A sok ostoba barom komcsi a "Soha többé!" jelszóval bandukolt olyan kolomp után, amelyet fekete öves rezsimkurvák ráztak. És a bunkók még azt sem tudták, hogy ezzel a jelszóval különösen '56 emléknapján nem illik vonulgatni. A történet bizonyos pógári körökben ismert, a tahóknak elmesélem ehelyt. Úgy mesélem körülbelül, ahogy nekem Józsi bátyám, az '56-os veterán mondta el még valamikor a '80-as évek elején.

Amikor Sztálin meghalt, a cinkosok rájöttek, hogy könnyíteni kell a lelkiismeretükön, ezért elkezdték feltárni a Gazda bűneit. Olyan eszetlen rehabilitálásban kezdtek, amilyen eszetlenül ment a csisztka. Elért a folyamat a "nem rés, hanem erős bástya" országába is. A főkomcsi gazemberek úgy döntöttek, hogy hát a Rajk elvtárs végül is jó elvtárs volt, és talán mégsem kapott ürgebőrbe kötött üzeneteket a Duna alján. (Pedig a Rajk ritka görény volt, kinyírása nem jelentett nagy veszteséget az emberiségnek.) Megindult hát az újratemetéses rehabilitációs procedúra. A komcsi zúgó folyó aztán meg is torpant az első problémánál, azaz ki mondja az ünnepi beszédet? Merthogy a remek Laci jobb létre szenderítésében nagyjából benne volt az egész banda. Ekkor a homlokára csapott valamelyikük és azt mondta: Beszéljen a Klein Tóni! Mert az akkora hülye, hogy a Rajk kinyuvasztásába sem mertük bevonni. Na, meg is állapodtak a főkoloposok, hogy a Klein Tóni mondja a beszédet. Az újratemetést október 6-ra tették elhomályosítandó a valódi hősökre való megemlékezést. A Klein Tóni pedig kiállt a tömeg elé és aztat mondta: "A párt el van szánva arra, hogy végérvényesen leszámol a múlt hibáival, és biztosítja, hogy soha többé ne legyen ilyen tragédia." A Filmhíradó pedig sulykolta az új jelszót: Soha többé! A nagyszerű fogadalom - mint azt komcsiéknál megszokhattuk - tartott pár hónapig, aztán '56 hőseit a szokásos módon jutatták bitóra. A Klein "Soha többé!" Tóninak pedig megadatott, hogy 1958. június 17-én örömködve bejelentse az Országgyűlésben Nagy Imre kivégzését. És - hogy a Tóni öröme kitartson - rögvest kapott is egy villát a Szemlőhegyen. Bizony, drága komcsi vonulók, a Klein Tónit úgy ismeri a nép, hogy Apró Antal.

És ennek az Apró Antalnak az unokáját, az európai értelemben is kulturált Dobrev Klárát támadja - sokszor undorítóan méltatlan, hányingert keltő eszközökkel - a fideszkomcsi média. Miközben a forradalom leverésében nagy részt vállaló, hazaáruló, mocskos komcsi nagyfater bonmotjával vonulgat a forradalom emléknapján a türhő paraszt fidesz birka. Tényleg itt kell élned, hogy elhidd.

Tudom, mi kis ország vagyunk, nekünk csak egy csőcselékünk van. De pont erre a felemelő ünnepre kellett őket a Fidesznek szolgálatba állítania, ráadásul egy komcsi gazember jelmondata mögé? Félve kérdem: lehet nekem még ebből elegem?