Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyar nemzetünk történelmében rendhagyó, hogy az ország miniszterelnöke tudósítson egy jelentős sporteseményről, ám hosszú - de még milyen hosszú - politikai pályafutásom alatt megtanultam, hogy változik a világ, és vele változnunk kell nekünk is. Én például rendes ember voltam, most meg miniszterelnök vagyok, ugyebár.

Először röviden arról, miért vállaltam ezt a hazánkban és a világban is páratlan, unortodox feladatot. Nem tartom magam vagyonos embernek, ezért az Eb-meccsekre az Elnök Úr által biztosított magángépen utazom. Elnök Úr nem kivételezik velem, természetesen bármelyik vagyontalannak bármikor rendelkezésére bocsátja a magángépét. Csak kérnie kell. Én kértem, és lám odaadta. Ebből is látszik, hogy nincs protekció. Cserébe kicsináltattam neki a Tónival a Spédert, legyen Elnök Úrnak kevéske öröme, ha már a repcsijét nem használhatja. Amikor meg őt fogom kicsinálni, akkor meg majd a Spéder örül.

Na, szóval a gép éppen felszálláshoz készülődött, és az Árpi szörnyen le volt sújtva. Mutogatott valami táblázatot, amelyből kiderült, hogy a belső felméréseink szerint 28%-ot esett a népszerűségünk, Matolcsy közpénzlopása meg a gazdasági pangás miatt. Szigorúan megmondtam Árpinak, hogy találjon ki valamit, mire leszállunk, különben mehet vissza koronát fényezni. Árpi sápadtam ücsörgött, aztán elővett valami fehér port és felszívta. Kérdem a Tónit, hogy mit művel ez az Árpi? Tóni azon az utálatos kappanhangján megnyugtatott, hogy Árpi fél a repüléstől, ezért az orvosa által felírt gyógyszerét vette be, ez egy új módszer, így az orron keresztül gyorsan hat. Ezért szeretem a Tónit, mindig tud mondani valami megnyugtatót. Bezzeg a Jani! Annak imádom a lágy férfias baritonját, de amit mond azt utálom, mert nincs benne semmi megnyugtató. Most például azt mondta, hogy a Spéder a barátja. Provokáld az anyád, Jani! Neked nincs barátod, csak azért mondtad, hogy leégess. De ha vége az Eb-nek, úgy kirúglak, de úgy, hogy a valagadon szánkázol végig a Kossuth téren. Lehet, hogy előbb, mert akkor nem számítasz rá. Ezt csak azért írtam le Tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy lássák, kikkel vagyok én körülvéve.

A repülő felemelkedett, és nekem is lecsúszott két kupica pálinka a nagy ijedtségre. Győr légterében jön az Árpi azzal, hogy tudósítsak én az Eb-ről, hiszen nálam jobban senki sem ért a focihoz az egész országban, a saját tábor issza szavam, a bizonytalanoknak meg én tudom legjobban eladni a semmit. Be vagy rúgva Árpi! - mondtam neki - ám a Tóni biztosított róla, hogy Árpi repül ugyan, de nincs berúgva. Jó vicc, Tónikám, hiszen mind repülünk! Árpi eltűnt egy időre, aztán Linz fölött két paksamétával a kezében jelent meg. Az egyik a Századvég tanulmánya volt, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 87%-a  szeretné az én tudósításaimat is olvasni az Eb-ről. A Tóni megnyugtatott, hogy a maradék 13% Soros pénzen hizlalt balliba, tehát nincs gond. A Nézőpont felmérése 127% támogatottságot mért. Mondom az Árpinak, hogy ne nézzen hülyének. Jó, már hat kupica legurult, de még így is tudom, hogy nem lehet 127%. A Tóni ismét megnyugtatott, hogy van ilyen, mert a Nézőpont egy forradalmi módszertant használ Észak-Koreából, a Kim gyerekkel volt, hogy 183% is egyetértett. Ez a Tóni egy aranyember, úgyhogy Tisztelt Hölgyeim és Uraim nagy tisztelettel elfogadtam a magyarok felkérését, és rövid bejegyzésekkel tájékoztatom hazánk lakosságát az Eb kulisszatitkairól, ahogy én látom.

Amint megérkeztünk Bordóba, én plebejus módra elővettem a Lőrinc által töltött kolbászt, és a kissé hűvös óceán partján jókedvűen falatoztam. Közben a Tóni és sleppje a legdrágább étteremben ebédeltek alig 2 millióért. Amikor megtudtam, lekaptam a Tónit, hogy ne urizáljon, lám a Vizoviczki is mennyire szerette a homárt, oszt' hol van most. Erre a Tóni bánatos szemmel nézett rám és sértődötten közölte, hogy ő nem urizál, csak a bevándorló terrorista orlandói áldozatai előtti főhajtásként fogyasztott homárt, amelyet egyébként nem szeret. Magyarázata ízléstelen volt ugyan, de megnyugtató.

A bordói stadion több mint tanulságos. Pár hete a San Siroban már rácsodálkoztam, hogy milyen gagyi stadionokat építgetünk mi, magyarok. A bordói stadion egyedül annyiban van, mint az összes magyar, ezért ha hazamegyek, tovább fejlesztjük a stadionokat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim!  Minél inkább támadják a Soros huszárok a magyarok stadionjait, annál nagyobbakat fogunk építeni! A felcsútira ráhúzunk még három emeletet!

A nyitó meccsről annyit, hogy két Trianon-tolvaj kergette a labdát. Én - és ez nem szerénytelenség - előre tudtam az eredményt. A románok csak veszíthetnek a franciák ellen, nem haraphatják meg az édes Erdélyt nekik adó kezet. És persze így lett. Kár, hogy a játékvezető nem nyerhet, mert Kassai Viktor - nevéből ítélve Trianon-károsult - két gólt is összehozott. A szovjet elvtársaknak nagyon drukkoltam, és ez is bejött, az utolsó percben orál jobbágyságra kényszerítették az angolokat. Legalább nekem nem kell mennem Putyinhoz e célból. Az albán-svájci meccs a jövő Európáját mutatta. A piros-fehér albánok játszottak a piros-fekete albánok ellen. Ez a kvóta ellenes népszavazás tétje, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyar-osztrák előtt nagy volt az izgalom az MLSZ VIP-páholyában. A kivételezésemet kifogásolóknak ismételten elmondom, hogy az Elnök Úr nem tűr semmiféle kivételezést, ő kérésre bárkit beenged a páholyba. Látják, ott volt a Tóni is. Az Elnök Úr ravaszkás szemeivel suksükölt, a labda gömbölyűségéről, a Varga-Tállai duó a GDP adatokat próbálta feledtetni, a Tóni nyugtatgatott, hogy vereség esetére kész a kommüniké a magyar foci magáratalálásáról. Én nem izgultam, mert régi motoros vagyok a szakmában, és tudom, hogy a politika és a foci egy tőről fakad. Az nyer, akinek tartása van. És a magyaroknak - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! - van tartása. Az osztrákoknak meg nincs. Sose volt, csak minket, magyarokat áztatnak a Nyugat felé ötszáz éve. Ebből élnek. Ha a fekete osztrák srác a harmincadik másodpercben berúgja, mi akkor is nyerünk. Csapataink 90 - pontosabban: 95 - percig hadban álltak. És mert a Kormány nem volt a helyén, győztünk!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előjelek alapján ez a tartással rendelkező magyar csapat jó reményekkel fordulhat rá az izlandi mérkőzésre. A fanyalgó kishitűekből elegem van, ezért mindenki hozzon magával még egy szurkolót! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!