Mindenkinek, aki szereti! BÚÉK!

Piros lesz a paradicsom, nem sárga, Orbán Viktor elmész te p...csába!

Nem tudom, ki a Viktor mémkezelője, de igen hülye szegény, ha olyan csasztuskával nyomul, amely ilyen könnyen a gazdája ellen fordítható. Viktor, nincs eleged belőle?

Akárhogy is nézzük, a múltkori bejegyzésem irodalmi Nobel-díj-gyanús: gondolatiságában, modern nyelveztében, logikai felépítésében az emberiség meghatározó kultúrkincse. Azért csak gyanús, mert ha a végét így fejeztem volna be: "Asztalunknál ült egy kedves négyszeres nemváltó műtéten átesett afrikai menekült. Talán neki is borsos volt a hús, ezért bájosan hapcizott egyet, melynek következtében sótlan vacsoránk különleges fűszert kapott, hiszen az integráció kérdésében még kihívásokkal küzd. Családunk boldogan ugrott fel, egészséget kívánva neki, mert: ő nem ellenség.", már rohanhatnék is a Wizzhez lefoglalni a jegyet Stockholmba. Nos, ezen az ideológiailag tök semleges, mégis nagy ívű témán - sehol egy Viktor, ohne lopás - úgy összevesztek drága kommentelőim, hogy csak pislogtam. Ez a hevesség irányította figyelmemet a kommentelőkre.

Mert az, hogy mindenki helikopter, csak a blogger hülye, olyan alap, amelyen nem is szoktam fennakadni. Ez tény. Néha kicsit elbizonytalanodom nemi identitásomban, amikor egy komment folyamon belül vagyok kispöcsű lúzer és baszatlan picsa, ám hosszas gondolkodás után valahogy sikerül meghatározni magam. A származásos megjegyzések sem érdekelnek, megszokás kérdése az egész. Szóval nálam az a leosztás, hogy én írok, amit írok, a szerkesztők kitesznek, amit kitesznek, a kommentelők kommentelnek, amit kommentelnek. Sok éves fennállásunk alatt talán két idiótát dobtunk ki, mert fizikai erőszakra buzdítottak - és az nem fér bele humánus világképünkbe -, de senki többet. Hanem most csodálkozom.

Itt van mindjárt Zord Íjász. Sok mindenért lehet csodálni őt. Például, ha megkérném, hogy mondjon nyolcvanöt számot kilencvenig, amelyet nagy eséllyel kihúznak a lottón, már csak a maradék ötöt kell megtenni a biztos nyeréshez. Egyebekben nagyon jó gondolatai vannak, amelyek közül - bár személyesen nem ismerjük egymást - sokat érzek közel a sajátomhoz, sokszor kifejezetten tanulok tőle. (Most bizonyára valami olyas valamit dörmög maga elé, hogy: jól felszoptál bloggertárs.) Igazán elismerni viszont azért kell, mert bő két éve rittyentett egy aprócska bejegyzést az Index akkori blogszférájáról. Elképesztő adatokkal, feldolgozással egy sajtótudományi akadémiai székfoglalót sikerült összeraknia. (Na, most már hagyd abba bloggertárs a felszopást, mert le kell törölnöm a képernyőt.) Mégis meg kell feddnem őt. Olyan vehemenciával küldi el a neki ellenszenveseket, hogy az már kicsit sok. Kedves Íjász: "Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák." Kívánok Neked és szeretteidnek áldott, békés karácsonyt!

A másik hozzászóló Birca főszerkesztő úr. Ha a bejegyzéseket rangsorolnom kellene bizonyos szemszögből a tzatziki receptesre vagyok a legbüszkébb. Két okból. Az egyik, hogy - értő olvasással - ez a legkeményebb kiállás a régi Index mellett. A másik sajtótörténeti kuriózum. A magyar blogger társadalom ezen bejegyzés alatt tárgyalta ki Birca úr személyiségét, amelyben maga is részt vett. Olyan szenvtelenséggel írt magáról, mint Dolák-Saly Róbert osztályfőnöke "Az osztályfőnöki óra" című abszurdban. (Az óra témája maga az osztályfőnök, a tanulók pedig abból felelnek, hogy miért hagyta el a felesége, büdös a szája stb.) Birca úr tehát régi kommentelő, akinek kommenteléséről szomorúan kell megállapítani, hogy az utóbbi időben sematikussá vált. Nagyjából a: "Liberális világ bukni fog, a kisemberek napja kél!" - egysíkú pályán mozog. Birca úr kérem, erőltesse meg magát. Kudarcos életműnek érzem az övét, mert nem veszi észre Viktornál a forma és a tartalom egységének megbomlását, ezért védi őt. Pedig míg Viktor formailag kisemberpárti plebejus, tartalmilag gazdaságpolitikájában szélliberó (közszolgáltatások leépítése, piaci alapokra helyezése), társadalompolitikájában elitista (harminc éve magánrepcsivel topligás meccsekre járás, marbellai dácsa stb.). És Birca úrnak, a világegyetem legnagyobb gondolkodó birkájának a figyelmét elkerülik ezek a tények. Csalódtam Birca úrban, ám: Счастливого Рождества!

Kérem, bocsássák meg nekem, hogy nem sorolom azon kedves kommentelőimet, akik világnézetük alapján sokszor egyetértenek velem, és hülyére veszik - nem nehéz - a Habony Művek "Az év dolgozója" címére hajtó szerencsétlenjeit. Köszönöm nekik, hogy olvasnak. Hölgyek, urak: Boldog Karácsonyt (vagy Márky-Zayt)!

A kormánypárti kommentelők három csoportra oszlanak. Vannak az "Alavju Viktor" negyven IQ-val rendelkezők, akikre kár szót vesztegetni már csak azért is, mert nem értik meg. Aztán leledzenek a fent említett Műveknél dolgozók, akiket szánjunk inkább, hiszen nehéz lehet a soruk, ha ezeknél kell melózniuk a napi betevőért. Több vidámságot skacok: Feliz Navidad! A harmadik csoportba tartozókat értékes embereknek tartom, akik egyre nehezebben néznek szembe a ténnyel, hogy csúnyán át lettek ... vágva. Megértem őket, hiszen polgárinak nevezhető gondolkodásom képviselete is csak politikai termék volt, mint azt a feneséges Henci Tódi gnómja volt szíves tudomásomra hozni. Tudom, hogy nincs hova hátrálnotok, de kellene egy kis bátorság. Viktor útja katasztrófába vezet. Így van ez százötven éve. Régen leírtam, hogyha kiiktatja az aktuális király, kormányzó, pártfőtitkár a politikai ellenfeleket, arra rá szoktunk faragni. Törvényszerűen. Mert a liberális demokrácia sem fenékig tejfel, de abban benne van a korrigálás kényszere. Sok apróbb/nagyobb hibát lehet elkövetni, de abból épülve megy tovább a szekér. Az illiberálisnak nevezett rendszerben a vezető nem követ/követhet el még apró hibát/hibákat sem, mert ő ugye tényleg helikopter. Aztán elkövet egyet. De az olyan orbitális, hogy bedől az ország, lehet építeni újjá a romokon. A Gyurcsány rosszul kormányzott? Igen. És el lehetett küldeni a francba? Igen. A Viktor rosszul kormányoz? Igen. És el lehet küldeni a francba? Nem. Mert Magyarországon nincs választási rendszer, csak egy rendszer van, amely biztosítja Viktor uralmát. Amíg össze nem omlik az egész. Ezt kellene belátnotok, ha szabad javasolnom. Amelyre a karácsonyi elcsendesülés remek alkalmat ad. Addig is: Áldott karácsonyt!

A kategórián kívüli Brendel úrnak külön köszönöm sok értékes hozzászólását. Mátyás, drága: Kellemes kakilást kívánok!

Minden kedves olvasónknak békés, egészségben eltöltött karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Felszállok a Blahán a 4-es villamosra. Mákom van, találok ülőhelyet. Pár perc, és arra kódorog egy hajléktalan. Büdös, mint a görénylyuk, de mivel érzem szagát, meg is van az aznapi covid-teszt. Nyújtogatja mocskos kezét, arrább húzódom, mert: ellenség. A szomszéd ülésen hatvanöt év körüli jól öltözött hölgy telefonál, arról beszél, hogy a menye valószínűleg covidos, mert negyven fokos láza volt, egész éjjel ápolták. Az üveghez lapulok, mert: ellenség. Fiatal anya ül le velem szemben ölébe tartva három éves gyermekét, akin nincs maszk viszont folyik az orra. Ne engedjétek hozzám a gyermeket, mert: ellenség. Fiatalok állnak meg mellettem, röhögcsélnek, az egyik leveszi maszkját, és elmajszolja tízóraiját. Tűnnének a francba! - kívánom, mert mindegyik: ellenség. Megyek az utcán, előttem egy kifejezetten csinos nő szedi őzike lábait, közben dohányzik. A füst a maszkomon át is érződik, ezért nem gyönyörködöm kellemes csípőjében, inkább megnyújtott léptekkel leelőzöm, mert: ellenség. A boltban egy ötvenes ipse a távolsági jelzés ellenére a tarkómra liheg, miközben sorban állok. Megpördülve rávillantom szemem, a Takarodj! jelzéssel, mert: ellenség. A pénztáros üvegfal mögött ül ugyan, de ki tudja miket taperoló keze a portékát fogja, és a visszajárót is kezembe számolja. Azonnal fertőtlenítem a saját kezem, mert: ellenség. Kutyát sétáltató utcai ismerős kedélyesen füstölteti száját, a pára belőle messze száll. Nagyívben, csupán odaintve kerülöm, bár látszik, beszélgetne kicsinyt, mert: ellenség.

Munkahelyemen valami vacak összeröffenés során egyik kolléga szeme piros. Csak allergia! - szabadkozik. Finoman arrébb ülök, mert: ellenség. Legjobb barátommal ebédelek. Belépve az étterembe szemüvege bepárásodik, ettől szipog. Rémülten nézek rá, mert: ellenség.

Hazajön oldalam bordája valami bivalybürgözdi szakmai latyapatya találkozóról. Elvileg csak oltottak vehettek részt rajta. De mi van, ha átcsúszott a rendszeren néhány partizán, és hazahozta a vírust. Otthoni keszonkamrámba zsilipelek pár órára, mert: ellenség. Jön a leányom, aki egész nap zsizseg mindenhol. Ki tudja mit szed össze, azonnali kézmosásra parancsolom, mert: ellenség. Nem soká beállít a fiam is az edzéséről. Mindig mondom neki, hogy igyanak már pertut azzal a kravval, mert így egymást dögönyözve izzadnak a másikra. De magázódnak tovább, így: ellenség. A legkisebb is megjön a napi flexeléséből, szép koktél lehetőségével. Fertőtlenítésre utasítom, mert: ellenség. A vacsoránál talán kicsit borsos a hús, az asztaltól elfordulva diszkréten tüsszentek. A nappali faláról egy könnyező szemű, csepegő orrú pasas néz rám. Nincs kétségem: ellenség.

Völner elvtárs jó elvtárs volt, csak lebukott. Vicces, hogy pár hete maga Viktor tisztelte meg azzal, hogy vigyoroghatott mellette, amint Feri bátyánknak beígérte a nyolcvanast. Pedig Viktor már akkor tudta, hogy Völner kuka. A sajtó most kezdi feltárni az ügy hátterét, de még nem jutottak messzire. Nem olyan bonyolult ez, segítünk.

A végrehajtói állások limitáltak csakúgy, mint a közjegyzői posztok. Nem piaci alapon működnek, mint az ügyvédek, hanem jogszabályban meghatározott módon számuk bevésetett. Ugyanakkor ezek jó zsíros állások, amelyekből még - ügyes dinasztikus plánum esetén - az unoka is megél. Naná, hogy az ilyen kurrens helyek betöltésének lehetőségéért komoly harc bontakozik ki a versengők között. És az nyer, aki hajlandó áldozatot hozva megolajozni a döntéshozatal csikorgó kerekeit. Tiszta szimónia. Ebből is látszik, hogy keresztény kormányunk van, pénzért árulja az általa rögzített számú hivatalokat. Völnert pedig pechére Pálnak és nem Péternek keresztelték, így a megkeresésekre nem tudta azt mondani, mint az eredeti kőszikla: "Vesszen el a pénzed veled együtt, mert azt hitted, hogy az Isten ajándékát pénzen meg lehet venni...". Völner tehát évekig adta szép csendben a végrehajtói állásokat kiegészítve csekélyke államtitkári alamizsnáját. Egy lehallgatási aláírás, egy végrehajtói állás... Ment szépen minden, mint az ágyba szarás.

Kérdések kérdése, hogy Jucus be lett-e vonva az üzletbe? Biztos nem, mert Jucustól az ilyesmi távol áll. Balatoni nyaralót sem vett CSOK-ra, meg a Kútvölgyi úti háza párszáz millás vételárát is úgy kalapozta össze a jogállamról tartott előadásaival, a Vár közterein való hegedüléssel és cirkuszban való labdazsonglőri fellépéseivel. Tehát Jucus ártatlan, mint az izé. És természetesen politikai felelőssége sincs, hiszen nem azért kapja a fizetését, hogy tudja mi folyik az általa irányított minisztériumban, amely ezentúl teljes joggal nevezhető Gazságügyi Minisztériumnak, hiszen Jucus és az ő Palija lekoptatta az „I”-t.

Megy a találgatás a lebukás okáról, sokan ünneplik Hadházyt (joggal), a végrehajtók állásainak fontosságára is rámutat a sajtó, de a lényeg még nem bújt elő. Szeptembertől egy új, kimondhatatlan nevű hivatalhoz kerültek például a végrehajtók. Korábban a Gazságügyhöz tartoztak, októbertől meg a Rogánhoz. Nem lenne elképzelhetetlen a NER-ben, ha az ármenet zökkenőjét látnánk az ügyben. Valamelyik csóri pályázó tejelt a Völnernek, de ő már nem tudta teljesedésbe vinni a bótot, mert már nem tartozott hozzá. Aki viszont elbukik pár tízmillát, az ilyenkor bevágja a durcit és borít. Megoldás lett volna, ha Tóni pasa nagylelkűen még engedi az utolsó Völner bizniszeket teljesedésbe menni, mielőtt átveszi ő az üzletet. De Tóni fiam mohó volt, és inkább bebuktatta a Völnert ezzel megmutatva, hogy ki az úr a házban. És a rozsdás bökőt a Viktor seggébe, ha nem volt benne ő is a buliba. Tóni nagyhatalmú, de Viktor nélkül vizesnyolcas. Tehát most vagy az van, hogy az öregedő, üzleti ügyekkel sosem foglalkozó Viktor elgaloppírozta magát, és nem sikerült csendben átvenni a szépen hozó kereskedést, vagy Tóni elkúrta, nem kicsit, nagyon. Majd meglátjuk.

Hanem a Tóni kezében kicsit sok lett mostanában a Halálcsillag. A propaganda, a kormányzati stratégia, most meg ez a kimondhatatlan nevű hivatal. Amely magába foglal egy sor érdekes területet, amelyből eddig egy sor szpáhi pénzelt. Szerencsejáték, koncesszió, dohány stb. Völner ügye egyértelmű üzenet a szpáhiknak, hogy ezen túl Tónin keresztül minden Viktoré. Nektek cimbik - Kósa, Lázár és valahány név a naptárban - kuss. Kell a pénz lóvéra. Valamiből a hülyegyerek vejnek is kell játszania az üzletembert Marbellán.

A témával egyáltalán foglalkozók tehát leragadnak a szokásos felszínkapargatásnál. Pedig elég nyíltan megírta valaki marbellai leveleiben a tutit: „A NER-csicskáktól is vissza kellene venni az adományokat, Apu. Csak herdálják a pénzünket. Lölő bácsi egymilliárdos esküvőt rendez. A mi pénzünkből, Apu. Hova jut a világ? Ezek nagyon nyeregbe érzik magukat. Vedd vissza tőlük Apu, mert még beleharapnak az őket tápláló kézbe. A Lajos bácsival is lám, hogy jártál. Vitézy bácsi elkezdett panaszkodni, amiért elszedted tőle a cuccait, és ez jó, mert legalább a többiek is rájönnek, hogy a Nemzeti Szpáhizmus Rendszerében semmi sem az övék, csak a tiéd, Apu.”

A völNER ügyben nagyon esélyes, hogy ez történik, a kretén Pál csak áldozat. Felkészülnek a többiek. A magunk részéről csak egy javaslatunk lenne drága Vezénylő Tábornokom: a közjegyzőket se hagyd a Gazságügynél, abból is pénzelhetsz, meg a tönkretett benzinkutakat is átvehetnéd, apropó a Hernádi vagyona csekély befektetéssel - Polt aláírása - átvehető, Lázár dohánybiznisze sokkal jobb helyen van nálad, a hülye Kósa kaszinóit sem kellene meghagyni, neki úgyis ott van az a sok nigériai herceg bevételnek. Szóval az új hivatal mérje fel, hogy még milyen üzletek vannak a szpáhiaidnál, és vegye el őket. Nálad - Fénylő Csillagom - jobb helyen van. Az ilyen kutyákból, mint ez a völNER - akik nem értik az idők szent szavát - pedig elegem van.

Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. (Kövér László)

Kommunista Kövér Lászlóból nem lesz demokratikus szalonna. (kutya)

Demokratikus szalonnából nem lesz kommunista Kövér kutya. (szalonna)

Édesapám, Magyarország Miniszterelnöke! Gratulálok, Apu, hogy ismét megválasztottak a Párt főtitkárának! (Anyu egy kicsit izgult, de mondtam neki, hogy ezek a seggnyalók nem mernek ellened menni. És úgy is lett.) Itt Marbellán nem csodálkoznak azon, hogy harminchárom éve te vagy a Párt vezetője, sőt még rekorder sem vagy. A Modern Pánarabok Szövetségének elnöke már hatvan éve tölti be tisztségét hazai kecskebaszói örömére, akik azt sem tudják, hogy Marbellán mekkora palotája van. (A független magyar sajtónak hála, a te birkáid sem tudnak a miénkről.)

Hallom, hogy Európa nehéz tél elé néz, mert Vologya bácsi nem akar gázt szállítani. A fritzek meg a sógorok pánikolnak. Itt, Marbellán szerencsére jó az idő, minket nem érint a dolog. És a te zsenialitásod miatt, Apu a magyarokat sem, mert csökkented a rezsijüket. Nem lehetnek ezek elég hálásak neked! Aztán ha az oroszok még neked sem adnának gázt, Apu, semmi vész. Lölő bácsi ráköti Gazsit a távhő rendszerre, és nyitott ablaknál alszik minden távfűtéses egész télen. Talán még exportálni is tudsz.

Képzeld, Apu, Alízka szépen beilleszkedett a magánsuliba, már ő az elsőosztályosok szószólója. Szerinte neki akkor is jár a jó értékelés, ha nem tanul, mert magyar. A tanerő már jobban fél tőle mint az orosz maffiózók kölykeitől. Pirospontot sajnos még nem kapott, de valamiért a többiek írják a háziját, és rendszeresen kiesik néhány száz euró a zsebéből, amikor a bejárónő ki akarja mosni a szoknyácskáját. Honnan szedi, nem tudom, mert azt mondja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel.

Bezzeg a Pisti lenne ilyen ügyes. Nem akarok panaszkodni, de az már kész horror, hogy nem engedi lecserélni az órám. Tudod Apu itt mindenki - aki számít - legalább százmilliós órával flangál. Nekem meg csak alig egy huszasba van. Na, képzeld, hogy égek a többiek előtt! Mondom a Pistinek, hogy vegyük már meg azt a szép kis órácskát, amit a luxi bolt kirakatába láttam, alig háromszázezer euró. Erre tudod mit mond? Hogy nincs rá pénzünk. Mert az ő Ferrarijára persze volt. Meg a Maseratijára. Arra tellett, mert kell az üzlethez. Én meg csóróskodom az ócska órámmal. Apuu! Nyerjen a Pisti egy kis közbeszerzést! Lécci, lécci.

Úgyis van Magyarországon elég pénz, csak te egy kicsit lágyszívű vagy. A múltkori partin összefutottam egy jó arc csávóval. Képzeld, alumíniumbányája van. Évente csinál 18 milliárd dollár hasznot. Csak az alumíniumbányászatból. Aztán az Alízkát vártam a suli előtt, és összeismerkedtem egy anyukával, akik Dél-Amerikából jöttek. Nekik tarhonyaültetvényük van. De akkora, mint két Magyarország. Kivágják az esőerdőt és ültetnek tarhonyát. Ők adják a Föld tarhonyatermésének 57%-át. Évente van nekik 42 milliárd dollár tiszta hasznuk. 42 milliárd, Apu! Mi meg itt szerénykedünk évi két milliárddal. És mindezt az alumíniumbányász húszezer rabszolgával éri el, a tarhonyatermesztőnek talán van nyolcvanezer parasztja. Neked meg van nyolc és fél millió, és alig két milliárd dollár a család évi bevétele. Racionalizálni kellene, Apu! Ezt tanultam a svájci iskolában. Kapitalizmus van, Apu, de a te jó szíved miatt nem realizáljuk az elérhető hasznot. Pedig ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség! És elviszi a pénzünket.

Sokan vannak ezek a magyarok Apu! Le kell csökkenteni a létszámot ötszázezerre. Max. Rogán plakátolja ki, hogy húzzon mindenki Nyugatra, mert ott frankó az élet. Jó, azt értem, hogy most adsz adóvisszatérítést, meg nyuggerjutit, a választások miatt kell egy kis moslék a disznóknak, de utána ezt sürgősen fejezd be, Apu! Legyen olyan nem megszorítás, hogy Tóni plakátjai nélkül is pucoljon mindenki, amerre lát. Az egészségügyet szüntesd meg, Apu. Rohadt drága, és ha hozna is valami hasznot a magánegészségügy, sok a kiadás is. Oktatással se foglakozz, csak viszi a pénzt. Se az alumíniumbányába, se a tarhonyaföldre nem kell okos melós. A tömegközlekedést egyenesen szüntesd meg. Még az EU is tapsol, mert így Magyarország 2025-re tök karbonsemleges lesz. A bugrisok meg járjanak gyalog, addig is elfoglalják magukat, és nem gondolkodnak. (Ezért nem jó ötlet a benzinár-befagyasztás, minél drágább annál jobb. Csak megint a te arany szíved, Apu.) Van az muksó - most nem jut eszembe a neve, otthon csak kancsal fasznak szoktad hívni - na, az emelje a kamatokat, és inflálja el a forintot. Mi pedig olcsón megveszünk - jaj mit mondok: elveszünk - mindent a sok beszopatott hülyétől. A járványkezelés jó irány, Apu. Jövő tavaszra meglesz az ötvenezer. Egy kicsit lehetne gyorsabban, de hát nem győzöm ismételni a jóságodat, Apu.

A NER-csicskáktól is vissza kellene venni az adományokat, Apu. Csak herdálják a pénzünket. Lölő bácsi egymilliárdos esküvőt rendez. A mi pénzünkből, Apu. Hova jut a világ? Ezek nagyon nyeregbe érzik magukat. Vedd vissza tőlük Apu, mert még beleharapnak az őket tápláló kézbe. A Lajos bácsival is, lám, hogy jártál. Vitézy bácsi el kezdett panaszkodni, amiért elszedted tőle a cuccait, és ez jó, mert legalább a többiek is rájönnek, hogy a Nemzeti Szpáhizmus Rendszerében semmi sem az övék, csak a tiéd, Apu. Hernádi csicskát meg add ki nyugodtan a horvátoknak, miénk lesz a pénze, és talán még az asztalterítősök is fizetnek érte, mint azért az azeri csávóért. Észszerűsítés, hatékonyságjavítás, ez legyen az új irány, Apu. Miénk az ország, magunknak építjük. Csak túl jó ember vagy, Apukám.

Szóval Apu, következő költségvetésben annak a 25.400.000 milliárd forintnyi bevételnek lenne jobb helye is, ha pedig a kiadási oldal 28.500.000 milliárdját sikerül lefaragni, akkor már nem csak a tarhonyaföldessel lehetünk pariban, de még egy-két olajsejket is beelőzhetünk. Aztán, ha már miénk minden, ott nyitunk alumíniumbányát az országban, ahol akarunk, és annyi tarhonyát ültetünk, hogy elárasztjuk termésével a világot. Látod nem volt hiába a svájci iskola, jól kiműveltem magam üzletasszonyilag, és Marbellán is gyorsan beilleszkedtünk a világelitbe. Igazán büszke lehetsz ránk. Tovább kell lépnünk, Apu. Csak abból a drága jó szívedből ne lenne elegem.