Év elején dörmög nekem egy barátom, hogy van megtakarítása, vesz fel hozzá kedvező hitelt, és vesz rajta lakást, mert ez jó befektetés. Mit szólok hozzá? A devizahiteles időszakban megszoktam az ilyen kérdéseket, és az elvárt reakció a lelkes bólogatás, mert a kérdező nem a véleményemre kíváncsi, hanem önigazolást keres. Ezzel a cimbivel viszont azt képzeltem, hogy vagyok olyan viszonyban, hogy óvatosságra intsem. "Most van x millió megtakarításod, 'oszt lesz egy valag hiteled, nem jó csere." De igen, mert az ingatlanárak mennek fel, a hitel kedvező, a törlesztő tíz évre fixált, baj nem lehet. Ó te kis csacsi! - mondtam - Szart se ér a fixálás, ha baj van. A rendszarváltás előtt az egész országnak volt OTP-hitele öt százalékos kamaton. Aztán lett harmincöt százalékos infláció, a helyzet tarthatatlanná vált. Bokros az ő csomagocskájában törvényileg felülírta a korábban megkötött egyedi szerződéseket, amit az Alkotmánybíróság - gazdasági szükséghelyzetre hivatkozva - jóváhagyott. Aki tudott, viszonylag kedvező feltételekkel előtörleszthetett, a többieknek jutott a torkos borz projekt. Ha beüt a szarcunami, cseszheted a fixált kamatodat, a kecó téglájáért meg nem adnak kenyeret a boltban, szóval hitelre ingatlant kockázatos befektetés. Láttam rajta, hogy a fal és borsó esete forog fenn, ezért végezetül a szokásos módon zártam le a beszélgetést: A te pénzed, ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz. Természetesen felvette. Boldogan. A héten már mintha nem lenne annyira boldog.

Miként a többi hiteles sem. A már kormányzatilag elismert recesszió munkahelyek elvesztésével, a rezsicsökkentés nevű parasztvakítás kivezetésével, a belátható időn belüli árstopok feladásával, a perceken belül harminc százalékos inflációval, a forint leértékelésével járó új világban hitelesnek lenni valószínűleg nem lesz nagy boldogság. Kemény évek jönnek nagyon sok emberi szenvedéssel. (Íjász barátom szerint Zord idők.) Természetesen erről nem az elmúlt száz év legjobb tíz évének totális felhatalmazással bíró kormánya (kormánya?) tehet, hanem mindenki más. Ám a buta parasztok is elkezdenek lassan ébredezni, a számlák és banki felszólítások érkezésekor. Mert ezek jönni fognak. Kegyetlenül. És a "nemzetvédő" kormány a bankok mellé fog állni, mert a tróger kormányzás árát az emberek fizetik meg. Mindig.

És nem is tehetnek mást. Mert ha a bankrendszer bedől, az még nagyobb gebasszal jár. A magyar bankrendszer pedig igen kockázatos helyzetbe kerül pillanatokon belül. A mai optimista felmérések - meg a kötelező propaganda - szerint minden jó. Mélyebbre nézve semmi sem. Kockázat szempontjából bankjaink három csoportba sorolhatók. Az első - legkevésbé kockázatos - csoportot a külföldi tulajdonú bankok képezik. (Erste, Raiffeisen, K&H, CIB, UniCredit). Egyfelől, mert óvatosabbak voltak a nemzeti szpáhik vállalkozásainak hitelezésben, másfelől, ha beüt a krach, az anyabankjaik tolnak ide egy kis zsét a kimentésükre. Nem azért, mert annyira szeretnének, hanem mert nem kockáztatják nemzetközi reputációjukat a kerekítési tényezőként szereplő magyar leánycégért.

A második csoportot az OTP képezi egymaga. Csányi úr bonyolult helyzetben van, de ezt megszokta, harminc éve abban van. A bankot profi módon vezeti a "legnagyobb uzsorás", de most komoly gondokkal küzd. A tőzsdei árfolyam egy év alatt nagyjából a felére csökkent dacára az intenzív árfolyam karbantartásnak (lesz még lejjebb is). Csányit erősen foglalkoztatja az utódlás kérdése, amely probléma önmagában sem egyszerű, ehhez kapja a hitelezési fejreállás kockázatát. Ami az OTP előnye a Csányi család szempontjából - széttöredezett tulajdoni szerkezet -, igen nagy hátrány válság esetén, mert nincs aki, tőkét toljon a bankba, ha szorul a kapca. Sőt, ha a befektetők menekülőre fogják, még nagyobb a baj, mert a Csányi család hamar kiszorulhat, hiszen egy tőkeerős jelentkező bagóért felvásárolhatja az egész kócerájt. (Utódlási probléma megoldva.) De az igazi havária akkor áll elő, ha a halódó nyugaton rájönnek, hogy az OTP jelentős részben - Rahimkulov testvérek - Putyin úrhoz köthető bank. (Enélkül Viktor már rég lenyelte volna, de Vologyával nem mert kekeckedni.) És bekerül valamelyik szankciós csomagba. Hát akkor térdre imához!

A harmadik csoport az Orbán, Matolcsy családhoz köthető bankok, amelyből éppen kiszorítják a Rogán, Szíjjártó vonalat. A "szuper bankként" beharangozott (Külker, Takarék, Budapest) összevonásból létrejövő grup röhej, válság esetén, mint a jancsiszög. (Ezt a konglomerátumot egy olyan fickó vezeti, aki tizenöt éve még azzal csinált karriert, hogy Gyurcsány pénzügyminiszterével szokott együtt vadászni. Most meg Viktor pénztárcájának bizalmasa. "Én csak kisnyilas voltam Pelikán, azoknak meg lett bocsájtva. - Igen? Engem nem is kérdeztek.") Valós tulajdonosai egy fillért nem fognak beletenni a zord időkben. A Gránitban az a jó, hogy azt az üzleti modellt alkalmazza, amely miatt huszonöt-harminc éve az Ybl Bank és a Reálbank megbukott. A betétesek pénzéből a bank tulajdonosa - Tiborcz - vállalkozásait finanszírozza. De hát a régi komcsi Jendrelovicsné sem adhat mást, mint lényege. Külön öröm, hogy első körben az odakényszerített EU-pénzek ellopásából felfújt nemzethy vállalkozók fogják jól megszívni. A Szíjjártó házi kifizetőhelyeként működő Exim - ha jól kozmetikázzák az adatokat - összehoz vagy húszmilliárdos hiányt, de ezzel küzdjön az új vezetés. Bár nem lesz könnyű dolguk, a Kormány a napokban húzta le az alaptőke emelésre betervezett tízmilliárdos támogatást. Majd összevonják a másik kifizetőhely MFB-vel, amellyel jól tökön lövik magukat, de ezeknek ennyire futja.

Nos, tehát, polgártársak, a szitu a kövi: A fejre álló gazdaság magával rántja a zembereket, vállalkozásokat, amely keményen lecsapódik a bankrendszerben. Csakhogy a nagy magyar bankrendszer, mint forgószélben a papírsárkány. Valós tulajdonosok nélküli kifizetőhely a nagyrészük. Meg kell őket menteni. Meg fogják. A magyar emberek pénzéből. Szóval drága magyar emberek, nem ti fizetitek meg egyszer. Kétszer fogjátok. Elsőre a hiteleitek kőkemény bevasalásával, másodjára a bankok megmentésére fordított adóforintjaitokkal. Hitelesek, szevasztok! Nem sokára elegetek lesz.