Amidőn a dicsőséges százharminchárom és a spicli csicskái felhatalmazták Viktort, hogy ezentúl a keleti nyitás jegyében megmondja, hogy keleten megy le a nap, minden kipcsak orcáján boldogság sugárzott. Meg vagyunk mentve, hiszen Viktor mindent is tud, a vírus rettegve megy vissza ahonnan jött.

Omnipotens Viktor próbája a húsvéti mozgások korlátozása volt. És ekkor a diktátori felhatalmazással rendelkező Viktor csődöt mondott. Nem rendelkezett semmiről, rányomta a döntést a polgármesterekre. Így aztán Hunniában a jogbizonytalanság lett az úr. A különböző városok összevissza szabályozták, korlátozták a helyi és az ideiglenesen városukban/falvaikban tartózkodók életét, mozgásszabadságát. Aki besétált egy jelmezboltba sárga "polgárőr" feliratú mellényért vagy rajzolt magának egyet, az azt tilthatott meg polgártársainak, amit akart. Joga ugyan nem volt rá, de hát miért ne. A nemzet piszkos körmű gyilkosának titkárságáról kimenő e-mail szerint meg kellett szüntetni harminchatezer kórházi ágyat, de tegnapra ám. Mert az e-mail már jogforrás Birkalandon. Amelyik kórházigazgató kicsit lassabban teljesített, azt kirúgták, ha tisztességes ember, akkor még meg is alázták. A súlyos állapotban - esetleg meghalni - hazaküldött emberekkel és kétségbe esett családtagjaikkal nem foglalkozott senki a keresztényi Magyarországon. A legutóbbi bohózat szerint Cecília nyanya kijelenti, hogy lehet utazni a budapestieknek vidékre, a kimondhatatlan asszony nevét ásványvíz márkára cserélő Szandika szerint nem. Sőt aki véletlenül elalszik a saját nyaralójában, azt kerékbe törik. A vidéki népek árgus szemekkel lesték, jelentgették fel a pestieket az éberség jegyében. Pár nap múlva előállt a jóllakott napközis Geri, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva miniszter, és aztat mondja, hogy Szandika személyi száma kettessel kezdődik, nem kell komolyan venni a libát. Erre ráerősített valami szánalmas államtitkár fiúka is. És van lejjebb! Gödöt különleges gazdasági övezetté minősíti Viktor, a mindenható. Az oda importált koreai munkásokról pedig kiderült, hogy sikeresen hoztak létre egy járvány gócpontot Budapest közepén, miközben elvették a magyar emberek munkáját. Hála a különleges felhatalmazású Viktornak és a normális jogrend hiányának!

Vírusveszélyre hivatkozva rohad tehát jogállamiságunk, amelyet olyan nehezen építgettünk az elmúlt harminc évben, és amely a rendszerváltás alapvető legitimációs ereje. Gyakorlatilag az öreg Viktor most köpi szembe a fiatal Viktort, úgy Isten igazából. (Természetesen a költségvetés jelentős részének "közpénzjelleg" elveszítése a család érdekében zavartalanul folyik.)

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kipcsakokat nem zavarja, hogy ez az egész úgy alkotmányellenes, ahogy van. Mert ha - teszem fel - Viktor tartana egy igazságügyi minisztert a kormányában, akkor ő biztosan megemlítette volna neki ezt az apróságot. De nem tart, van helyette egy terhelt családi múlttal rendelkező, harminchétig dekázni tudó nepotista rajongó, aki csak pislog, milyen tökéletesen minősítette őt is Demens Laci bá'. Sajnos eme hiátus miatt Viktor nem tudja, hogyha nem védi a törvényt, akkor az sem fogja védeni őt.

A homokra épített jogrend helyett lehetne kősziklára is építkeznie - a hatalma megvan hozzá - csak a tehetsége nincs. A magyar alkotmány nem nagy eresztés. Van az eleje, amelyet bizonyára egy szépségkirálynő írt világbéke óhajtása szintű lózungokkal. Aztán vannak kisebb lózungok az alattvalók jogairól és pár kötelességéről, amelyek a gyakorlatban igen gyengék. Ezt követi a lényeg a hatalmi ágakról, állami szervezetről, végén pedig az a rész, amelyből ki kellene derülnie, hogy mi van akkor, ha szarban vagyunk. Nos, itt keresendő a mostani helyzetben az alkotmány gyengesége. Ahogy a kisebb lózungoknak van első-, másod-, sőt ma már harmadgenerációs gyűjteménye, a szarban vagyunk rész megrekedt az elsőgenerációs - esetleg a másfélgenerációs - szinten. Itt ugyanis csak az vagyon szabályozva, hogy mi van akkor, ha fegyveres támadás éri az országot. Ha kívülről jön az áldás, akkor a Honvédelmi Tanács a főnök, ha puccs vagy forradalom a balhé tárgya, akkor Janó a góré, ha megelőző csapást akarunk indítani vagy megérkeznek Feri szlovák terroristái, esetleg valami szabadcsapat kekeckedik, akkor őszentsége Viktor fog helytállni a Kormány élén. A másfeledik rész arról szól, hogy miként kell megtekintenie Viktornak, ha árvíz van, eldurran Paks vagy leesik nyolc centi hó. Ennyi.

Nincs alkotmányos keretrendszere az egészségügyi vészhelyzetnek és a gazdasági vészhelyzetnek. (És ezért kell teljesen inadekvát rendszert alkalmazni az új helyzetben a dagadt, semmihez sem értő, félalkesz katonák bölcsődék élére történő kinevezésével.) Alkotmányos felhatalmazás hiányában pedig az elmúlt két hónapban hozott döntések minimum neccesek. Ezért a káosz.

Nomármost, ha Viktort jogi pretoriánus gárda védené, nem ilyen butácska libácska, akkor ezt a problémát eszkalálták volna neki. És ha Viktor éppen nem duzzogna a néppárti szívatáson, és nem azzal lenne elfoglalva, hogy ők nyerjék a legtöbbet, talán fel is fogná. Nem kellene más, csak a biztosítékot kiverő felhatalmazási törvény helyett beemelni egy alkotmánymódosítást az egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben követendő szabályokkal. Ezt elég nehéz lenne támadni, hiszen csupán egy komoly alkotmányos hiányosság kerül megszüntetésre, garanciák is lennének, csupa boldogság. Legjobban Geri örülhetne, mert csinálhatna végre valami értelmeset. Egy fél délelőtt összedobná a szöveget, melyet a korruptak megszavaznának, és Viktor sem lenne kiszolgáltatva az ott ücsörgő boldogtalan román bűnözőknek.

Szóval nem tudom eldönteni, hogy elegem legyen-e a jogrend kormányzati lebontásából, vagy eltegyek egy cinikus vigyort arra az időre, amikor velük szemben alkalmaznak jogon kívüli eszközöket.