A svédeknek az elmúlt hónapokban háromszor is sikerült a magyar közvéleményt kihozniuk a béketűrésből. Először egy fogyatékkal élő kislányról derült ki, hogy egyetlen - Svédországban lakó - rokonánál való elhelyezése bedöntené az egész svéd költségvetést, ezért a szolidaritás becenevű európai érték nevében paterolnák magyarországi intézetbe. Aztán a göteborgi könyvvásár díszvendégének meghívott Magyarországot engedték - a vendégjogot megsértve - alázni egy "jogvédő" által, aki küllemében is bizonyítja, hogy az Úr nem mindig jókedvében teremti az embert. Végül - a komcsi rezsimek szolid hétköznapjait idézve - tizenéves fiatalok levelekkel árasztották el a magyar miniszterelnököt kifogásolván menekültpolitikáját. Természetesen a jobboldaliak válogatva küldik el a svédeket hol az édesanyjuk, hol az édesapjuk intim testtájaira, és a józanabb ballibek is sóhajtva jegyzik meg, hogy Svédország nem várt "demokráciadeficittel" küzd. Ne búslakodjuk, inkább próbáljuk megérteni a svédeket.

Az emberiség örök titka marad, hogy a mi a fenének népesítette be az emberi faj Skandináviát, amely tudvalevőleg zord, hideg, sötét helye a planétának. Érezték ezt az ottaniak is, ezért aki tehette meglépett onnan. A nehéz viszonyok igen edzetté tették a kirajzókat, így amerre mentek szédületes eredményeket hagytak maguk után. A nagyon nyugatra portyázók Izlandon vertek tanyát egyesek szerint eljutva a ma Amerikának ismert kontinensre. A kissé nyugatra meglépők a mai Franciaország egy részét igázták le, hogy másodgenerációs utódaik unalomból meghódítsák Angliát. A másodgeneráció kalandvágyóbb ága dél-Itáliát hódoltatta, a harmadik generáció pedig visszafoglalta a Szentföldet a szaracénoktól. A keletre indulók államot szerveztek a halászó-gyűjtögető szlávoknak, legkorábbi az Olaf-féle Kijevi Rusz volt. (Na, ezért egy orosz elkezdi babrálni atomrakétája indítógombját.) De komoly hatást gyakoroltak Bizáncra is, és Géza nagyfejedelem testőrségét is ők adták. Szóval, akiben volt spiritusz az otthagyta ezt a sötét, hideg földet, maradtak a henye hülyék, akik nem voltak kíváncsiak Európára, cserébe Európát sem érdekelte az ő nyomoruk.

Békésen eltoszogatták az életüket az ügyeletes Harald, Magnus, Olaf, Margit, Károly, Gusztáv Adolf alatt és senki sem tudta, hogy ki közülük a norvég, dán vagy svéd. Aztán a XVII. század elején az önállósodó svédek úgy gondolták, hogy bemutatkoznak Európának. Építettek egy bazi nagy hajót, hadd lássák az elmaradott angol, holland hajóépítő népek, hogy mire képes a svéd virtus. A Vasa hajó a sólyáról egyenesen a hullámsírba szállt, annyit úszott a vízen, amennyi lendületet kapott a vízre eresztésekor.  Egész Európa röhögött a hülye svédeken, akik ekkor még nem adták fel. A svéd viszonyok között mások által tehetségesnek mondott II. Gusztáv Adolf a lützeni csatában szerezte meg a leghülyébb király nehezen elnyerhető címét. Történt, hogy a rövidlátó király elfelejtette feltenni szemüvegét és a csata elején kedélyesen belovagolt Wallenstein lovasai közé őket akarván harcra vezetni a svédek ellen. Ezek először nem hitték el, hogy a svéd király ekkora hülye, de aztán köszönték szépen a lehetőséget, és lebökték. Az európai kudarcok után a svédek durcásan visszavonultak zárt világukba, amíg Nagy Péter miatt újra hülyét nem csinálhattak magukból. A cár éppen a svédek falán keresztül szerette volna kinyitni az Európára nyíló ablakot, melyet ők zokon vettek és ebből az alkalomból megtámadták Oroszországot. A ruszkik elkezdtek fogócskát játszani szeretett sztyeppéiken a svédekkel, majd Poltava mellett megunták és tönkre verték őket. Erre a svédek végleg bedurciztak, száz évig a kutya sem hallott róluk. Akkor is csak azért, mert Napóleon egyik tisztjét, Bernadotte-ot tette meg királyuknak. Bernadotte hamar ráérzett a svédek hülyeség iránti vonzalmára, és -, hogy megóvja szegényeket az állandósuló kudarcoktól - a semlegesség ideológiájával kivonta őket Európából. Persze Bernadotte révén a svédeknek még egyszer sikerült kiröhögtetniük magukat, mert nekik volt a világon egyedül olyan királyuk, akinek mellkasán a: "Halál a királyokra!" tetkó díszelgett.

Éldegéltek tehát a svédek a maguk kicsiny, unalmas, szürke, semleges világukban. Időnként szállítottak egy kis nyersanyagot a náciknak, ha jól megfizették, aztán emiatt rövid ideig furdalta őket a lelkiismeret, ha az volt a trendi. A nagy kiugrást a '60-as évek vége jelentette, amikor a Playboy magazinnak hála divatba jöttek a szőke, dús keblű nők, és mivel ilyeneknek Svédország bővében volt, hát nemzetközi figyelmet kapott ez az elfeledett ország. A szórakoztatóipar is felkapta a svédeket az ABBA világsikerének köszönhetően, amely azért volt áttörés, mert az alapvető svéd hülyeséget a showbiznek hála sikerült laza jópofaságnak eladni. A svédekre irányult figyelem nem volt több mint amikor felfedeznek egy ismeretlen bennszülött törzset az Amazonas vidékén, ám ők jól éltek belőle a '90-es évekig. A gazdaságra is pozitív hatása volt, hogy a világ rájuk csodálkozott, a Volvo és a lazán tegeződő kissé náci beütésű bútorbolt hálózat tudott belőle profitálni. De a varázs elmúlt, és nincs rosszabb humortalan bohócnál.

A jópofaság a '90-es évekre kopott le a svédekről, hogy átadja helyét az ősi nemzeti karakternek, a hülyeségnek. Ebben nagy mértékben közrejátszott a generációváltás. A '68-as maoista hülyegyerekek miután végigkefélték, itták és füvezték a '70-'80-as éveket, döntéshozói pozíciókba kerültek. Meg akarták mutatni a világnak, hogy ők mennyire okosak, és - tudtukon kívül - felélesztették a hülye svédek hagyományát.  

Kezdődött azzal, hogy ők lesznek az integráció bajnokai, és majd jól megmutatják a volt gyarmataik átkával megbirkózni nem tudó országoknak a frankót. Importáltak tehát egy rakás pakit, kurdot, törököt, albánt, afrikait és elkezdték őket integrálni. Az eredmény kissé felemás: a jóléthez a bevándorlók nagy kegyesen hozzászoktak, az ezzel járó kötelezettségekhez sajnos még nem sikerült. Így aztán vannak svéd városok melynek egyes kerületei - az integráció dicsőségére - a született svédeknek erősen kerülendők. A világ tehát ismét jól kiröhögte a saját fejükre parazsat húzó hülye svédeket.

Ám a svéd hülyeség nem állt meg az első akadálynál, a 2000-es évek elején kitalálták, hogy tökélyre viszik a gendert. Sajnos azonban nem az integrálásra importáltaknak kezdték el magyarázni, hogy akkor most Fatima viseljen hadzsárt, Ali meg járjon burkában, mert ebben az esetben a genderisták programja rövidéletű lett volna. Inkább az őslakosokat csesztetik ezzel az elmebajjal. Akik könnyen behúzhatók a hülyeségbe, mert mint láttuk, az értelmesek már rég ott hagyták ezt az elátkozott földet. Itt tartunk most. Szegény hülye svédek már nem is kapálóznak, megszokták.

Ezért nem érdemes haraggal, dühvel reagálni a svédek megnyilatkozásaira. Ha elegünk is van belőlük, tegyük azt mint a többi európai nép: röhögjük ki őket.