Egy bő hónapja kapom a figyelmeztetést, hogy megszűnik az Ügyfélkapu és váltsak, de nagyon gyorsan vagy az Ügyfélkapu+-ra vagy legyek egyenesen digitális állampolgár. Az ezekhez szükséges teendőket is mellékelik: vegyek ilyen telót, töltsem le ezt, kattintsak oda, olvassam be amazt, menjek Kormányablakba stb. Körbe forog a fejem. Konklúzió: Tóni, ha esetleg édesanyáddal, tudod? Szopassad őtet, de engem hagyjál lógva. Persze van csodás mese is arról, hogy az új módi mennyire biztonságos, meg korszerű. De azért Tóni: mint fent.

Nem értem mi szükség van erre az össznépi b@sztatásra. Pontosabban kezdem érteni, mert beugrik Vincent első törvénye: "A kormány minden intézkedése megmagyarázható a lopás, az öncélú szemétkedés és a dilettantizmus megfelelő kombinációjával. Nincs kivétel. Ha elsőre nem nyilvánvaló egy kormányintézkedés indítéka, akkor lopni akarnak." Azzal egészíteném ki ezt a gránitszilárdságú tézist, hogy jelen esetben a lopás már megtörtént, most annak társadalmi felcímkézése zajlik. Erre van a mese a biztonságról, amelyet csak a nagyon hülye fidesz szavazók hisznek el. (Bár ezeknek krumplit sem érdemes adni, mert azt sem tudják mit kaptak és mire való.)

Tóni álmában két Tóni volt, amely játszott magával. (Mondjuk, olcsóbb lenne mint Barbival.) Lopós Tóni fejlesztett saját zsebre pár milliárdocskát Propaganda Tóninak ezzel feladva a leckét, hogy nyomja le a hülye plebsz torkán a nekik tök felesleges rohangálást. A probléma is kettős. Lopós Tóni nem tud leállni, akkor sem, amikor propaganda Tóninak annyira nem érdeke a nép egyszerű gyermekeinek hergelése. Most, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt népszerűsége már a Fidesz belső méréseiben is meghaladja az állampártét, kissé kontraproduktív macerálni a jó magyarokat. Mert a fenti jókívánság nem kizárólag Tónit illeti, a dicsőségben osztozhat Viktorral.

Úgy január 16. környékén. Amikor kiderül, hogy a derék magyarok nem tudják ügyeiket a megszokott módon intézni. Mert illúziói ne legyenek senkinek: addig, amíg nem ég a ház a magyar nem mozdul. Majd ha rájön, hogy ez nem gyakorlat, akkor. Talán. De akkor menni fog a kormányzati, Viktor- és Tóni-anyázás bőszen. Plusz tíz százalék a Tiszának, mert milliók szemében bizonyítja jó Viktor és bandája (már majdnem kormányát írtam), hogy ALKALMATLAN. Csak úgy mellékesen jegyzem meg - tudom, senkit sem érdekel -, hogy a kormányzati szervekkel is sikerül kicseszni. Mert például itten van az adóbevallás. Eddig ment szépen, mint az ágyba hugyozás. A NAV elkészítette a tervezetet, Ügyfélkapun kiküldte, polgár jóváhagyólag bepöckölte, oszt' kész. Most majd a pógárok kikérik papíralapon - kormányzati költség - visszaküldik postán (ha van ilyen szervezet ötven kilométeres körzetben). Biztos, hogy szüksége van a költségvetésnek erre a plusz kiadásra? Nem lenne jobb ezt az összeget valami negyedosztályú tót focicsapatra költeni? Csak kérdezem, Viktor.

Persze lenne megoldás még így is. Igazi liberális módon. Virágozzék száz virág! Aki akar, maradjon az Ügyfélkapuban, legfeljebb kapjon egy warningot arról, hogy így adatvédelmi szempontból nagyobb a kockázat. Ha vállalja, hagyják békén. Aki pluszt akar, az vacakoljon a technikai problémákkal. Aki meg már a XXII. században jár, az legyen digitális állampolgár, oszt intézze az ügyeit a villamoson, a wc-n vagy ahol akarja (ha el nem lopják digitális állampolgársága jelképét, nem kéri vissza a munkáltatója, nem merül le, nem esik szét a szoftvere, és egyéb nyalánkságok). Szerény javaslatom elfogadásával a kecske is megmaradna és a káposzta is jóllakna. Lopós Tóni örülhet a Barbara eltartásához lopott pénznek - A kommunizmusban lesz szerelem? Nem, pénz sem lesz. - propaganda Tóni pedig bizonyíthatja, hogy érti ő a nép szavát. Viktor pedig úgysem tudja mi az a digitális izé.

Csak szegény Magyar Péter szomorkodhat, mert nem nő januárban exponenciálisan a Tisza népszerűsége. De, sebaj Péter, fognak ezek még nagyobbat is hibázni! Mert Viktor igazi komcsi, ezért csak neki, csak most egy róla szóló vicc: A nyuszika lélekszakadva rohan az erdőben. Találkozik a medvével: Miért szaladsz nyuszika? Te nem hallottad? Jönnek a kommunisták, és minden medvét lelőnek. Ketten futnak tovább. Kis idő múlva megáll a medve: Te, nyuszika, te miért szaladsz, te nem is vagy medve! Na persze, de tévedtek ezek már ennél nagyobbat is.

Szóval elegem van abból, hogy Tóni lopási kényszere miatt megszüntetik a kényelmesen működtethető Ügyfélkaput, de a nép Tóni általi hergelése - és a Tisza erősödése - kedvemre van.

Az az igazság, hogy sokszor volt már elegem a Lidlből. Leginkább a kasszánál szokott rámtörni ez az érzés. Gyakran előfordul, hogy ott intézik az ügyfél panaszokat, amely miatt áll a sor. (Hogy melyik kasszához esik be a panaszos, könnyen kideríthető: amelyikben én állok.) Aztán a kapkodtatásra kényszerítés. A pénztáros iszonyat tempóban húzza le az áruk címkéjét én pedig cirkuszi akrobaták ügyességével próbálom elpakolni őket. Ha nem vagyok elég gyors, ég orcámnak bőre a többi vásárló előtt, amiért feltartom embertársaimat. És a kapkodásban sajnos többször rajtakaptam egy-két pénztárost, hogy nem csak az áru címkéjét húzza le. A kedvezményes kuponok helyett másik - nem kedvezményes - áru kódját üti be. Ez különösen a pékáruk esetében fordul elő, de a leértékelt cuccoknál is sokszor "véletlenül" nem a leértékelést tartalmazó matrica kódja csúszik a leolvasó fölé. Szóval a kapkodásra kényszerítésnek alkalom adtán lehet némi üzleti haszna is, de a Térdszalag rend jelmondatát fejünkbe vésve: Szégyellje magát, aki rosszat gondol a Lidlről.

Hanem most aztán jól elrúgta a pöttyöst ez a gaz multi nálam. Kapok egy üzenetet azzal, hogy november 30-án informatikai probléma miatt hiába húztam le a Lidl kártyámat. És most figyelj bamba magyar: a hibáért elnézést kérnek, és 500, azaz ötszáz magyar forintnyi levásárolható kupont ajánlanak fel fájdalomdíjul. Mi van? Hát mit képzelnek ezek ott a Lidlnél? Nem ehhez az európai gondolkodáshoz van szokva ez az észak balkáni söpredék. Amely az ilyen megengedhetetlen magatartásminták miatt elkanászodik, és holmi fogyasztói öntudatra ébred. (Mondjuk a magyar népesség esetében ez pár évezreddel a szingularitás után fog bekövetkezni, na de akkor is.)

Nem, nem kedves Lidl ez nem jó út. Vegyenek példát a magyar tulajdonú boltláncokról! Amelyek talán még mindig nem ismerik az applikáción keresztül való kuponosztogatást. A helyes megoldás a helyi lapban való kivágható kuponjuttatás, esetleg - szédületesen haladva a korral - a papíralapú szórólapon való kuponozás. Természetesen egy sor kisbetűs feltétellel. A kisbetű szó szerint értendő: hatos betűtípussal nyomottan. A figyelmes olvasónak aztán kiderül, hogy a kupon a város másik végén található boltban váltható be, kizárólag hajnal kettő és három óra között. A termékleírás szerint valójában a vizes zsemle kerül a kuponnal három forinttal kevesebbe. Ha ezek után a kuponmániás elzarándokol az adott boltba, és bevásárol az ócsított vizes zsemléből, a kasszánál éri a meglepi. A pénztáros közli vele, hogy a kódot annyira összetapogatta a zsíros mancsával, hogy a gép nem tudja leolvasni, ezért marad az eredeti ár. Kell vagy nem? De ha már eddig eljött hajnal fél háromkor... Kifelé menet pedig még hallja, ahogy pénztáros Manci odaszól rakodó Pistinek: Ilyenek ezek a csalók, idejönnek a szétmállott kuponjaikkal, azt hiszik, hogy beveszem.

Szóval ehhez vannak szokva a jó magyarok, kedves Lidl. Ezért jegyezd meg jó Lidl: ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok kultúráját! Vésd az eszedbe te sötétében bujkáló multi! Ez a magyar: "Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szivű sihederje, Verje csak, verje, verje." Ezeknek egy korrekt, európai hozzáállás értelmezhetetlen, ezért van elegem a Lidl sekélyes próbálkozásából.

Amúgy magyar polgárként köszönöm és tisztelettel tekintek a Lidl gesztusára, amiért elismerte hibáját és korrigálta azt.

Az alábbiakban egy bő évvel ezelőtti bejegyzésünket hasznosítjuk újra, amolyan "álom az álomban"-elv alapján. Tavaly rövid ideig volt kint, aztán levettük a műsorról. Nem, nem semmi politikai nyomás nem volt, csak egy barátom szerint erős felindulásból eredően durvára sikeredett. Idénre viszont az úgynevezett politika - és az előállított rothadó társadalmi helyzet - már meghaladta a korábban durvának minősülő hangnemet, így bejegyzésünk szalonképessé vált. A "Lázár a kurva anyádat!" népi rigmusok világában - amelyre Jani bőven rászolgált - és a "szarból kell várat építenem" magas röptűen cizellált miniszteri replika után ez a kis szopórollerezés kifejezetten szolid, visszafogott már-már túlzottan udvarias, talán körülményesen barokkos szösszenet. Az ország és a vasút helyzete azóta látványosan romlott, felesleges is sorolni a zuhanórepülés fokozatait. És még lesz lejjebb, polgártársak, lesz bizony. Csodálatos év elé nézünk. A látnoki képességekkel megáldott és önmaga borzasztó okosságára hiú "csak én vagyok helikopter" blogger nem bír magával, hát ismételten közreadjuk e nagyszerű vátesz művét. Minden szava arany. És aktuális. És tanulságos. Mindenkinek. Lehet, hogy elsőre furcsa, de Janinak leginkább.

Ez a Lázár nevű senkiházi kirúgta a MÁV két szakmailag hozzáértő vezérigazgató-helyettesét. Mert megteheti. A MÁV ugyan nem lesz jobb, de Jankó eljátszhatja a górét. Csak ez maradt ennek a szerencsétlennek. Az eljátszás. Mert valójában Janival Tóni naponta törli fel a padlót.

Ha valamit szeretek ebben a blogban, az a prófétai előrelátás. Mit is írtuk bő egy éve ennek a hülyének a jövőjéről?  "Itt van például a Lázár, a vidéki bunkók pompás képviselője. Ő lébecolt pár évet Viktorközvetlen csicskaként, ismerhetné Viktort. De a fakóban töltött évek miatt annyira vágyik vissza, hogy óvatlanná vált... Tehát, ha Viktor beveszi a kormányába, az kettőt jelenthet. Egy, hogy Viktornak emelni kell a gyógyszeradagját, mert a mai szint már nem képes elérni a kívánt hatást. Kettő: Látszatra beveszi, de valami olyan tárcával kínálja meg Janit, amely bukó és nem lehet belőle lopni. (Na, jó egy kicsit azért...)" "Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János vezeti. Ugye megmondtam az előző bejegyzésben, hogy Janit megszívatja Viktor. Megkapta a Lölő kasznárjának címét miniszteri rangnak álcázva. Tóni szoros emberfogásával. Ménesgazdából előreléphetett kasznárnak. Lölő - és Ándi - őt ugráltatja, ha nem jön a pénz időben. Sőt neki kell kitalálnia, hogy miből gyújjön az a pínz. Szép karrier Jani!"

Janinak annyira, de annyira kellett a miniszterség, hogy eldanalászta Viktornak a: "Ha egy rock and rollert kaphatnék, én nagyon rendes srác lennék." - szongot. A jóságos Viktor rábólintott, hát legyen Jani! Közben pedig megbízta Tónit, hogy tegye szopórollerre Janit, és szopassa a sárga földig. Tóni akkor kap bónuszt Viktortól, ha minél jobban alázza Janit. Ez azért Tóninak nem nagy kihívás, különösen, hogy Jani Aulich utcai performanszát sem felejtette el. Hiába, Tóni egy fordított elefánt: gyorsan tanul és sosem felejt.

Lássuk hát Jani munkásságát a szopórolleren. Van ugye az építésügyi Jani. Ez az a terület, amelyen Jani több mint egy év alatt nem ért el semmit, viszont az orra beleverődött saját szarába. Jani elkészített egy építési törvényt, amely hemzseg a hülyeségektől. Ez nem is lenne baj a NER-ben, de Jani úgy gondolta, hogy ő az a fa, amely nőhet az égig. Ebből az alkalomból felhatalmazta magát, hogy miniszteri rendeletekkel felülírja a törvényben rögzített szabályokat. Szeretett volna megteremteni egy kis mellékest, amelyről nem feltétlen tud a Főnök. Már el is készült a hirdetőtábla: "Alkotmányos költségért miniszteri rendelet kapható!" - felirattal. A kis naív Jani. Bár az Országgyűlés elfogadta - Jani már érezte a pénz szagát meg az önálló hatalom mámorát - ám hogy, hogy nem Béla királyné, született Sándorpalota Katalin felültette a szopórollerre, az Alkotmánybíróság pedig jól megtekerte alatta. Így kiderült, hogy Alaptörvény-ellenes a Jani-féle produktum. Jani orcája nyúlik, nyúlik, mint a Tramtrén átadása. Tóni és Viktor pedig azóta sem tudja abbahagyni a röhögést. Egyúttal üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék: Müxik Hungáriában a fékek és ellensúlyok rendszere, akárki láthassa. Igaz, hogy egyelőre a nagyra vágyó NER-bárók megregulázására, de nem lehet mindent egyszerre, Rómát sem egy nap alatt építették. Szóval építésügyi Jani szopik és nem élvezi.

Beruházási Jani pedig egészen torokra vette. Nincs pénz, és ezt neki kell lenyomni a NER-ben. Képzeljük, mennyire komálhatják a Janit a NER-vállalkozók, akik már el is költötték a pályázati zsét. Most meg azt mondja nekik a Jani, hogy se kurva, se kokó, se jacht. Szeretik piszkosul. Meg a vidéki polgik, akiknek be lett ígérve egy kis látványberuházás, amiből flexelhetnek a népeknek, meg tömhetik a fekete buxát. Oszt marad a földút- és zebraátadás, mint a magyar fejlődés szimbóluma. Ők is Jani-rajongók lettek. És természetesen a választókerületi elnökök, akikhez hiába járnak panaszra a Párt megbecsült elvtársai és a Holdról is látszó udvar hiénái, Jani kemény, mint a kádszéle. Nem ad pénzt. Szegény hülye élvezi, mert azt hiszi, hogy legalább itt hatalmaskodhat. Viktor és Tóni pedig nem győzi komoly pofával végig nézni, ahogy Jani ássa el magát a Párton belül. Ebből sem lesz támogató hátország, nem Jani lesz a pártütő, hanem a Párt fogja ütni Janit.

Közlekedési Jani bolyong leglátványosabban a faszerdőben, mert ez a terület látszik legjobban a közvélemény előtt. (Természetesen tátott szájjal.) A vonatok lerohadnak, személyzet alig, technika valahol a gőzmozdony környékén, a Fidesznek egykor szavakban olyan kedves szárnyvonalak bezárva, az egész szolgáltatás zuhanórepülésben. A pénztelenség olyan mértékű, hogy nemhogy XXI. századi fejlesztésekre nem futja, de a XIX. század eredményeit sem tudja Jani megőrizni. Ez Jani látványos kudarca. De gerinc híján szopik rendületlenül. Kínjában Jani játsza az erőskezű vezetőt és kirúgja a hozzáértő szakembereket. A szerencsétlen hülye.

Miután Jani végig szopja a kormányzati munkát, azt hiszi, hogy legalább közéleti Janiként számít valamit. Posztolgatja a saját tábort sem érdeklő hülyeségeit, dicsőíti a magyar történelem egyik kiemelkedő gazemberét. Elvan a gyerek, ha játszik. Ez az összes tevékenysége. És, hogy ne is lehessen több, Viktor és Tóni kiküld Pestről egy főispánnak álcázott adminisztrátort a megyéjébe, hogy Jani esetleges helyi mocorgását kontrollálják.

Szóval Janikám mintapéldánya vagy annak, ahogy a (vélt) hatalomért mindent elviselő pondró tengeti életét. Ha ez jó neked csináld, száguldozz a szopórollereden, amelyet Viktor megbízásából Tóni teker alattad. Mi jól szórakozunk és röhögünk rajtad. De más egzisztenciákat, életeket talán nem kellene tönkretenned a magad szánalmas pondró létedért. Ha valami csoda folytán eleged lenne a szopórolleren égésből: Kelj fel Lázár! - és mondj le.

Bár tavaly óta megtudhattuk Varga Judit apokrif gondolataiból, hogy ez egy maffia kormány, ahonnan nem lehet kilépni. Szóval Jani azt hiszem sajnállak, mert a szokásos ostoba vigyoroddal kell tűrnöd a folyamatos alázást és még eleged sem lehet.

Elsőre talán meredeknek hangzik, de az előjelek arra mutatnak, hogy a derék Viktor 2025 áprilisa körül előrehozott választásra készül. Az ok viszonylag egyszerű: mind a külső, mind a belső tartalékok kifulladni látszanak, így nem tartanak ki 2026-ig. Ha viszont egy jövő év eleji osztogatással - amelyben minden is össze lészen kaparva a zsák aljáról - még egyszer el tudja hülyíteni a plebset, akkor 2029-ig ellavírozhat. Akár úgy is, hogy az eddigi gemütlich diktatúráját keményebbre váltja. (Ennek a folyamatnak az első lépése a Fekete-Győr elleni bírósági ítélet, amellyel a magyar bíróság a XXI. századi Magyarországon bizonyítja a szovjet főügyész Visinszkíj tételét: "Jó kivégző eszköz a kötél, még jobb a golyó, de legjobb a bíróság." Idáig süllyedt a magyar társadalomtól béremelés ügyben szolidaritást kérő bírói kar. De nyugi, lesznek ezek még lejjebb is a bozgor irányításával.)

A külső okok alapja egyrészt gazdasági, másrészt politikai (harmadrészt Török Gábor). A gazdasági bajok a 2008-tól elhúzódó, majd a Covid miatt felpörgetett iszonyat mennyiségű ingyen pénz kiszórásából és a technológiai váltás hatásaiból keletkezett. A gazdaság szereplői megszokták a helikopter zsozsót és nem tudnak lejönni a szerről. Csakhogy közben az államok és a jegybankok iszonyú mennyiségű fedezetlen pénzt hajítottak ki a társadalmi béke fenntartása érdekében. De egyszer mindenért fizetni kell. (Az MNB-nek kb. 3000 milliárd vesztesége van, amely az év végéig inkább nőni fog.) A pénznek ezért - talán a menekülő valutákat leszámítva - nincs értéke. Ebből kifolyólag emelkedik azon eszközöknek az ára, amelyek viszonylag biztonságosak.(ingatlan, arany stb.) A bulinak vége, most az a rész jön, amikor vissza kell tenni a zsét, ehhez meg nem fűlik a népek foga. A technológiai ugrás is felemás. Az így előállított eszközök drágák, a hájpnak reszeltek, ezért hegyekben állnak például az eladhatatlan e-autók. (Amelyek egyébként csak a klímakreténeknek szánt mesében környezetkímélők, az aksigyártás és a megsemmisítés annyira nem környezetbarát.) Ha nincs fogyasztás, nincs termelés, nem kell a munkaerő és beindul a negatív spirál, amelyből előállnak a társadalmi cirkuszok. Egyik oldalon tehát a legatyásodott államok és jegybankok, a másik oldalon a tömegek elvárásai. Szép kilátások... Amelyet megspékel az orosz agresszió, az izraeli-perzsa duellum, a hormonzavaros eszkimólány agymenése déli szomszédjával szemben, és egyesek szeretnék, ha a made in Táj van felirat helyett made in Táj nincs díszelegne. A kép színesítése kedvéért ezek egyikének-másikának atomja is van eltéve rossz időkre. Tehát a nemzetközi helyzet fokozódik. Persze a komcsik is megmondták annak idején, hogy mindenki nyugodjon le, ide nem gyűrűzik be a Nyugat válsága. (Csak a cserearányok romlásával volt egy pici probléma.) Annyi változott az elmúlt ötven évhez képest, hogy a mai fidesz komcsik szerint a Kelet válsága sem fog begyűrűzni, mert ott ilyen nincs is. (Hát persze.)

A belső tartalékokról azért nem érdemes sok szót vesztegetni, mert igazán nincsenek. Államcsőd van. Ezt lehet eltakarni iszonyat mennyiségű propagandával, amelyhez a lefizetett hitelminősítők fognak segítséget nyújtani az év végi országkockázati jelentésükben. (Egy nagyon, de nagyon, de igazán nagyon független hitelminősítőt persze nem lehet megvenni. "Fúj" már a gondolat is. Ám ki lehet bérelni. Ha például pár nemzeti szpáhi cég tanácsot kér befektetési, adózási, tőzsdei ügyben, az ugye nem érinti a függetlenséget. Csak a díjazáshoz hozzávágnak még pár millió eurót, amely jól jön a régióvezető prémiumának kiosztása során.) A versenyképtelen gazdasági szereplők csak államcickón tudnak valahogy ellavírozni, de píz nem van.

Kopik a Viktor-imázs is, a népeknek elege van az Orbánokból. Itt van ez a szellemileg is törpe Balázs, aki ’56-ban a Corvin közben lövetné a magyar szabadságharcosokat szovjet tankról, szigorúan a béke érdekében. "Egy vörös csillag a mellemen, És belül a szívem arany, És idegen tankok tetejéről Így lőttem magam." (Cabaret Szabadíts fel! című száma szövegíró: Erdész Róbert.) Osztán Orbán Ráhelné, született Tiborcz István, a zseniális üzletember, akinek zsenge zsenije alig tizenhárom milliárdba fájt a magyar adófizetőknek, az érett üzleti zseni azonban már hatszázmilliárdot is megér nekik. És lassan - de milyen lassan - a fideszeseknek is leesik, hogy ennyi pénzből csilivili egészségügyet is lehetne csinálni a bezárt kórházak helyett. És a Svájcban milliókért asztalterítést tanult Tiborczné Orbán Ráhel is sokba van a népeknek. Már a fideszesek is látják, hogy azon a néhány százmilliárdon, amelybe a Magyar Turisztika és Luxus Nagyasszonyának "sajátlába" kerül, finn színvonalú oktatást lehetne összedobni a feketepontos rendszer és a megszűnő iskolabuszok helyett. Az ötéves szellemi szintjén mozgó Gazsinak Apu vesz egy bazi nagy homokzót Csádban nyolcvan adófizetői milliárdért, ahol Gazsika tábornok pici lapátjával és vödröcskéjével felépítheti a Jézus Mennyasszonya homokvárat. De már a fideszes szavazók is kezdik látni, hogy ebből a pénzből lehetne egy rakás mozdonyt és vasúti kocsit venni, amelyek esetleg nem gyulladnak ki. Az öcsi Orbán (minden) Áron is nagyot ment. Szegény arról nyafizott, hogy Rogán pasa emberei nem stempliznek elég gyorsan az ő soft embercsempész üzletéhez. Ha a pártsajtó nem lenne ilyen szégyenlős, talán még a fideszesek is megtudnák, hogy miközben Viktor migráncs ellenes dumát lök, a tesó kamu oktatás címén raklapszámra hozza be őket. (Bizonyára karitatív célból, pénz az nuku.) És minden ős Orbán-bűnök atyja, az a jó öreg - aki '62-ben inkább kisszéket csinált volna, mint Viktort - is keres egy kevés aprót magyar embereken a bányáiból kiszállított extraprofitos kövekkel. Talán a fideszeseknek is lesik, hogy az elmúlt tizenöt évben az Orbán familynek - és csatolt részeinek - átpasszolt pár tízezermilliárdból milyen nagyszerű országot lehetett volna csinálni. Most meg az egykor lesajnált oláhok előznek minket és nem a kanyarban, hanem szép kényelmesen. Osztán a pedofil-ügy családi összefüggései sincsenek még kibontva, csaxólok. Szóval erősen árnyalt lett az Orbán-családról kialakult kép, amely 2026-ra átfordul az országot kifosztó Derelye főszakács és rokonai imidzsre.

És maga Viktor a nagy, a zseni. Most megint valami tervekkel áll elő. Ámbár tizenöt év korlátlan felhatalmazással végzett állítólagos kormányzás után inkább az eredményekkel kellene házalni, de nem! Viktor tervez. Mer nagyot álmodni. Új világrend! Mi magyarok csináljuk! Ez Viktor, ezért szeretem. Mert szerény. Mert a sikerek magukért beszélnek. Minek velük dicsekedni? Soha ilyen kevés magyar nem született e honban. Hát nem nagyszerű? A tótoknál a magyarok már jóformán eltűntek, az oláhoknál a parlamentbe sem jutnak be. Nem csodás? Ami nem ment Husaknak és Csaunak, azt Viktor pikk-pakk! Gazdaságunk nincs, az autógyárak lassan csomagolnak, az épülő aksi gyárak torzóban maradnak, urbexnek jók lesznek. A 6%-os GDP növekedés csak a mesében, de egyesek még hisznek a mesében. A cél csupán az államadósság arány növekedésének elfedése, semmi több. Bár Viktor szerint 90%-ig hadd szóljon.

A rezsim döglődik, ezért megpróbál előremenekülni. Beindult a fosás is, a Tisza Párt és Magyar Péter népszerűségének emelkedésével. (Lassan itt az ideje a marbellai palotában leporolni a bútorokat és intézni az onokák magániskolai beíratását.) Kezdik már a nemzeti konzultációs izével hangolni a nagyon hülyéket. A propaganda ezerrel fogja tolni Viktor nagyszerűségét, a gazdaság csodás állapotát, a kinn vagyunk a válságból dumát. Lesz - hitelből - 13. havi nyugdíj. Meg vegyél fel hülye magyar hitelt, mert lemaradsz a "kolbászból a kerítés" projektről. Támogatjuk a vállalkozásokat! - vegyetek fel kölcsönt, azzal. Ez fog menni. Tavaszig. És ha mükszik a dolog, mert úgy állnak a számok, akkor jön a választás. Ha azonban a magyar emberek nem ülnek fel a szemfényvesztésnek, akkor buknak, mint az ólajtó.

Ezért a 2026-os választás axiómaként való kezelése Magyar Péter számára csapda. Előbb kell készen állni. Viktor komcsi, aki tanult Lenin elvtárstól. Akit figyelmeztettek, hogy a rendőrség tud lázadása időpontjáról. A komcsi bandában a beszaribbak el akarták halasztani műsort. A jó Uljanov viszont inkább előre hozta a puccsot, mert akkorra a hatalom még nem készül fel a leverésre. Viktor - ha valami drasztikus dolog nem történik addig, amely magától elsöpri - ezt fogja játszani. Tavaszra kell koncentrálni Magyar úr, tavaszra.

Nekem elegem lenne abból, ha sikerülne Viktornak a magyarok ismételt átverése, mert akkor ennek az országnak vége.

(Íjász barátomnak köszönöm legutóbbi írását, sokat lehetett belőle tanulni és a gondolati összefüggések is pontosak. De most sem kell találgatnod címlap ügyben, mert ahogy Mr. Bean mondja: A család rendkívül fontos. Még akkor is, ha Mr. Whistler nagyon jól tudta, hogy...)

Hogy is írta Petőfi A Dunánál című versében? "A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a Tisza Párt". Mert ez lenne az eredménye az ügyek melletti politizálásnak.

A főváros ugyanis jelenlegi politikai megosztottságában irányíthatatlan lesz októbertől. A mandátumok elosztása tökéletes patthelyzetet hozott létre. Erre tudta menteni a Fidesz a választási törvény átírásával budapesti bukását. Ennyi telik tőlük. A képviselői helyek alapján a Tisza szemszögéből négy forgatókönyv lehetséges. Az első a Fidesz-Tisza, a második a DK-Tisza koala, a harmadik a Tisza-resztli összefogás, a negyedik "csak egy vödör popcornt kérek" pozi. "Ügyek mellett politizálok" cucc nincs.

Na, mármost normális országban az első három változat abszolút legitim megoldás lenne, Viktorlandon kivitelezhetetlen. A Fletó-örssel nem szabad, a Viktor-ganggel nem lehet összefogni. Fletóval egyrészt elvi okból nem szabad egy platformra kerülni. Aki volt szíves a forradalom ötvenedik évfordulóját a műveleti terület némaságába zülleszteni, és az ünnepelni akaró magyarokat veretni, azzal nincs alku. Nincs az az ügy, amely mellett ilyen emberrel együtt szabad politizálni. (Ezt csak Viktor teheti meg Putyin ukázára nagy titokban.) Magyar Péter egyik legitimációs alapja, hogy Fletó által megalázott, veretett embereknek nyújtott jogi segítséget, és ez az alap nem kikezdhető. A másik ok praktikus: a Fidesz sakálok egy perc alatt gyurcsányoznák össze az ügyek mellett politizáló Magyar Pétert. Nem beszélve a DK korrupciós ügyekre mindig hajlamos embereiről, akiknek ügyeit a rutinos pártsajtó simán ráverne a Tiszára. Ezzel Magyar Péter is tisztában van, ezért nem kellene erőltetni ezt a dumát.

A Viktor-gang pedig a lehetetlen kategória. Van itt is egy elvi ok, Magyar Péter a Viktor rezsim bírálójaként robbant be. Vicces lenne - és azonnali megsemmisülés -, ha összeállna az állampárttal. A másik ok a praktikum. Viktorral nem lehet együttműködni. Ő az a skorpió, aki akkor is megszúrja békát, ha maga is belepusztul. Ilyen a természete. Erről szegény Torgyán Józsi bácsi tudna mesélni. Viktor '98-as miniszterelnökségében óriási szerepe volt a kismazdáknak, akiket Torgyán a választások második fordulójára visszaléptetett. Ment is Viktor és Anikó egy bazi nagy virágcsokorral hálálkodni. Aztán a ciklus végére megalázó módon bedarálta Torgyánt. Akinek nagy szerencséje volt, mert - Tímár György ravasz javaslatát elfogadva - pártelnökként sosem nyúlt pénzhez. Így a kampányban nem őt mutogatta a fidesz sajtóval összefogó komcsi sajtó a korrupció megtestesítőjeként bilincsben, hanem a segghülye, nárcisztikus Szabadit. Torgyánt csupán karaktergyilkolták a Mártonhegyi úti liftes villával, meg a légügyi dinasztiával. Aztán a 2002-es választás a szétszaladt kisgazdák miatt "elbukódott" hála Viktor nagyszerű tervének, amiért természetesen mindenki hibás volt, csak ő nem. Ez ment az MDF esetében is, a kereszténynek csúfolt pedofilok és buzik pártja idejekorán értett a szóból, ők amolyan segédcsapatként látszólag megvannak. (De minek?) Ha tehát Magyar Péter véletlenül valamely "ügy mentén" összefogna Viktorral, abból az lenne, hogy a Tiszás manusra jól ráhúznák a korrupció vizes lepedőjét, a vele "összefogó" korrupt fideszessel szemben viszont valahogy nem nyomozna a rendőrség. Ha véletlenül mégis, akkor Rogán emberei nem mennének be az ügyészségre kihúzatni az inkriminált neveket, mert az köztudomásúlag lehetetlen, amelyet az ügyészség igaz úttörő becsszóra - csuriba ragasztott lábujjal - határozottan megerősít. Szóval, Magyar úr drága, ez a legnagyobb kihívás, sem fideszessel, sem DK-ssal nem seftelni, akármennyire is csábítanak. És a Tisza képviselőit erre kell felkészíteni legjobban. Amely nehéz, mert az emberi természet és a pénz furcsa párt tud alkotni.

A harmadik megoldás, - amelyet az "emberarcúnak" maszkírozott Index nagyon ajánlgat - a Tisza-resztli összefogás. Ebben a kutyák és a komcsi Erdős unoka pártja irányítanák a fővárost a Tiszával, melyhez Karácsony szavazata adná a többséget. Álmodik az Index nyomor. (Íjász, most fixre veheted a címlap tippedet :)...)

Szóval marad a kívülállás, mint egyetlen járható út. Oszt' nézzük mi lesz. Összenő, ami összetartozik, és a Fidesz fog ügyek mellett politizálni a DK-val? Jó muri lesz. Viktort összegyurcsányozza Fletó, Fletót "összeorbánozza" Viktor. A szavazóbázisaik, meg mint vasorrú bába a mágneses viharban. Vagy jön az irányíthatatlan Budapest, amely felelőssége a Viktoré, hiszen az ő bandája alkotta a választási törvényt. Megfejelve azzal, hogy a pesti főispán csinál költségvetést. Az ezzel járó felelősséggel, forrásokkal stb. egyből kiderülne, hogy nincs pénz semmire. Persze a jól bejáratott DK-s kifizetőhelyeknek annyi lenne, de ezért aggódjon a Gyurcsány. A Tiszának ez édes mindegy. A többiért - működésképtelen város, összeomló tömegközlekedéssel - vigye el a balhét Sára úr. A káoszt Viktor okozta, oldja is meg ő. Elvileg lehetne új választást is kiírni tavasszal, de azt - mivel nem lehet békeköltségvetés - bukná Viktor, ezért szépen be fogja dönteni az egészet. Ez az ember ennyit tud, sosem tudott mást. Például kormányozni. Csak ebben nem kell részt vennie a Tiszának. Neki elég, ha rendszerkritikus helyzetbe pozícionálja magát. Ebből a helyzetből pedig kedvére szopathatja a Fletó-örsöt és a Viktor-ganget egyaránt.

Ennek eredményeként következhet be a József Attila Tisza című versében leírt prófécia: "Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot!" Az ügyek mellett politizálás naivitásából viszont elegem van.

Most, hogy dr. Orbán Viktor Mihály, a leggyönyörűbb magyar megnyerte a Miss World szépségversenyt a szokásos venezuelai, fülöp-szigeteki, indiai golddiggerek előtt - dacára annak, hogy kövér és orcája is ribanc - azzal, hogy ő hozza el az áhított világbékét, már semmi más dolga nincs mint kastélyokat osztogatni, leginkább a családjának és "hű béreseinek". Elvileg valami Hódmezővásárhelyről elszármazott parasztot fog Viktor pecsétnyomónak használni, mert övé az ötlet, de ennek a nyomorult senkiházinak szépen beleverették ez ügyben pofáját a saját szarába Pedo Katóval. Úgyhogy Viktor fogja kijelölni a szerencséseket, akiknek véletlenül T-vel fog kezdődni a neve és iborczra végződni, de lesznek még M betűvel indulók és észárosként érkezők is. A futottak még kategóriában pár szegény rászoruló, hátrányos helyzetű nemzeti szpáhi örömködhet az extrajuttatásnak. A kiszemelt kastélyokat persze formálisan magántőkealapok kapják ingyenbe', mert azok tulajdonosai elsőre nem látszanak a nyomorult plebs előtt. Azon ostoba, barom fidesz szavazók előtt biztos nem, akik simán bekajálták, hogy azért kell megvenni a repteret 1400 milliárd forintért, mert az állam jó tulajdonos, majd egy hónap múlva tapsikolnak, ha elajándékoznak közel ötven, több tízmilliárd forint adófizetői pénzből felújított kastélyt azzal a dumával, hogy az állam nem jó tulajdonos. Itt kell élned, hogy elhidd. A fidesz bugris választóinak már nincs orvos, tanár, út, posta, bolt, vasút, jövő, semmi, de zabálják az eléjük lökött propaganda moslékját.

Pedig olcsóbb lenne ezeket a kastélynak nevezett pénznyelőket - pár kivétellel - ledózerolni a francba. A magyarországi kastélyok három csoportba sorolhatók. Van - nagyon kevés - várkastély, amely funkciójukat veszítve már kétszáz éve is a "Vár állot, s most kőhalom"-kategóriába tartoztak. Ezek saját korukban közigazgatási és birtokközpontok voltak, némi - az ágyú feltalálása és elterjedése után egyre csökkenő - hadászati értékkel. A végvári rendszer kialakítása adott új szerepet ezeknek a váraknak: leginkább jelzőrendszerként és a hódoltsági részek irányába a királyi fennhatóság látszataként működtek. Erdogán kiűzése után pedig rablótanyaként kezdtek üzemelni, ezért felrobbantgatták őket, a helyiek meg elhordták a köveket építőanyagnak. Legalább hasznosultak valamennyire. Mára alig maradt belőlük, talán Sárvár, Tata, Gyula, Simontornya, Diósgyőr említhető. Néhányat újraépítenek, mint például Szigligetet vagy Visegrádot, amelyek szép kilátást nyújtanak. Sümegen is van egy pár évtizedes, jól működő kezdeményezés, de ezekből ennyi elég is. A történelmi Magyarországon lévő várkastélyok is szenvednek. A németújvári például kívülről impozáns, belül egy romhalmaz, a padlásról összehordott rozsdás cuccok inkább ócskásnak valók semmint kiállításra, noha az osztrák állam és a Batthyányi család is tesz a fennmaradásáért. De sok értelme nincs.

A következő csoportba a XVIII: század közepétől a XIX. század elejéig épült, eleinte barokk, később jobbára klasszicista stílusú kastélyok tartoznak. Ezek közül legjelentősebb a fertődi, a keszthelyi, és a gödöllői. Csak ezek a versailles-i kastély-stílus koppintásai, aki egyet látott közülük, az mindet látta. A kérdés csupán az, hogy az adott építtető családnak mennyi pénze volt rongyrázásra. Mert ha ezeket a kastélyokat a mába helyeznénk, akkor kiderülne, hogy a lakhatási cél volt bennük a legkevesebb. Inkább cég székházak voltak, ahonnan irányították a birtokot, a termelést, kereskedést. A másik domináns szerepük a társadalmi élet és a szórakoztatás színtereként való működés. Bálok, vadászatok, szülinapi bulik helyszínéül szolgáltak. És a család fejének szórakozási szokásainak kielégítésére. Szegény Joseph, hogy unhatta már, hogy Fényes Miklós minden napra rendelt valami új művet. Tele lehetett a töke csórikámnak, manapság meg úgy hallgatják sznobék ezeket a kínban született gyári soron összedobott vacakokat, mint valami magas művészetet. De hát Miki ezért fizetett. Nem rosszul. Ha a foci lett volna a mániája, most Fertődön leshetnénk a stadion romjait és Sabitzer ősének cselezési trükkjeit mutatnák be rizsporos parókában. A lakhatás kérdése persze fontos volt, hiszen a cégközpont egyben home office is rezonált, a birtok működtetése sok embert kívánt (szolgák, kertészek, lovászok, birtokigazgatók és családtagjaik), akiket el kellett helyezni, szigorú rendben napi szinten működtetni. De ezek felett is eljárt az idő. Ma már, ha gazdagék szórakozni akarnak, felülnek a magángépre, ringatóznak az Áranyrószikán, 'oszt jó napot. Cégközpontnak meg ott van valami bazi nagy építészeti förmedvény a fővárosban.

A harmadik csoportot a XIX. század második felében, a XX. század elején emelt kastélyok jelentik, amelyek valójában családi nyaralóként épültek. Tucatjával. Építészirodák - közük például Ybl - házgyári tervek szerint gyártották a tervrajzokat megrendelőiknek. Akik jórész idegen, a kapitalizmus kialakulásával Magyarországon jól boldoguló börzelovagok, iparbárók, bankvezérek, médiacézárok voltak. Ezek a beilleszkedés szándékával igyekeztek földeket szerezni és a magyar arisztokrácia köreibe bekerülni. Ennek a folyamatnak az egyik színtere volt a kastélynak nevezett vidéki nyaraló építése, amely megléte esetén lehetett murikat, vadászatokat rendezni, a nyári pesti forróság elől visszahúzódni a jobb levegőjű vidékre. Ezeket a kecókat meglehetősen eklektikus stílusban húzták fel, és modernek számítottak korukban, volt bennük vízöblítéses wc, később villany is. Építészeti értékük kb. annyi, mint ma bármelyik újgazdag ner-szoponc nyaralójáé.

Egyszerűbb lenne ezekből szelektálni. Amelyik kastély kultúrtörténetileg, építészetileg fontos, azt a párat állami tulajdonba megtartani, korszerű kiállításokat berendezni. Ezekből - ha még lesznek - a jövő magyarjai képet kaphatnak őseik (nem kizárólag az arisztokrácia) hétköznapjaiból. Persze nem úgy, hogy: "ez a könyvtár, ez a kék szalon" és a többi unalmas tárlatvezetéssel, hanem a régi életmód felidézésével, közel hozásával. A többit meg adja el az állam. Pénzért. Úgyis üres az államkassza. Aki rongyot akar rázni, fizessen.

Valószínűleg a kastélyosztogatás a belátása annak, hogy ezek a felújított, funkciójukat veszített vacakok piaci alapon semmit sem érnek. És a resztlit megnyerő Viktor szolgák is vakarni fogják a fejüket, hogy mit kezdjenek ezekkel az ócskaságokkal. Fenntartani drága, fejleszteni minek, a nyakukban meg a műemlékvédelem. Pénzégetés. Szóval egyszerűbb lenne a felesleget ledózerolni, a helyükre akkugyárat építeni. A fidesz parasztok annak is tapsolnának. Az állami vagyon elosztogatásának spontán privatizációra emlékeztető komcsi módszeréből viszont elegem van.