Elhíresült kiírása volt az osztrák boltoknak a rendszerváltást közvetlenül megelőző magyar bevásárlóinvázió tapasztalataként: magyar, ne lopj! Sokan vitatják ugyan hitelességét és valóságalapját, de sajnos személyesen volt alkalmam megtapasztalni igazságát. Az egyik Billában tátottuk a szánkat - mi számítógépekkel sefteltünk, időpontra mentünk, és a várakozás alatt tértünk be, de nem nagyon érdekeltek a talmi piperék -, amikor azt láttam, hogy egy derék honfitársam besprézi magát egy, a szocialista Magyarországon luxusnak - ott tucat vacaknak - számító termékkel. Hóna alá tette és megnyomta a szórófejet. Pechjére nem tudott németül, azt pedig szocialista nyomoroncként el sem képzelhette, hogy egy márkajelzés mögött többféle termék húzódik meg. Kínosan vicces látványt nyújtott hónaljában másfél vödörnyi fehér borotvahabbal.

Szittya véreim kárhoztatják Európát az utóbbi harminc év változásai miatt ahelyett, hogy észrevennék a magyarság számára kedvező fejleményeket. A legutóbbi-EU csúcs üzenete egyértelmű: magyar, lopj! Igaz, hogy egyelőre 2022-ig van megengedve, de ez is eredmény. Örüljünk hát a nagylelkű lehetőségnek, és lopjuk szét az Uniót a következő években.

Persze mi csak hisszük, hogy kiehetjük az Uniót vagyonából, mint Kis János Sarudit. Valójában ez alamizsna. Nagyon sok ezermilliárd euróról van szó, abból a magyaroknak juttatott néhány milliárd morzsa. Ha ennyiért megvehetik az Unió békéjét, megveszik. Ha ezt a pénzt a magyarok - különösen azok kündüje - ellopják, hát lopják el. Kit érdekel. Úgyis német, svájci bankokban fog landolni a lopott pénz. A magyar ugar meg maradjon meg magyar ugarnak. Ha a magyarokat nem zavarja, annál jobb. Legalább nem lesz versenytárs. Pontosan ilyen alapon nem érdekelt senkit, amikor a Közösségek fejlesztési pénzeit lopta el a dél-olasz szervezett bűnözés a '70-es évektől, a görög felvilág a '80-as évektől. Az EU magországainak nagy rutinja van ebben.

Korábban próbáltak felzárkóztatni minket a: magyar ne lopj! - felszólítással. Mára lemondtak rólunk. A mai üzenet: magyar, lopj! Csak hagyj minket békén!

Itthon természetesen oldaltól függően lehet hadoválni győzelemről, lehet borongani az Unió vezetőinek oppurtunizmusán, csak egyet nem lehet. Nem szabad észrevenni a gesztusban a magyarok iránti lenézést. Kár, hogy ez történt véreim. Semmibe sem vesznek minket, olcsó bunkóknak tartanak, és úgy is kezelnek.

De mi ezt ne lássuk meg, örüljünk és boldogan fújjuk hónunk alá a borotvahabot, amelyről azt hittük, hogy illatszer. A Billa alkalmazottja nem fog szólni. Csak kinevet.

Akárcsak a jelenet szemlélője, akinek ebből nincs elege, sőt köszöni a vidám perceket.

1. Addig jár a köcsög a kútra, amíg el nem törik. (népi regula)

2. Lengyel magyar két jó barát, együtt túrják egymás farát. (Békemenet jelszava Bayer és Bencsik molinóján)

3. Az vesse rá az első követ, aki még sosem mászott egy szál pöcsben ereszen buzi orgiáról menekülve kábszerrel a hátizsákjában. (Jézus Mária de Hidvéghi)

4. Orbán férfi, a vagyona nő. (népi megfigyelés Alaptörvényben rögzítése)

5. Az apa férfi, az anya is. (Szájer József Alaptörvény-felelős)

6. Nincsen sok választás, azért nincsen, mert Józsit megkúrták. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még képviselő nem csinált, mint amit a Szájer csinált. Meg lehet magyarázni, de teljesen világos, hogy amit mond, az nem igaz. (Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásának kiszivárgott részlete)

7. Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe a mai naptól nem fér bele. (Don Vétó)

8. Engedjétek hozzánk a Józsefet! (Magyar Püspöki Kar)

9. Már megint sokan látták azt, amit nem kellett volna látni. (Európa DNS-e)

10. Az szavazzon a Fideszre, aki szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, és gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak. (Semjén Zsolt szárnyas szarvasvadász)

+1 eredeti szöveg: Hol vagy, Józsi, hol vagy? Józsi add meg, add meg magad, énrám fend a fogad. (Handó Tünde alkotmánybíró)

Miről is érdemes elmélkedni a temetőkben, miközben gyertyát gyújtva nézzük a rendbe rakott, virágokkal díszített sírokat és a minket körülölelő fényeket? Természetesen az életről.

Ha máskor nem, ilyenkor mindig el kell ámulni azon, hogy mekkora véletlen ittlétünk. Ahogy este ballagunk a sírok között, az égre nézve látjuk a gyertyák tükörképeit. Milliárd csillagrendszer űzi, hajtja egymást. Robbannak olyan erővel és olyan időtávokon, amelyet felfogni sem vagyunk képesek. Egyik megszűnik, a másik alakul valamivé, ám hogy miért, nem tudjuk. Ebben a hatalmas katyvaszban mégis van egy csillagrendszer, és annak egy naprendszere, amely viszonylag békésen tengődik. És ennek a Naprendszernek a harmadik bolygóján kialakult az Élet. Az az Élet, amelynek ismét csak mázlija volt, mert eddig egyetlen kósza meteor sem pusztította el, pedig elég nagy számban közlekednek ilyesmik össze-vissza száguldozva a világegyetemben. De a Földet megsemmisítő csapás még nem érte, az egyéb becsapódásokkal szemben pedig bebizonyosodott, hogy a földi élet él és élni akar. Akárhogy is, akármilyen áron is, de él, és tovább fejlődik. Aztán megjelent az ember, amely hatezer éve létrehozott egy civilizáció nevű képződményt keretet adva mindennapjainak.

Aztán lettünk mi. Öntudatos szingliknek, mamahotel kényelmében dagonyázó ifjaknak üzenem, hogy az utódok összeklampácsolása nem szabadon választott feladat, hanem ősi kötelesség. Kötelesség az Élet iránt. Ha látunk egy embert, nem csak őt látjuk, hanem több tízezer ősét is. Nélkülük nem lenne, és az ő elárulásuk, ha nem viszi őket tovább. Azokat az ősöket, akik bizonyára olyanok voltak, amilyenek: szépek és csúnyák, nemesek és alávalók, okosak és ostobák, gazdagok és szegények. De mindegy is, voltak, és most azért vagyunk mi. A boldogságuk, nehézségeik (háborúk, járványok, éhínségek túlélése), küzdelmeik elárulása, ha megszakad - ostoba gőgből, hülye ideológiák követéséből, lustaságból, felelősség vállalás hiányból - az életvonal. Az Élet Teremtés-projectjének munkatársai lehetünk, amelyet nem szabad feladni. Soha, sehol, semmilyen körülmények között.

Végül itt vagyunk. Ez is mekkora véletlen. Hogy éppen van egy alkalmas petesejt, és éppen az a genetikai információhordozó sejt ért célba a több százmillió közül. Ha bármelyik feltétel hiányzik, nem mi születünk meg. Más lehet a hajunk, szemünk színe, a nemünk, a személyiségünk. De valamiért mi lettünk erre a Földre.

És ha már itt vagyunk, miképpen éljünk? Okosat mondani könnyű, megvalósítani nehéz. Nem is megy sok milliárd embernek. Talán fel kellene ismerni, hogy az ember nem csak egy két lábon járó főemlős, hanem kultúra és lélek is. Ezért - miközben soha sem feledjük kicsinységünket - fejleszteni kell magunkat. Kultúrában, lelkiekben, mert ezzel válik teljessé véletlenszerű emberi életünk. A lelkünket például tisztán kapjuk, úgy érdemes élnünk, hogy lehetőleg úgy is adjuk vissza. Aztán eljön a perc, amikor lelkünk elhagyja testünket, és megkönnyezi azt (lacrimosa). Talán úgy érdemes élni, hogy a könnyek értékes életért hulljanak. Ennyi.

Ja, és még valami. Elnéztem a sírokat. Sokfélék, de egy valamit hiányoltam rólunk. Az About Time (Időről időre) című filmben van egy csodálatos jelenet. Visszaugorva az időben a tizenkét év körüli srác és az apja önfeledten játszik, bohóckodik a tengernél. Amikor leülnek, az ihletett pillanatban a fiú azt mondja az apjának: Köszönöm, apa. Ha utódaim ennyit vésnek a síromra már megérte. Ennyi. Most már tényleg.

Amióta tudjuk, hogy a nagyszerű kínai elvtársak megfigyelik a mi szeretett Viktorunkat, nem hagy nyugodni a gondolat, hogy vissza lehet-e figyelni őket? És igen! Sikerült feltörni a rendszerüket, így a szájber szél befújt egy rakás karmelitai üzit a küszöb alatt. Ezekből szemezgetünk néhányat.

1. Donald Trump elnök úrnak,

golfpálya, hatos lyuk

Dony! Remélem, nem én leszek az első, aki megmondja neked, hogy beszoptad, haver. (Nekem is csak most mondták meg, az MTV-t (nem a Music tévé, te ló, hanem az enyém) hiába néztem, azon csak a Lebegyinoje Ozero ment, mint Brezsnyev halálakor vagy a Kacsamesék, állandó megszakításokkal, amikor Donald bácsiról volt szó.) Aztán amikor megtudtam a libernyákoktól, nem hittem el. Csak akkor derengett, hogy baj van, amikor megláttam a Gulyás hízott fejét a: "Na ugye megmondtam!" vigyorral. Szomorúan ültem Anikó Európabajnok lecsója mellett. (A tenyerem tiszta kék, mert Anikó átlökött a vak komondoron, amiért legendás lecsóját nem Világbajnoknak tituláltam.) Ültem és rájöttem, hogy már nem hívsz többé Dony boy, hiába veszem azt a sok drága amcsi fegyvert. De mindegy, én veled vagyok Dony! Pereljél, Te vagy az Igazság maga! Kurva Soros, az a hibás! Adjál nekik! A magyar csapatokra számíthatsz, Dony! Küldd a beavatkozást kérő levelet, már indulunk is. Lenyomjuk a Soros-bérenceket! Igaz, hogy mi magyarok ötszáz éve nem nyertünk, de hátha most sikerül. Azért a Ford színházba vagy Dallasba inkább ne menjél. Mi, magyarok, nem felejtünk téged, Dony boy, szívesen látunk. Szóltam a Gruevszkinek, hogy egy kicsit össze kell húznia magát a kéróban. Viszont van egy Hortobágynak nevezett bazi nagy semmink háromszázezer ürgelyukkal, ott vígan elgolfozgathatnál. Öreg haverod: Viktor

2. Joe Biden megválasztott elnök úrnak

amerikai emberek szíve

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Joe bácsi!

Kérlek, engedd meg, hogy örömmel gratuláljak nagyszerű győzelmedhez, mellyel örökre bevésted neved az amerikai történelembe! Munkád nyomán Amerika ismét a Szabad Világ vezető hatalma lesz, a Demokrácia fénylő és irányt mutató csillaga. Mi, magyarok, a Demokrácia elkötelezett hívei vagyunk és voltunk. Képzelheted Elnök Úr, mennyit szenvedtünk az autokrata zsarnok Trump miatt. De ennek most - csodás győzelmednek hála - vége! Ismét loboghat a zászló a szabad férfiak és nők nagyszerű országa felett! Példát is veszek rólad, és azonnal leváltom a dagadt trumpista Semjént, és megteszem miniszterelnök-helyettesnek Járóka Líviát.

Egyébként tudtad, kedves Elnök úr, hogy magyar vagy? Bizony. Legújabb kutatásaink szerint Idén József kalapkészítő 1889-ben vándorolt ki Pécselyről Amerikába, csak a bevándorlásiak elírták a nevét. Mi, magyarok pedig mindig is összetartó nemzet voltunk és vagyunk, ezért számítok rád, kedves Józsi bácsi.

Mély hódolattal köszönt: Viktor a magyarok ura, a demokrácia és jogállamiság elkötelezett híve

3. Benjámín Netanjáhú úrnak, Izrael Állam miniszterelnökének

Jeruzsálem, Jasszer Arafat tér 3. félemelet jobbra a második ajtó

Szálem alejkum, Bibi! Baj van! Segíts, mert nagyon odakozmáltam közös haverunkhoz, a Tramphoz. (Tudod ez ilyen magyar népszokás, utoljára nemzetvezető elődöm cseszett rá erre, én meg kihagynám a rácseszést.) A Biden el fog intézni. Lécci lécci mentsél meg!  Sárának már félretettük a Karmelita összes üres üvegét, amit elvihetnél neki. Nyilván nagyon örülne, ha visszaválthatná. Biztosan akarsz egy kis örömet szerezni az asszonynak Karácsonyra Hanukára, nekem meg jól jönne, ha beugranál, mert akkor az a vén szar sem merne piszkálni. (A göngyölegre ne legyen gondod, a strómanjaim gépei elviszik neked.)

Puszillak: Viktor a jó gój

4. Soros Gyuri bácsinak

Napfény Öregek otthona, valahol a vastüdők, intenzív ágyak és lélegeztető gépek között

Gyuri bácsi! Csak azt tettem, amire utasítottál, nyomtam a Trampot, mint süket a csengőt. A magyar átok megint bevált! Zseni vagy, Gyuri bácsi! Aki mellé mi, magyarok beállunk, annak kampó. A hülye Tramp meg nem tudta. Azt hitte az a kretén, hogy minél jobban támogatom, annál nagyobbat nyer! Képzelem mekkorát röhögtél Gyuri bácsi - már amennyiben a vastüdőd engedett -, amikor kiderült Donaldnak, hogy megszívta. Nem lehetne ebből üzletet csinálni, Gyuri bácsi? Megfenyegetek valakit, hogy támogatom, ha nem fizet. Dollármilliárdosok lehetnénk, Gyuri bácsi! (Mondjuk, én már az vagyok, neked még fejlődnöd kell egy kicsit.) Szóval még egyszer gratula Gyuri bácsi, nagy vagy!

Tisztelettel: Viktor a legjobb tanítvány

5. Angela Merkel asszonynak,

Berlin Mohamed strasse 7. nyolcadik emelet 1945-ös ajtó

Angie néni, ne má! Tolom ezt a jogállamiság ellenes Scheiße dumát, a Macron meg fenyeget, hogy összehívja a tótokat, a rácokat, meg az oláhokat a Trianon kastélyba, hogy átbeszéljék az utóbbi száz év demográfiai változásait. Állítólag a tótoknak beígérte a Balatont. Angie néni, hadd fogadjam el ezt a hülyeséget! Úgy is kijátszom, tudod, hogy kijátszom. Csak miattad kell színlelnem a bazári majmot, mert nem akartok fizetni a lusta taljánok és a többiek helyett. Kitartok én mellettetek - te tudod a legjobban, hogy mi magyarok mindig kitartunk a németek mellett -, de ez a Macron, ez veszélyes. Meg a Tramp is bukott. Nem jó ez nekem, Angie néni. A régi balatoni kalandjaid emlékére, kérlek, hadd legyek én a jogállamiság elkötelezettje. Annak a köcsög Bidének is megígértem. Adok a német cégeknek - a Parragh nevű alkesz javaslatára - háromszáz évre adómentességet, az jó lesz. Ugye, jó lesz?

Több Balaton, Angie néni! Imádód, Viktor

6. Erdogan padisah

Ankara, Golda Meir utca 17. negyedik emelet Mekka felé

Shalom, Recept effendi!

Te, ez a Macron megint szívat, dörgölj oda neki egy kis iszlám merényletet. Addig sem velem foglakozik. Ennyivel tartozol, Recept, azért a sok pénzért, amit nálatok parkoltatok a szar török gazdaságban. Apropó! Ki akarom rúgni a jegybankelnökömet, mert egy idióta. Szerinted jó ötlet helyette kinevezni a vejemet? Az örményekkel meg csak csínján, Vologyának mostanában remeg a keze, a gombok meg az asztalán.

Allah növessze nagyra a szakállad, Viktor

7. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin úrnak,

Moszkva, Kreml

Tavaris Putyin! Ja dakladivaju vam... Bocsánat, csak azok a régi szép idők, Putyin Úr kérem. Most nincs jelenteni valóm.

Mély tisztelettel: Viktor Győzövics Orbán

8. Hszi Csin-ping úrnak,

a nagy Kína urának, a Hét tenger hódoltatójának, a Nyolc sárkány császárának, az Ég fiának, a Menny királyának, a Teknőslevesek előkóstolójának, a Villámok elvetőjének, a Lábszagok Hercegének, az Erények Őrének, a Nemibeteg Gondozók Fejedelmének, a Tizenkét Lefolyó Tisztítójának, az Értelem Világító Phalloszának, meg a kis faszom tudja kinek.

Hszi! Küldöm a tizenkét panda jelmezbe öltöztetett hat éves kislányt személyes használatra, ahogy kérted. Majd szólj az őrségnek, hogy ne vacakoljanak, engedjék be őket. Aztán csak pártszerűen ám! De ha kisfiúkat akarsz, azt is küldök. Sőt, a nyíregyházi állatkertben született kis pandát is elküldöm neked, ha azzal akarod. Te vagy a Főnök. (Csak majd aktus után passzold vissza, mert mit mondunk a látogatóknak.)

A kipcsakok ura: Viktor

Hát ezeket az üziket sikerült megszerezni a kínaiaktól és nem tudom mekkorára kerekedhetett egy közismerten szűk szemmel megáldott kínai lehallgató szeme, amikor meglátta az ucsót. Szegény Hszi! Ilyen az, amikor visszanyal a lehallgatás.

Az elmúlt időszakban Einstein egy újabb tételének igaza bizonyosodott be. Az emberi hülyeség tényleg végtelen. Tombol a járvány, erre megjelennek azok az elmebetegek, akik szerint nincs is. Ha jól érzékelem, nagyjából három csoportba lehet osztani a vírustagadókat.

Az első a tényleg komplett hülye kategória. Ezek egyszerűen nem vesznek tudomást a vírusról, valami összeesküvésnek gondolják a járványt. Ha nem menne emberek életére a játék, ki is lehetne röhögni a szánalmas idiótákat. Mint amiképpen kiröhögjük a laposföldhívőket. Természetesen a normál esetekben is velejéig hülye világlátással rendelkezők és vírustagadók között nagy az átfedés. Egy pozitívuma van a tagadásuknak, ők a legesélyesebbek a hétköznapi Darwin-díjra, így remélhetőleg nem örökítik tovább génjeiket.

A második csoportot a hülyékre egzisztenciát alapozó sötét gazemberek jelentik. Ők egy percig nem hisznek a vírustagadóknak, viszont könnyen tudnak nagy pénzt keresni a hülyék tovább hülyítésével. Persze ezeknek is megvannak a békeidős pandantjaik, a különböző gyógyhatásúként reklámozott készítmények sámánjaiban, a matracárusokban, az agyhalott agykontrollosokban, a különböző vallásinak álcázott hókuszpókuszokban, ezoterikus ökörségekben stb. Ám ezek csak az egyén szintjén okoznak kárt, amely sajnálatos ugyan, de hát ugye senkinek sem tartanak pisztolyt a fejéhez. Ha viszont a folyamat társadalmi szintre jut, akkor vagy civil kezdeményezések vagy az államhatalom visszaszorítja őket a hülyeség még tolerálható szintjére. A mostani helyzetben talán nem lenne hiába való a vírustagadásban üzletet látókat egy picit bekasztlizni, a hülyeség propagálásából való bevételüket pedig az egészségügyre fordítani.

A harmadik csoport valójában kognitív disszonancia foglya. Tudják ők, hogy van vírus, és azt is, hogy veszélyes, de egyéni élethelyzetük rosszabbodásától való félelem miatt elutasítják a szembe nézést. Idetartoznak a munkájuk elveszítésétől rettegők, akik egzisztenciális félelemből tagadják, kisebbítik a vírus létét, hatását. Úgy gondolják, hogy mások életének megmentése túl nagy ár a személyüket ért hátrányért. Őket nehéz megnyugtatni, mert félelmük valós, és addig működik is, amíg maguk (személyesen vagy közvetlen környezetükben) meg nem tapasztalják a vírus veszélyességét. Azután már nem akkora a szájuk.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért nem képes az emberek egy viszonylag számottevő csoportja belátni, hogy baj van, és most nem lehet eszetlenkedni? Azt hiszem, ennek két oka van. Az egyik a modern emberben keresendő, aki leszokott a valóság sokszor kemény látványáról. Csirkét ma már nem vágunk, mert az olyan undi, a csirkemell, comb a mélyhűtő pultban terem konyhakészen. Az emberi test viselkedése sem trendi, vannak, akik viszolyognak például saját gyermekük tisztába tevésétől, mert hát a szar az bizony büdös. Így aztán sikeresen eltávolítjuk magunktól az élet kevéssé cuki részét, egyszerűen nem nézünk szembe vele. Ez történik a járvány áldozataival is. A súlyos betegek bekerülnek a kórházba, szerencsés esetben kijönnek, rossz esetben meghalnak. De hogy miképp halnak meg, arról fogalmunk sincs. A középkorban mondjuk egy helyre pestis- vagy kolerajárvány idején az emberek - nem lévén kórház - napi szinten látták, hogy mivel jár a kór, hogyan szenvednek a betegek. Naná, hogy pánikoltak, és - a kor színvonalán - megtettek mindent az elkerüléséért. Ez a félelemérzet egyelőre mintha hiányozna egyesekből. Pedig ha átjönne nekik, hogy nem olyan vidám dolog napokig levegő után kapkodva fuldokolni, talán visszavennének az arcból.

A másik dolog, amit az emberek egy részét hamis biztonságérzetbe ringatja, az maga a vírus. A fent említett pestis vagy kolera (ezek egyébként bakteriális eredetűek) egyértelmű tüneteivel látszott a szkeptikusok számára is, ez a covid meg nem. Van, aki immunis rá, más észre sem veszi, ha átmegy rajta, a harmadik tüsszent kettőt, a negyedik kicsit megfázásos tünetet mutat, az ötödik (pecsét) pár nap alatt túl van rajta, a hatodik influenzásnak tűnik, a hetedik (te magad légy) küszködik vele keményen, nyolcadik (utas) a halál. Most hogy lehet komolyan venni egy olyan vírust, amely nem dögleszti meg a fél falu/város lakosságát, mint a régi szép idők járványai.

Ezek a válaszok a vírustagadók mentségei, amelyek mögé el lehet bújni, de a valóság szembe jön nekik is. És a magam részéről el is tudom fogadni őket, amíg a saját életükkel játszanak, hiszen mindenki úgy hal meg, ahogy akar. Ám amikor a vírustagadó hülyék mások egészségét, életét veszélyeztetik, abból elegem van.