Öt esztendeje heverésztem a barcelonai strandon békés nyugalomban, és unalmamban az eget néztem. Egy picike repülő kivált a felhőkből a messze távolban, és megkezdte leereszkedését. Egy nagyobbacska már közelebb repült, egy távolodó pedig a reptér felett járt. Talán ha volt közöttük egy-másfél perc.…

Kezdetben vala Géniusz, akinek minden szava arany, szíve csak a magyar nemzet felvirágoztatásáért dobog. Géniusz nem tűr semmi beleszólást elképzeléseibe, mert ő kérem harminc éve van a pályán, tud mindent. (Nem tud semmit, de mire rájön vége lesz, mint a botnak.) A magyarok közössége rég nem tudja…

Körülöttem az ifjak zsizsegnek, paráznak a soron következő vizsgatárgytól. És miközben nézem készülődésüket, sikereiket, eszembe jut egy réges-régi vizsga, amely rengeteg egyéni és társadalmi tanulságot sűrített magába. (A trágár kifejezésekért előre elnézést kérek, nem öncélú, tényleg így…

Előző bejegyzésünk egyik kommentelője kissé gúnyosan a következő kérdéssel kívánta kifejezni mély megvetését mondanivalónk miatt: "Miket fogsz írogatni az EU-parlamenti választások után?" Az a helyzet pajtás, hogy nincs mit írogatnunk. Mert már egy éve megírtuk a "Az Európai Néppárt? Az kizárt!"…

Viktor időnként - talán átiszogatott zsugás nap után - büszkén megemlíti, hogy ő mekkora májer ultiban. Mi több, párhuzamot von e játék és a politika között mondván, hogy aki jó kártyás, az csak kiváló politikus lehet, és szerinte az ulti igazi hungaricum, ezt csak mi magyarok tudjuk jól játszani.…

Valahol végtelenül vidám lehet Viktornak lenni. Ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik, csak a szórakoztató hülyeségeinek él. Kormányozni például utál, menekülnek is a magyarok az országból: ki Nyugatra, ki a túlvilágra, ki inkább ide sem születik. Viszont az állami élet szépségeit kimaxolhatja.…