Szeretem a krimiket. Sokszor a történetmesélés, másszor a társadalomrajz gondolkodtat el. Az utóbbi tíz-tizenkét évben viszont azt vettem észre, hogy a kedvenc kortárs krimiíróim vergődnek. Nincs már helye a Poirot-féle logikázásnak, az akciókra épülő "utolsó pillanatokra" kihegyezett megoldásoknak,…

A mi egyetlen és drága Viktorunk nemrég még mélyen lenézte a cukiskodást, mert ő afféle Istenkirályként lebegett a buta pórnép felett. (Ebben igaza lehetett, hiszen Rejtő is megírta, hogy egy angol arisztokrata azért nem lett miniszterelnök, mert akkor a lapokban leírják a nevét, amit a köznépből…

Imádom a Libegőt. Amikor először ültem rajta nagyon féltem. A kerítés felett hirtelen nagyot emelkedik, és hát sok év távlatából bevallható, hogy leizzadtam a rémülettől. Csak a levegőben nincs hova elbújni, nem lehetett mást tenni, mint erőt véve magamon legyőzni félelmemet. Nem ugrottam ki, és…

Bekerült a hírekbe az erdőkertesi doktor, mert megtagadta az oltás beadását. A doki olyasmire hivatkozott, hogy erkölcsileg nem vállalja a szurival való böködést, mert a keleti vakcinákról senki sem tudja pontosan, hogy milyen veszélyeket rejtenek, mivel semmilyen papír nincs róluk. Egyébként pedig…

Nem tudom említettem-e már, hogy imádom a Viktort. Olyan egyszerű fickó. Most is remekül kimódolta a tutit. És majdnem be is jött neki. Stratégiája, mint a faék. A tavalyi lezárás megmutatta, hogy Európa piros pöttyös seggű gyorsnaszádja pár hónapos zárlat után a nyeletlen fejsze gyorsaságával képes…

A derék Stumpf urat a még derekabb Viktor kinevezte valami egyetem átalakítási izének. Stumpf pedig a nyilvánosságban bizonygatja, hogy ő a polgári értékrend mellett majd jól. Ugyan, ugyan. Ez a sztori szokás szerint kissé összetettebb. Stumpf csak sajátos kicsúcsosodása egy hatalmi játszmától a…