyomva a Boldog asszony anyánk, égi nagy pátrónánk! áhítattal énekelt sorait a hívők szégyenére. Akik szégyenkezhetnek is, hiszen nem csak a békepap Erdő érsek nem tiltakozott az ellen, hogy az egykor elnyomó muszlim állam képviselője tobzódik a Várban a legkeresztényibb magyar ünnepen, de egy nyikk sem hangzott el a katolikus egyháztól. Igaz Viktor fizeti őket évi sok százmilliárddal. És van az a pénz, amiért élvezik a megaláztatást. Hajrá katkók, köpjetek fel és álljatok alá!

Osztán a világi ünneplők. Honnan van a következő sor? "Hányszor zengett ajkain. Ozman vad népének. Vert hadunk csonthalmain. Győzedelmi ének?" Elárulom. Valami Himnuszból. Hogy lehet hagyni, hogy a legnagyobb állami ünnepünkön itt dőzsöljön egy olyan állam első embere, aki személyében is példaképként tekint arra a Szulejmánra, aki sírba tette a virágzó Magyar Királyságot, sivataggá változtatta százötven évre az ország közepét, leöletett, rabszolgává tett milliókat? És most - Viktor jóvoltából - itt díszeleg ez a szép legény. A diplomácia sokszor a szimbólumok művészete. Mit szimbolizál Recept az állami ünnepen? A magyarok törökök általi megalázását. A magyarok ezt hagyják. Egyetlen szervezet sem tiltakozik. Ilyen egy megalázott, önmagát semmire sem tartó, mindent leszaró nép reakciója. Büszke magyarok, röhej...

Számomra ez nem meglepő, mondom, ezért szeretem a Viktort. Ami meglep, az a kényelmének megbolygatását nehezen viselő emberek sunnyogása. Amikor utoljára Receptet ideette a rosseb, lezárták az egész várost. Most az ünnepi sokaság, a százméteres közpénzlopás-világbajnokság, és a tűzijáték robbanóanyagai miatt amúgy is lehetetlen lesz közlekedni. Erre jön fényes tekintetű Recept pompázatos bevonulása. (Hacsak nem helikopteren hozzák, amely lehetőség a kurdoknak a tűzijáték előrehozására.) Budapest tehát elesett. És ezért sincs tiltakozás. Most mondják - de igaz hitükre -, hova jutott ez a nép, ez az ország?

Viszont kiderülhet, hogy van-e értelme a Mária országa címnek, a körmenetes vonulgatásnak? Valami bohóc pár éve kifejtette, hogy Mária levette kezét az országról, nélküle kellene boldogulnunk. Most itt a próba. Ha a magyarok nem tesznek semmit, a szentistváni felajánlás alapján megóvja-e a gyalázattól a magyarokat Szűz Mária? Lészen-e olyan vihar, hogy az egész Karmelita Viktorostul, Receptestül belecsúszik a Dunába? Vagy Recept elfogja Viktort és bezárja a Héttoronyba, mint elődjét a ritka gazember Török Bálintot Szuli? Viktor ezt teszteli. Ha ez lesz, hát kampó. Ha nem, akkor Viktor előtt már semmilyen akadály nem lesz a magyarok totális alázásában.

Én ez utóbbit várom, mert még jobban szerethetem Viktort. Jöjj hát Recept: sóhajtva köszöntlek, Nemzeti létünk temetője, Erdogán! Egy dologból azért elegem van Viktor és ez azért pofátlanság: nem augusztus 29-re hívtad ezt a kedves, derék embert.

A mindig álmos Hunnia nagy napra ébredt. Átadták a Bivalybasznádalsót Bivalybasznádfelsővel összekötő világrekorder hosszúságú három kilométeres földutat, a magyar fejlődés szimbólumát, amelyet csodál a világ. Az esemény fontosságát mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy mindenki ott volt aki (nem) számít. Vállalta a háromszázötven kilométer megtételét a kormányinfók hazudozásainak szivárványos sztárjaként Gergő. A papa hűségéből (nem rosszul) éldegélő Zsófika nagy kihívás előtt állt: jó anyaként otthon marad keresztény értékrendek szerint nevelt gyermekével, vagy a mocskos libsikre jellemző módon hagyja szegény picit az anyja után sírni, mert a karrier mindenekelőtt. Zsófi nehéz szívvel úgy döntött, hogy ríjon csak az csóri poronty, mert a földút átadásának csodája csak egyszer adódik egy politikai pályafutás során. Aztán ott lebzselt még a medencék örök másodikaként iszonyatos megfelelési kényszerben élő egykori Playboy címlaplány erősítve a bivalybasznádiak hitét a keresztény erkölcsökben. És természetesen helyi senkiháziak is emelték az esemény fényét. Úgyhogy ezek heten (mint a gonoszok) alig fértek keresztbe az útra. Gergő nem hiába a stand up hazai üdvöskéje, rittyentett egy nagy ívű beszédet, amelyben felvázolta Bivalybasznád csodás jövőjét, melyet az átadott földút fog megalapozni. Közben elpöttyintette, hogy ez a fantasztikus jövő alig hatszázhúsz millió forintjába került az adófizetőknek.

Azt hiszem drága magyarjaim, hogy ez a földút a magyar sors maga. A magyarok szánni és kiröhögni való sorsa, amelyben minden benne van. Egy földút valahol a picsába. Ennyi. Az utóbbi száz év legsikeresebb tizennégy évének kormányzása után. Hatszá’ húsz misiér’. Ennyiért egy olyan valami, amely az első eső után felázva megy kátyús szarrá, amint végig döcög rajta egy traktor. És már ezzel is dicsekedni kell. Arról, hogy ki lopott belőle és mennyit - kb. hatszáztizennyolc milliót - Gergő nem értekezett.

Pár hónapja gazdasági portálok - és talán az Index - híre volt, hogy az M6-os autópálya nem tud tovább épülni a határig, mert kilométere 4,4 milliárd forintba kerül. A horvát határtól ugyanannak az autópályának az építése viszont jelentősen csökken, csak 1,1 milliárd forint. Így két eset lehetséges: a durva, hegycsúcsokkal, kanyonokkal, vízesésekkel, mocsarakkal teli pannontáj domborzati viszonyai jelentősen megdrágítják az építkezést, vagy ellopnak úgy 3,8 milliárd forintot kilométerenként a magyaroktól. (...mert a horvát árban is van már "haszon".) Kerestem hát a térképen a Baranya hegyláncot: nincs. A Csele lápot: nem van. A majsi kanyont: sehol. Tehát marad a szörnyű következtetés: ellopják a magyarok pénzét. De a magyarokat ez nem érdekli. Nekik mindegy, hogy a horvát embernek van autópályája, neki meg nincs. Azért nincs, mert a ráfordítandó pénzt ellopják. És ha megépítenék, a horvát ember ugyanannyiból négyszer annyi autópályán furikázhatna, mint a magyar. A szittyáknak mindez érdektelen. Tehát jó' van az így.

Hol a pénz? - kérdezte szeretett Viktorom. Segítsünk neki, tegyük ide a Tax Justice Network által nyilvánosságra hozott adatot. Hazai magánszemélyek 7,7 milliárd dollárt mentettek ki offshore számlákra. Ízlelgessétek, nyomorult hülyék! Ez kb. 3000 milliárd forint. Hogy is van a vicc? A szocialista baráti országok küldötteit kalauzolja az idegenvezető az Ermitázsban. Az egyik teremhez érve szovjet büszkeséggel mondja: Itt láthatók a dicsőséges Vörös Hadsereg hadizsákmányai. Mire az egyik látogató: Akkor a fater biciklije is itt van valahol. Szóval, hülye magyarok, magyar hülyék, a ti pénzetek hever azokon a titkos számlákon. Ez a 7,7 milliárd dollár egyébként a nyilvános adatokból nem kevés munkával kimutatható pénz. És mennyi van még jobban elrejtve számlákon, cégekkel fedezett ingatlanokban, jachtokban, magánrepcsikben? A magyar emberek pénze. Amelyből röhögve lehetne fizetni a tanárokat, az egészségügyben, közszférában dolgozókat, a közlekedés fejlesztését, úgy egészében a jobb minőségű magyar életet. És képzeljétek véreim: ez a tőletek ellopott 7,7 milliárd dollár mind a plebejus kormányzás eredménye. Mi lenne itt patrícius kormányzás esetén? Ugye, na, ugye?

De ti, kedves népem, nem igénylitek az európai életminőséget, nektek jó ez a langyos, szar, kilátástalan élet. Ezt jelképezi a földút. Ennyi jut nektek, és ti ezzel elégedettek vagytok. Hát legyen így. Én pedig továbbra is csodálom Viktort, amiért úgy néz titeket lenyírható, kifosztható hülyének, hogy észre sem veszitek. Magyarország előre megy, nem hátra! Földúton. Kicsit döcögős, kicsit sáros, poros, de a miénk. Egy dologból van csak elegem: a magyaroknak ezt a világra szóló sikerét nem ismeri eléggé a Nagyvilág. Szabadalmaztatni kellene.

A címválasztás miatt a saját jogon vagy pénzért hülye fidesz trollok már kezdhetnek is hőbörögni, hogy hát a Viktor nem is mazsom. A Viktor egy szőrét vesztett vidéki sunyi hazudozó róka. Ő mondta. Bizony. (Vagy valami ilyesmit, bunkó fideszes úgysem érti, neki elég a hit, hogy Viktor.) Pedig, de. Viktor majom.

Emlékeznek még a Sivatagi show című filmre? Na, ott szerepel Viktor majom. A Kalahári sivatag vadászainak a többhetes portyázásához víz kell. Folyamatosan. Ezért jó, ha felderítik, hogy hol vannak azok a földalatti vízlelőhelyek, amelyeket szükség esetén használhatnak. Tudják, hogy a területen élő majmoknak megvannak a titkos bázisaik, csak ki kell belőlük szedni. A vadász csapdát állít. Fúr egy lyukat, amelybe a majmok szeme láttára magokat szór, majd elbújik. Valamelyik kíváncsi majom odaólálkodik a lyukhoz és bedugja a mancsát, hogy kivegye a vadász elrejtett kincsét. A vadász előjön rejtekhelyéről és pórázra fogja a majmot. Miért tudja ezt megtenni? Na, itt a varázslat! A majom nem bírja elengedni a zsákmányt. Ha elengedné, simán kihúzhatná a kezét és elpucolhatna, de nem. Képtelen rá. Így lesz fogoly. Ekkor jön a vadász következő trükkje. Sót etet a majommal, mert a majmok nem tudnak ellenállni a sónak. Persze egy idő után a tikkadt majom már bármit megtenne, hogy vízhez jusson. És meg is tesz. Bármit. A vadász leoldja a pórázról a szomjas majmot, aki esze nélkül rohan a rejtett vízhez. A vadász köszöni, most már tudja hol keressen vizet. Ha bővizű lelőhelyet talál, akkor majmoknak taka van (esetleg kiirtják őket), és odaköltözik a vadász nemzetsége.

Miért is hasonlít a büszke szittyák vezére egy szerencsétlen majomhoz? Lássuk csak. Viktor nem tudja elengedni hatalmat. Éppúgy, mint a majom a magokat. Ha időben elengedte volna, mindenki jobban jár. Viktor is. Már nem tudja. Nem csak személyisége miatt, hanem már túl sokat veszítene. Míg korábban csak a semmire sem jó politikai felelősségre vonástól kellett tartania – nem lesz miniszterelnök, na, bumm – ma már a büntetőjogi sem kizárt, és a lopott vagyonnal is el kellene számolni. Így aztán teljesen kiszolgáltatottá vált. Kiszolgáltatottságában pedig – akár a majom az ő csordájának fennmaradását biztosító vízkészletét – elárulja a magyarok jövőjét. Bárkinek, csak maradhasson még. A „bárkik” csontra kihasználják Viktor majom gyengéjét, és szép lassan kifacsarnak minden értékeset ebből az országból.

Viktor pórázának első tartótisztje, Putyin például nemzetközileg nulláztatja le Magyarországot a saját érdekében Viktor majommal. Jó, hát Viktor majom –, hogy ne érezze kézben tartott majom voltát – szép baksist kap Vovától az árulásért. Mert a magyarok sokszorosát fizetik az orosz gázárnak a nemzetközileg szokásosnál, és a szar ural típusú olajat is kiváló minőségű Brentként számlázzák ki nekik Viktor érdekeltségei. De ez van, a fogott Viktor majomnak nincs más választása. Fogja Viktor majmot az EU is. Már az EU-ban sincs annyi pénz, mint a fellendülés idején. Meg kell nézni, hol a pénz. Például Hatvanpusztán, offshore számlákon stb. Jó indok tehát az EU-nak, hogy Viktor majom lopós, mert nem kell odaadni a magyaroknak azt a pénz, amely járna nekik, ha nem Viktor majom lenne a góré. De Viktor majom nem képes elengedni a hatalom magocskáit, hát szívnak a magyarok rendesen. EU-pénzek nélkül gyakorlatilag államcsőd van. (Nem is értem, miért nem meri kimondani senki.) Nem működnek az állam alapvető feladatai, egészségügy, oktatás, közlekedés, a jövőnek szóló állami beruházások nyista, egyetemekkel már szóba sem állnak Európában, stb. Totális züllés európai relációban. A gazdaság nemzetközi szereplői, a gonosz háttérhatalmak, multik, „tudjuk kik” halálra keresik magukat Viktor majmon keresztül a magyarokon. Egekbe a kamatok, az infláció, a forint árfolyam. Jövőkép semmi, és a neheze még csak most jön. A magyarok új kizsigerelőnek sorába megjelentek a kínaiak. Mert Viktor majomnak egyre nehezebb hatalmát fenntartania nyugati relációban, már csak a kelet uzsorásaira támaszkodhat. Kurszán Szvatopluktól egy lóért, nyeregért, zabláért vette meg az országot. A kínaiak környezetszennyező gyárakért kapnak Viktor majomtól földet, vizet, levegőt. A jövő magyar generációjának reszelt Viktor majom a szennyezett földekkel, vízzel, levegővel. A ferde szeműek kemény tartótisztek, a Viktor utániakon is be fogják vasalni Viktor majom hatalomban tartásának árát.

Íme, kész a leltár. Viktor majom nem engedi (nem engedheti) el a hatalom magocskáit. Erre egyre több nemzetközi nagyjátékos dob pányvát Viktor majom nyakára, és táncoltatják összevissza. Szegény hülye Viktor majom magyarázza magának – mi mást tehetne? – és környezetének, hogy ő egy szuverén ország szuverén miniszterelnöke, de egyre többek szemében csupán egy szánalmas majom. Aki elárulja azt a közösséget, (és azok értékeit) amelyből vétetett. Hát csak ezért van elegem Viktor majomból.

Azt hiszem ezen az országon és lakóin már csak szánakozva röhögni lehet. Itt vannak elsőként fideszszavazó istenadta barmok, akiknek nyolc éve mossák az agyukat a migráncsveszéllyel. Takonydy főlófasz nyolc éve turnézza végig hetente többször a nyalonc médiát a "kerítés über fasza" és a "migrációs helyzet fokozódik" unalmas dumával. A fidesz barmok kajálják, az öregasszonyok rettegnek, hogy megerőszakolják őket a niggerek. ("Ó, bárcsak kikormolnának!" - imádkoznak titokban.) Aztán kiderül, hogy a kerítés szart sem ér, egyre több hír jön - időnként heveny lövöldözéssel egybe kötött - üldözött embercsempész autókról. De a fideszparaszt nem képes összekötni abba a buta fejibe neki, hogy akkor mivégre a kerítés? Most meg bejelentik, hogy elengednek vagy kétezer-hatszáz embercsempészt. Bele a nagyvilágba. Mert, hogy drága a dutyifenntartás. És a fideszparaszt ezt is bekajálja. Az nem jut el a tudatáig szegény bunkónak, hogy akkor mi a csodának volt eddig a nagy felhajtás, ha ezentúl csempészeink vígan csempészhetnek tovább, hozhatják az erőszakolókat dögivel. Ezeken az ostoba magyarokon - miközben csak gratulálni lehet Viktornak a néphülyítés frontján elért világszínvonalú eredményéhez - tényleg csak röhögni lehet. Meg szánni őket, mert arra sem képesek, hogy rendes polgárként számon kérjék politikusaikon legalább az alapvető - nem túl bonyolult - ígéreteik betartását. És szánni lehet a rendőröket, hatásvadászokat, ügyészeket és bírákat, akiknek a munkájuk semmit sem ér, feleslegesen dolgoztak, fáradtságuk jutalma az embercsempészek gúnykacajjal egybekötött integetése.

Aztán a dolog másik szintje, amelynek felfogását már nem várhatjuk el a fidesz agymosottjaitól, de attól még fontos. Szóval egy úgynevezett jogállamban az úgy van, hogy kegyelmi jogkört az államfő - kivételes esetekben a parlament - gyakorolhat. Hunniában a börtönök parancsnoka. Csodálom is, hogy még újságíróknak sem tűnt fel, hogy kormányrendelet hatalmazza fel az országos smasszert arra, hogy elengedjen egy rakás bűnözőt. Tipikus antijogállami megoldás. Formálisan van egy messziről jogszabálynak látszó valami, de tartalmilag mindennel szembe megy, amely egy jogállamban alapvetés. Először is elvonja a köztársasági elnök Alaptörvényben rögzített egyedi kegyelmezési jogkörét, illetve az Országgyűlés közkegyelmezési jogkörének lehetőségét. De ezért senki sem visong. Másodszor egy teljesen más jogintézményt hekkel meg. A reintegrációs őrizet - amelyre ezt a tartalmilag közkegyelmet felhúzták - gondatlan bűncselekmények elkövetőinek a társadalomba való visszaszokását szolgálja egyedi mérlegelés alapján. Lényege, hogy az arra érdemes elítélt a szabadságvesztéséből visszalevő pár hónapot már otthonában tölthessen ezzel segítve a büntetés lejárta utáni beilleszkedését. A Kormányrendelet viszont teljesen másra használja ezt a lehetőséget, és a fősmasszerre bízza, hogy dobja ki a dutyiból azokat, akik embercsempészet miatt ülnek. Hogy hová mennek ezek a jótét - időnként rendőrökre lövöldöző - lelkek, nem érdekel senkit.

Normális országban, ha a Kormányban felmerül egy ilyen gondolat, elsőként az igazságügyi miniszternek kell levetetnie napirendről, mint alkotmányellenes javaslatot. De Juditkától ilyet nem várhatunk. Sajnos ő csak egy kohász-jogász egyetemen végzett, nem tudja mi az a jogállam. (Miskolcon még a cucilizmusban indítottak valami jogászképzésnek látszó stúdiumot abból a célból, hogy a kőbunkó borsodi, tirpák és hurkatöltő tanácselnökök mellé képezzenek írástudó vb-titkárokat. Aztán úgy maradtak. És ennél valószínűleg nem is jutnak tovább Juditka és barinői által leuralt miskolci egyetemen.) Juditka tehát nem szól. (Viktor, ha mész haza, röhögj egy jót, amint elhajtatsz Juditka Kútvölgyi úti palotája előtt. Van kint egy felirat: "Szemetet lerakni hatóságilag tilos!" Ebből látszik, hogy Juditka nem tűri a konkurenciát.)

Aztán meg, ha Deák székében egy arra méltó ücsörögne, lehetne egy teljesen legitim társadalmi vitát folytatni a hazai büntetési rendszerről, amely túlságosan szabadságvesztés-központú. A magyar ember azonnal börtönért kiált, mert ebben látja a megtorlást és az elrettentést. Pedig egyes bűncselekmények esetében lennének hatékonyabb - és az állam számára kevés kiadással, sőt bevétellel járó - eszközök is. Gondatlan elkövetések esetén például tök felesleges az elrettentésre játszani, mert az elkövetőnek esze ágában sincs a bűnismétlés. A fehérgallérosokat sem kellene feltétlenül leültetni. Jó nagy pénzbírsággal megdobni őket - de tényleg naggyal, akár milliárdossal is - ahol menne a ház, autó, rolex, maradna a földönfutás. Lakodalmas Lajos művész úr börtönbe vonulásos cigánykodásáról szóló sagát sem kellene olvasnunk a bulvárban, ha a kár megtérítése mellett kapott volna egy derék háromszázmilliós bírságot, oszt jó napot. Közlekedésieket minek bevarrni? Közérdekű munka rehabilitációs intézetekben, kórházakban, ahol naponta láthatják mi a szabályok megszegésének emberi következménye. De tényleg munka, ágytálazás, beteggondozás, stb. Aztán lehet elmélkedni, jobb emberré válni. Vagy bátrabban lehetne alkalmazni a foglalkozástól eltiltást, a vezetői engedély elvételét akár örökre, a diploma visszavonását, amelyért azért tanulni kellett, és amely az elért társadalmi presztízstől is megfoszt. Ezek csak egy laikus ötletei, a szakembereknek biztos vannak egyéb, hasznosabb javaslatai is. Meg kellene hallgatni őket, hátha nem bolsevik trükk a szakértelem. De ilyesmi nem várható Juditkától azért nem mert alkalmatlan, Viktortól meg azért, mert a birkái olyan hülyék, hogy nem késztetik Viktort valódi kormányzásra ezen a téren sem. Akkor meg minek erőlködjön.

Az embercsempészek világgá szalajtása többrétű skandalum, nekem elegem is van belőle, ugyanakkor szeretek röhögni azokon a hülyéken, akik észre sem veszik, hogy hülyék, ezért hálás vagyok Viktornak a vidám percekért.

Azt mondják, hogy a szegény ország hadserege nem fegyverre költ, hanem öltözködik. A még szegényebb országnak már öltözködésre sem futja, hát pofázik. Az nem kerül semmibe. Így vannak ezzel a kiváló szittyák - akik valljuk be - nem egy katona nemzet, bár magukról szeretik ezt gondolni. Az elmúlt századok során a hadiszerencse nem igazán kedvezett a Szíriusz küldötteinek, ezért kettős taktikát alakítottak ki maguknak. Egyfelől meséket motyognak egykor volt dicsőségről, másfelől hülyeségeket beszélnek a jövő mindenkit elrettentő magyar haderejéről. Ez utóbbiban már nemzetközileg is figyelemre méltó eredményt érnek el, egyre több ország retten el a magyaroktól.

Itt van például ez a Szaladjki-Boborján nevű orosz stróman a maga belterjes tenyészetre utaló kissé degenerált kinézetével. Egy fél náci és egészen fasiszta dzsemborin például bátran kijelenti, hogy a legendás magyar haderőből kiűzi a buzikat. Bizony, véreim, eddig az volt a magyar katonai győzelmek akadálya, hogy tele volt a sereg buzikkal. Most már, hogy ezek eltűnnek, a győzelmes magyar zászlók lobognak Kelettől Nyugatig. Mellesleg Szaladjki-Boborján ezzel elárulta Ruszin/Rutén-Szundi/Szende-Rémusz/Romulusz menesztésének okát is. Sokan találgatták, miért rúgták ki ezt az egyébként semmire sem jó alakot, aki még egy rakéta Paks feletti átrepülését is átaludta. Most már nem lehet kétség: az ürge buzi. És amilyen lendülettel repült a soknevű, olyan gyorsan ástak elő a naftalinból egy másik kretént, Bőrönd Ödön feltábornagy személyében. Aki gyorsan bemutatkozott, és a pofázás frontján rárúgta az ajtót a beszari civilekre.

Feltábornagy úr, aki a béke barátja, szerényen megjegyezte, hogy a II. világháború ki sem tört volna, ha a hülye lengyelek nem kukacoskodnak a fritzekkel, meg a Nyugat hagyta volna Dolfit katonásdit játszani. A lengyel követ erre berágott, a baráti lengyeleknél pedig kezd túlcsordulni a pohár. Pedig a helyzet egyszerű: Bőrönd Ödön feltábornagy hülye, műveletlen paraszt. A rejtély csupán annyi, hogy egy hülye, műveletlen paraszt mit keres a Honvéd Vezérkar élén? Sajnos sokat. Többen helyre tették ezt a taplót, nekünk már szükségtelen, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a Molotov-Ribbentrop paktumról általános iskola nyolcadik osztályában tanulnak a nebulók. Szomorú, hogy hazánk védelme egy olyan emberre van bízva, aki nem áll egy nyolcadikos szintjén.

De feltábornagy úr nem rostokol sokat a hülyeség országútján, hanem végigszáguld rajta a végtelenig és tovább. Winston nehéz órákban mondott szavaira hajazó mondattal ígér jó nagy szopást a jelen és a jövő magyar katonáinak. Megüzenve a hadfiaknak: "Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret." Ezek után várható némi leszerelési hullám, de ennek a zöldbe öltözött szánalomkupacnak végül is már mindegy. És Ödönke még tetézi! A kiszivárgott belső feljegyzés szerint olyanokat mond a seregen belüli vezetőiken, hogy csak ámul a nép. Mint például: a hivatáshoz képest a családi élet nem fontos, ő is szopik családilag, szopjon más is, a csapatmozgásokat légierő fogja biztosítani, a magyar sereg olyan gyenge, mint az orosz. Nehéz megállni, hogy ezeknek az egyenként is óriási baromságoknak a cáfolatával ne foglalkozzunk, de bizonyos szint felett nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.

Sikerült tehát Viktornak egy jó nagy barmot kineveztetnie egy fontos pozícióba. És aki ezen csodálkozik, azon én csodálkozom. Viktor már csak a szórakozásainak él. Mostanában például ismét felfedezi kamaszkori olvasmányaiból Rejtőt. Magyarország ma a megvalósult Igori-projekt. Viktornak a Három testőr Afrikában már pipa. Most jön a Láthatatlan Légió. Bőrönd Ödön nem más, mint a konflisban utazó tűzoltóparancsnok gyönyörű tengerésztiszti karddal. A magyar honvédség lényege Mr. Wilkie tolmácsolásában: "a cél az, hogy mennél több pénzt keressünk." És ezzel a buliban résztvevők egyetértenek. (Azért vannak a benne.) "...pompás volt a felszerelés, csak a kereskedők nem akarták elég drágán számítani a dolgokat. Márpedig Wilkie úr keresni akart. Ezért aztán engedményeket kellett tenni. Így például a piperekereskedő hajlandó volt magasan számlázni a borotvakészleteket, de csak akkor, ha Wilkie úr megveszi a raktárban száradó hétszáz gumikesztyűt, amit egy forró napon, pillanatnyi önkívületében rendelt meg. A sportfelszerelési üzlet tulajdonosa csak úgy ment bele a kulacsok és turistapoharakkal történő manipulációba, ha negyven teniszütőt is eladhat. Podvinecz marsall ismerőse, egy cipőgyáros szerezte be a bakancsokat, de isten tudja, miért és hogyan, a cipőkkel együtt hetven tucat Mac-Wulf-Gruber patent biztosítótűt is szállítottak. A marsall szerint a sivatagban ilyesminek nagy hasznát vehetik, és amikor Wilkie közelebbi felvilágosítást követelt, azt mondta, hogy a tűkkel alkalmilag odatűzhetik a gumikesztyűket a teniszütőkhöz, ha úgy adódik, majd egyszer, hogy felmerül a biztosítótűk használatának kérdése. Nem merült fel többé."

Ennek az írózseninek ez a pár mondata igazítja el a valóságot látni akaró embereket a Magyar Honvédség lényegét érintően. Bőrönd Ödön csak díszletnek lett kiválasztva megnyugtatandó a ruszkiszopás miatt idegeskedő NATO-t és elfedve a Láthatatlan Légió túlárazott beszerzéseit. De ez olyan hülye szegénykém, hogy nem érti a feladatát. Segítsünk neki: Ödönke, kussoljál, és várd a Köröndön feketeszín bőröndödön, hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön, s a 4-es busz begörögjön. Neked ez a dolgod, paraszt. Ezért lettél odabaszva.

Normális országban Bőrönd Ödönnek ilyen antréval esélye sem lenne a saláta ellen. Igori országban alapvetés, hogy a salátának kell pusztulnia, mert a népeknek nincs elege abból, ha a Láthatatlan Légión keresztül kilopják a szemét.