Talán először arra az apró kérdésre kell válaszolnom, hogy ki az a Merkel Petra? Merkel Petra valójában két ember, egy dolog köti össze őket, a felelőtlenség.
Kezdjük a mi leányunkkal. A Petra a László Petra nevű kameramankánk, aki bizonyítható módon belerúgott két kislányba és bizonyítható módon nem rúgott bele egy derék szír terroristába. A kislányok rugdosása emberiességi szempontból elítélendő, László Petra maga is megbánta, bocsánatot kért, és meg is bűnhődött munkahelyének elveszítésével. A történetben nincs ennél több, le is lehetne zárni, de valahogy nem záródik le. Pontosabban a kislányok rugdosása már nem annyira érdekes mellékszállá töpörödött, míg a fel nem rúgott terrorista kamu storyja még mindig nem került nyugvópontra. Szerencsétlen nőt állítólag fenyegetik, a máskor más irányokban oly megbocsátó ballib média talibán szélsőségesei a vérét követelik.
Persze a normálisak már sejtik mire megy ki a játék, messze nem László Petráról és az ő cselekedeteiről van szó, hanem a magyarok megbélyegzéséről. Amiért még az sem nagy ár, hogy a fel nem rúgott hazug terroristát sztárolják. Aljas játék ez, László Petra - minden felelőtlenségével együtt - csak egy áldozat. Az igazi nagy dobás az lett volna, ha valamelyik magyar rendőr feledkezik meg magáról, és azzal lehet házalni a nagyvilágban a brutális, barbár magyarok mintájaként. (Meg is próbálták a sínek közé sajátja által lökött kisgyerekes asszonyon segíteni akaró rendőrök képével, de annyira jól dokumentált volt a helyzet, hogy lekoptak róla.) Van tehát nekünk egy Petránk, aki helytelenül cselekedett egy élethelyzetben, amiért vállalta a felelősséget és megbűnhődött.
De itt van nekünk egy Merkelünk is, nézzük mit tett ő, Európa nagyasszonya. Augusztus elején még hallani nem akart az embercsempész tömegáruk problémájáról, pedig már a balkáni útvonalra léptek azok, akik nem sokára elérték a magyar határt. Sőt, az ostobája augusztus 25-én egész Szíriának meghívót küldött azzal, amikor kijelentette, hogy Németország minden szírt befogad. Csoda, hogy Aszad nem ült repülőre. Aztán szeptember elején elkezdte kárhoztatni a magyarokat a befogadás-ellenességért, melyhez éppen jókor jött a László Petra-hazugság. Ezzel nagyjából egy időben azzal hülyítette a németeket, hogy majd kiválogatják a használhatókat, akik a német gazdaságot erősíthetik, a többit meg egy zavaros kvóta szerint szétszórja Európában. A német nagytőke képviseletében a Mercedes fel is takart ennek a hülyeségnek. Amikor az embercsempész tömegáru első csoportjai megérkezetek Németországba elkezdték sztárolni őket a Willkommenkultur elnevezésű bullshit mögé bújva. A probléma mélységeit még nem érzékelő átlag fritz pedig büszkén és némi faji felsőbbséggel húzta ki magát, hogy ő mennyire európaibb, mint a menekülteket rugdosó magyarok. Merkel szelfizgetett is egy némely szerencséssel, a németeknek dagadt a keblük, és mert ők simogatták legszebben az embercsempész tömegáru egyedeit, be is gyűjthették az elismeréseket. Az öreglány szinte már látta maga előtt, amint meghatottan átveszi a Nobel-békedíjat, és ezzel végleg lekerül a németekről a "világ bajkeverői" kétes dicsősége. Csak még pár százezer menekült, és megvan az áhított cél!
Aztán jött a krach. Az embercsempész tömegáru feltartóztathatatlanul özönlik tovább, és a már megérkezettekről is kiderült, hogy kevés közöttük az akadémikus, a munkaerőpiac szempontjából semmire se jó analfabéta viszont túlreprezentált. A német menekültügyi, belügyi rendszer összeomlott. Az embercsempész tömegáru pedig még meg sem melegedett, máris elkezdett balhézni a jogaiért, a nekik "járó" juttatásokért, egymást érik a menekültszállásokon a nemi erőszakok, meg a törzsi háborúk. A németek színjátéka pedig hiábavaló lett, nem hozta meg az áhított elismerést, a Nobel-békedíj ugrott Merkelnek. (Valami embercsempész tömegáru-ügyben érdekelt tunéziai kóceráj kapta meg.) Az egyetlen dolog, amely legitimálhatta volna ezt az egész öngyilkos akciót, leúszott a klotyón. Mi maradt? Továbbra is özönlő, segélyre váró, integrálhatatlan tömegek, Németországot feszítő problémahegyek, amelyekhez most már jópofát kell vágni.
Ja, és maradt - egyelőre - egy a döntéseiért felelősséget nem vállaló szánalmas vénasszony. Aki képes volt azt mondani az ő pártjának frakcióülésén: "Nekem mindegy, hogy felelős vagyok-e a menekültáradatért, most már itt vannak." Sokan sokszor kérték számon az általam egyébiránt nem túlságosan kedvelt Viktoron az európai politikusi normákat. Nos, ez lenne az? Ez a Horn Gyulás: Na, és? Ez a vállrándítós: Nekem ganz egal. Erre a rögeszmés, ostoba némberre már a kutya sem fog emlékezni, mikor a németek - ha lesznek még egyáltalán - még mindig nyögni fogják döntéseinek következményeit. Melyekért semmilyen felelősséget nem vállal. Milyen ostoba is volt egy másik rögeszmében szenvedő gazember elődje, amiért öngyilkos lett! Elég lett volna csak azt mondania: "Nekem mindegy felelős vagyok-e Európa romba döntéséért, a sok tízmillió halottért, a gázkamrákban elpusztultakért, most már ez van." Még Nürnbergbe se került volna.
Idejutott hát a nagyszerű Európa az ő nagyszerű "értékeivel"! Egy felelőtlen kisembert hónapokig képesek meghurcolni politikai okból, míg egy európai vezető korszakos politikai felelőtlenségét elintézheti egy nyegle mondattal. Talán nem vagyok egyedül, amikor azt mondom: nekem ebből elegem van.
Utolsó kommentek