Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amint bordói tudósításomban írtam, az izlandiakat keményebb diónak tartottam mint az osztrákokat. Mert az izlandi embereknek van tartása! A pénzügyi válság után úgy rúgták ki a nemzetközi karvalytőke kártérítési igénnyel előálló háttérhatalmistáit, hogy abba minden magyar ember szíve beledobbant. És úgy kivágták az offshore-ügybe keveredett miniszterelnöküket is, hogy lába nem érte a földet. (Ez utóbbi talán nem jó példa az én számból, de szerencsére vagyontalanságom relikviáinak kezelését nem ezzel a panamai ügyvédi irodával intéztettem.) Tehát az izlandiakkal szemben nem ártott az óvatosság.

Mivel közismerten én vagyok a legnagyobb foci szakértő Magyarországon, így egyedül én tudtam még egy titkot, ami rossz előjelnek mutatkozott. Ebben a stadionban zajlott az a mérkőzés 1969-ben, amelynek során Szepesi kétségbe esve kiáltotta az éterbe: "Jönnek a csehszlovákok! Jönnek a csehszlovákok!" Az akkori meccs elveszítésétől szokás számítani a magyar foci hanyatlását. Ezért én kiegyeztem magammal a döntetlenben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök nem tudják, de egy ország vezetőjének sok mindent meg kell tennie háttérben az ország sikere érdekében. Háttérhatalmamra hivatkozva felhívtam hát Vologya barátomat, és megkértem, hogy tájékoztassa már a bíró elvtársat a megbonthatatlan magyar-orosz barátság közös értékeiről. Vologya nyílt, őszinte, elvtársi légkörben lezajlott beszélgetésünk során ígéretet tett a probléma rendezésére, egy apróságot kért csupán: az országa elleni bojkott feloldásában való magyar közreműködés fokozását. Ezt pedig én ígértem meg könnyű szívvel, hiszen úgysem rajtunk múlik. Ehhez képest a tetű orosz befújt egy kamu tizenegyest, szórta a magyaroknak a sárgalapot, mint bolond pék a lisztet, az utolsó percben pedig adott a rohasztott bálnahúst zabálóknak egy ajtó-ablak szabadrúgást 16 méterről. Mármost vagy a Vologya nem tartja kézben a dolgokat Oroszországban (ezt kötve hiszem) vagy nekem hazudott. Mindenesetre szóltam neki, hogy Karaszjev elvtárs megérett egy szibériai átnevelő táborra, melynek során fejlesztik a barát-ellenség felismerő rendszerét. A Paks-2 projektben pedig visszaadom Vologyának a szemétkedést: kicsit többet kell utalniuk valamelyik nem panamai offshore számlára.

Kezdtem ideges lenni a meccs előtt, ezért kerestem a Tónit, az ő hazugságai mindig megnyugtatnak. Zoli azt mondta, hogy a Portik-szembesítés elől fotóstúdiókban bujkál a Tóni, Vajna segítségével különböző stúdiófotókkal akarja igazolni, hogy közérdekből szarja le a bíróságot. Így aztán készültek képek "Tóni óva inti Kennedy elnököt a dallasi úttól”, "Tóni és a pápa megbeszéli a világmindenség isteni működtetésének problémáit”, "Tóni és Obama együtt homározik”, valamint "Tóni Holdra száll” címmel, ám végül a decens "Tóni találkozik valami német fütyivel” címűt rakták ki az újságba. De azért érdekes - morfondírozott Zoli, aki mégis csak pap -, hogy ezt a Tónit mindig ilyen bűnözőkkel hozzák hírbe, mint a Vizo, meg a Portik. Sehol egy akadémikus, Bartók vonósnégyes... Hát hogy lehet ez? - sopánkodott Erkölcsi Zoli. Tényleg, hogy lehet? Bár amíg leadja az offshore pártkasszába a zsét, addig tőlem megtarthatja a jutalékot. A pénznek meg nincs szaga, ahogy egy nagy cezaromániás elődöm intette vala fiát. Erkölcsi Zolinak ezt nem mondhattam meg, ezért ájtatos képpel hagytam, hogy becipeljen egy templomba.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A népi rigmust megfogadóan seggüket nemi célra is használó KDNP-sek és a hívők azt hitték, hogy a magyar csapat győzelméért imádkozni tértem be abba a templomba. De ez Árpi szerint kockázatos lett volna, mert ha kikapunk, akkor a Gyurcsány közli a néppel, hogy Mária tényleg levette a kezét az országról, lám, már az Orbánnal sem áll szóba. Ezért inkább azért imádkoztam, hogy senki se tudja meg, hogy távollétemben a Semjén vezeti az országot, mert mire hazaérek, a kisantant elcsatolja az összes stadionunkat. Persze a Jani - kaján vigyorral a képén - kipofázta csak azért, hogy nekem betegyen. Most már biztos, hogy kirúgom, mert referálás címén hazudik nekem reggel, délben, meg este.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képzeljék el a helyzetemet. Már szejben vagyok, izgulok az aranylábú fiainkért, minden gondolatom körülöttük forog és állandóan csesztet valaki valami állami hülyeséggel! Sokszor az infarktusba hajszolnak ezek a csicskák. Felhív például egy másik erénycsősz a Gulyás Geri. Azt kérdi tök nyugodt hangon, hogy mikor mondom a kivégzett Nagy temetésén a beszédet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hát én ott leizzadtam. Visszaordítom, hogy kivégezték a Nagy Ádámot? Ki az a Nagy Ádám? - érdeklődik unottan a Gulyás. Egyik fiatal focistánk, Te állat! - üvöltöm. Gulyás tudálékosan oktat, hogy ilyenért nem hívna fel, komolyabb dologról van szó, a magyar polgári identitás továbbvivéséről, melynek én vagyok a letéteményese. Ekkora már 380 volt a vérnyomásom: lemészárolják Nagy Ádámot, ez meg itt valami polgári baromságról zagyvál. Gyorsan a CNN-re kapcsolok, de semmi headline. Mi van itt? Ez a Gulyás csak folytatja, hogy Nagy Imre kivégzésének 58. évfordulója lesz pénteken, az én legendás beszédemnek pedig a 27.  Na, lassan leesik nekem is mit akar a Gulyás, aki kis híján egy másik magyar miniszterelnök hóhéra lett. Mondom neki, menjen akárki, ugasson akármit, csak engem hagyjanak békén, én megyek vonulni. Jó - válaszolja a Gulyás - akkor indít egy Békemenetet. De én Már szejben vonulok - csikorgatom a fogaimat. Akkor Már szejig megy a Békemenet. - okoskodik a Gulyás.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én türelmes ember vagyok, ám itt lecsaptam a telefont. Ezerszer inkább a bűnözőkkel cimboráló Tóni mint az értékek mellett politizáló balfékek.

Ezekhez az izgalmakhoz képest a meccs izgalmai már eltörpültek. Az lett, amit megmondtam: x. A portugál meccs sem lesz egyszerű eset, de ahol olyan bénák játszanak, mint a C. Ronaldo, még győzhetünk is. Ez a C. Ronaldo a foci sztahanovista Pióker Ignáca, ha tízen dolgoznak a lába alá, esetleg gólt is rúg. Magától viszont nem megy. Nem kapkodni, szépen, nyugodtan le kell darálni őket.  Nekünk, magyaroknak jó ideje elegünk volt a Már szeji átokból, és most talán sikerült eltüntetni. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!