A szilveszter éjjelén több európai városban történt nemi erőszak kapcsán elkezdődött a migránsok elleni hecckampány. Aki megtisztelt azzal, hogy eddig olvasta e tárgyban írott bejegyzéseinket, tudja, hogy nem tartozunk a migránssimogatók közé. Most mégis azt kell, mondjuk: nem a migránsokat kell hibáztatni. Ők sajátos lakmuszpapírjai annak a folyamatnak, ahova az európai ember eljutott az utóbbi évtizedekben jobbára a saját ostoba kényelme, kisszerű egzisztenciális megalkuvása miatt. A migránsbuli döbbenetes erővel mutat rá arra, hogy az európai "értékek" nagyszerűségét nem igazolja vissza az Európán kívüli világ. Addig nincs is baj, amíg az Európán kívüli világ megteszi azt a szívességet, hogy Európán kívül marad, ha azonban benyomul, elpusztítja Európát. Ebből kaptunk most egy kis ízelítőt. Ha nem eszmélünk, lesz ez még így se. Már pedig nem eszmélünk, csak tehetetlenül pótcselekszünk.

Egyértelműen az európai emberek felelősek ugyanis a demográfiai adatok vészes zuhanásáért. Ha Jutta és Jürgen nem a jóléti dagonyázás önzőségében élnének, hanem összehoznának négy kis germánt és Németországban élne 120 millió német, akkor esélyese sem lenne semmilyen bevándorlásnak. De az űrt kitölti az anyag, ha fogynak a teutonok, marad hely a máshonnan jövőknek. (Természetesen ez más európai népekre - így ránk, magyarokra - is vonatkozik.)

Bal oldalon: egy német pár ma, jobb oldalon egy német pár 2040-ben

Felelős a leszerepelt német rendőrség is. A szemük láttára őrjöng egy rakás vadállat, ezek meg nézik. Aztán megpróbálják relativizálni gyávaságukat, hazudnak a valóságról. Késői ébredésük utáni magyarázkodásuk szánalmas. Bezzeg, ha egy hazafias megmozdulást kell szétverni, akkor mernek nagyfiúk lenni - a sajátjaik ellen -, ám egy migráns csürhe nyilvánvaló törvénysértéseit a vacak kis állásukra, nyugdíjukra gondolva elnézik. Nem védik meg azokat, akiknek adójukból élnek, tele gatyával méláznak, miközben a szemük láttára nőket aláznak, erőszakolnak.

Az új hazugság az, hogy az őrjöngés szervezett volt. Annál rosszabb! Ez azt jelenti, hogy az európai polgárok orra előtt, az általuk fenntartott erőszak szervek ellen nyílt, konfrontatív támadást indítanak, azok meg ölbe tett kézzel nézik. És itt van ezekből már egymillió friss szerzemény, meg az Isten tudja hány millió régebbi integrálatlan. A migráns csürhe tehát már elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy agresszív kihívást intézzen a nők meggyalázásán keresztül az európai polgárok értékrendje ellen. Ha ezt nem vesszük észre, és hagyjuk, a következő még durvább lesz, mert ők levonják a tanulságot a rendszer gyengeségéről. Megjegyzendő, hogy egy ilyen, a hatalom elleni kihívást intéző megmozdulás esetén a saját hazájukban már halomra lőtték volna őket Allah legnagyobb dicsőségére.

A német nagyipar képviselői - akik bármikor elfogadnak bármilyen zavaros fejű őrültet kancellárnak - is felelősek. Augusztusban a Mercedes igyekezett gyorsan feltakarni ennek a rögeszmés Merkelnek, amikor kijelentették, hogy ők máris munkásokat toboroznak a migránsok közül. Így egészítette ki egymást Merkel politikai és a Mercedes gazdasági üzenete azt a látszatot keltve szerencsétlen becsapottakban, hogy munkalehetőséget is kapnak. Azóta vajon hány migráns Mercedes gördült le a szalagról?

A keresztény egyházak felelőtlen butasága letaglózó. A pápa egy hülye, aki azt sem akarja észrevenni, hogy a kölni dóm előtti szakrális helyen mohamedánok erőszakolnak keresztény nőket. A kretén Ferenc akkor lesz boldog, ha a kölni dómból fog óbégatni a müezzin. Ez is a migránsok felelőssége? A fenét, a katolikusoké, akik nem zavarják el ezt az Antikrisztus helytartót. A svéd evangélikus püspök leszbika meg egyenesen elélvez a tudósításokat látva.

A sajtó és benne az ún. véleményformálók felelőssége sem megkerülhető. Az elhallgatások, a döglött politika elvtelen támogatása, a kiútkeresés alternatíváiról való vita ellehetetlenítése jól mutatja a liberálisnak nevezett modell halálát. Az internet és közösségi információáramlás korszakában mérhetetlen butaságról árulkodik az információk visszatartásának megkísérlése. Az egzisztenciális rémületre alapozott öncenzúra ravaszabb, gonoszabb mint a liberális demokráciák által nagy hangon bírált cenzori rendszerek, és eredményükben ugyanoda vezetnek. A sajtószabadság Európában megszűnőben van, amely egy fontos közös értékünkről való lemondást jelent. Ez is a migránsok felelőssége? Dehogy. A miénk. Csodálkozom is, hogy a liberális véleményformálók még nem jöttek elő azzal az érvvel, hogy a kölni buli valójában az integráció diadala, mert nem az a lényeg, hogy erőszakoltak, hanem az, hogy részegek voltak. Mi sem bizonyítja jobban tehát a sikeres integráció kezdetét, minthogy Európában a Korán tiltását figyelmen kívül tudták hagyni szegény arab srácok, és jól leitták magukat.

Merkel felelőssége elvitathatatlan, vele az egész német és európai politikai osztályé. Döbbenet, ahogy ezek az ostobák Európát - miközben polgárháborúba sodorják - mennyire védtelenné teszik az iszlám agresszív hódításával szemben. Még ma sem akarják átlátni, hogy az iszlám - szaúdi pénzből, a török hatalmi törekvések feltámasztásával - háborút hirdetett Európa ellen, csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják egyelőre, mert abban Mohamed hívei gyengébbek. Helyette beépülnek, és az európai emberek által felépített politikai rendszer hibáit kihasználva kezdenek térhódításba. Merkel képtelen belátni óriási tévedését, de már közeleg az ő április 30-ája.

Mi magyarok felemás helyzetben vagyunk. Egyfelől a migránsok elterelésével nálunk nem alakult ki az az éles helyzet, ami Európa több országában. Másfelől viszont kialakulhat, mert a történelmi tapasztalat az, hogy a vesztésben lévő németek szeretik hazánkat puffer országnak felhasználva romba dönteni. Ügyesen kell elugrani az összeomló germánok elől. Csak azt nem tudom, tudunk-e és Viktorban bízhatunk-e.

A migránsőrjöngést tehát nem érdemes felszínesen megközelíteni olcsó hecckampányt indítva ellenük - vagy ami még rosszabb - mosdatni a szerecseneket tovább gyengítve Európát. A hecckampányok eredményét láthattuk a Csárli Hebdónál is: nagy szalmaláng felhorkanás, aztán semmi cselekvés, végső soron behódolás a terroristáknak. De már a novemberi Párizsban elkövetett mészárlásokra sem akar emlékezni senki, mert így kényelmesebb. Ha nem értjük meg a folyamat lényegét, és nem adunk rá gyorsan kemény válaszokat, bukni fogunk. Mi, európaiak. Közösen.

Pont úgy, ahogy a sybariták, akiknek ellustult világát éppúgy nem igazolta vissza a külvilág, mint most Európáét. S mivel a harcból elegük volt, véres körülmények között eltűntek a történelemből.