Ez az útdíjügy, mint cseppben a tenger mutatja meg a magyar élet valóságát. Az útdíj abszurd példáit már többen jól leírták, engem a rendszer egészének a működése érdekel, melyet Hende Csaba tevékenysége fejez ki legjobban.
Az útdíj bevezetése nyilvánvalóan a költségvetés szempontjából fontos - mert Magyarország jobban teljesít -, be is terveztek hát harmincegynéhány milliárd forintot ebből a bevételből. Ezt az összeget be kell szedni, ha törik, ha szakad. Ez a cél jelen esetben két módon érhető el: kényszerítéssel és a jogszabályi szintre emelt jogbizonytalanság miatti bírságolással. A kényszerítés teljesen világos: a közszolgálatinak csúfolt média diadaljelentéseiben óránként közli a matricát vásárlók növekvő számát, akik kényszer hatása alatt cselekszenek. Azok ugyanis, akiknek éves matricájuk van, még nem jelentek meg a placcon, ők majd január 31. körül fognak dönteni, milyen matricát vegyenek. Közülük kerülnek ki egyébként a rendszer nyertesei, akik az eddigi 43.000 forintos éves matricát kiválthatják pl. 20.000 forintos megyei matricákkal. A rendszer másik szépsége a szándékos bizonytalanság generálásával történő bírságolás. Az eddigi szabályok egyértelműek voltak, ahol autópálya van, ott fizetni kell. Most olyan megyékben is kell fizetni, ahol nincs autópálya, csak úgy random találja magát fizetési kényszerben az arra járó autós. Például Szombathely térségében. Mit fog csinálni, aki pechére ilyen területre vetődik? Megfordul, visszatolat? Nem tud, fizeti a 15.000 forintos bírságot, és közben emlegeti a kedves Viktor felmenőit. De a bírságpénz kell a költségvetésnek, mint a falat kenyér.
Ebben az irracionális helyzetben találta magát Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője. Az a Hende Csaba, aki azért nem akárki, tisztességes nemzeti politikus, az illegalitás éveiben a polgári körök egyik vezetője, honvédelmi miniszter. Most ezzel az üggyel mégis bohóccá vált.
Hende nevetségessé tette magát azzal, hogy miközben ő a fizetős útrész tekintetében mocskos szoci ármányt vizionált, a melósok már csavarozták a matricás táblát. Csak remélni merjük, hogy saját területén több információval rendelkezik a valóságról, mert az azért vicces lenne, ha Magyarország területi sérthetetlenségéről lamentálna, miközben a román portyázók már Győrben szednék össze az Audikat.
A csapdába került Hende most kapkod, hiteget, és lassan tudja csak felfogni, saját becsülete, tisztessége éppen most esik a NER áldozatául. Mert kedves Hende úr, hacsak nem áll a sarkára keményen, ez lesz a végkifejlet. Kár hitegetni a szombathelyi polgárokat azzal, hogy ön majd megbeszéli Seszták minisztertársával ezt a nyilvánvaló félreértést. Seszták ez ügyben (is) vizesnyolcas, a döntést a Kormány (Viktor) hozta, akinek esze ágában sem lesz visszavonni. Először is azért nem, mert Viktor fejben már lezárta ezt a kérdést, nem fogja újra nyitni. Ha ugyanis Önnek engedne, akkor jönne a kaposvári képviselő, a pentelei híd két érintett képviselője, a Tarlóssal megerősített vecsési képviselő stb. Kinek hiányzik ez? A Viktornak biztos nem, ő most a Merkellel való találkozóra összpontosít, ha átveri az öreglányt, talán meg tudja őrizni hatalmát. Mit számít a magyar emberek érdeke?
Másodszor ez Viktor kormányzási módszere, amelyet Önnek ismernie kell. Viktor valamikor levonta azt a következtetést, hogy a kormányzati elképzelések előzetes vitája időt rabló, ezért a kényszerhelyzetbe hozás módszerével él. Bevezet egy változtatást minden előzetes egyeztetés nélkül, pontosan tudva, hogy tele lesz hibával. De az elképzelés be vagyon vezetve kérem, ez ellen már nincs apelláta. A nyafogók meg majd megszokják. Esetleg - ha nagyon muszáj - kisebb korrekciókat enged, amelyek a rendszer egészét nem veszélyeztetik. Sajnos azonban Hende úrnak nem fog engedni, mert az az egész útdíj konstrukció bukásával járna. A karzatnak való játék tehát Hende úr nyilvánosság előtti keménykedése, a Kormányban szépen lapítani fog.
A szituáció rámutat arra is, hogy a centrális erőtérben az országgyűlési képviselők - ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt - teljesen feleslegesek, nem képesek a helyi érdekeket képviselni, csak központi akarat van, oszt' kuss. Akkor meg minek fizetjük őket? Ha egy olyan komoly tekintéllyel rendelkező képviselő, mint Hende Csaba nem képes a választói érdekeket eredményesen képviselni, mi lehet a többivel? Kedves veszprémiek, nyugodtan válasszanak meg egy cerkófmajmot képviselőnek, ezt az eredményt az is képes lesz hozni, az a néhány kiló banán, amelybe évente kerül pedig nem tétel.
A kérdés az, hogy Ön kedves Hende úr mit tesz? A gerinc azt kívánná, hogy a valószínűsíthető sikertelen fellépése esetén vegye a kalapját, mondjon le, és a adja mandátumának sorsát a szombathelyiek kezébe. Persze tudom én, hogy Ön már nem a politikáért, hanem a politikából él, és így 55 évesen az egzisztenciális kényszer nagy úr. Marad az elsunnyogás, a "látszatküzdés" és a többi menedékút a tisztesség elől. Titokban pedig lehet rácsodálkozni arra a jelenségre a reggeli borotválkozás közben, hogyan tud az emberi arc megváltozni plasztikai sebész nélkül is, ha a száj helyett segg nő rajta.
Azt hiszem, egyre többeknek van elege a nemzeti oldalon is abból a rezsimből, amely ilyen könnyen tud szánalmas bohócot csinálni egyik emblematikus emberéből.
Utolsó kommentek