Az amerikai kitiltás önmagában nem nagy szám. Akit nem látnak szívesen, annak udvariasan megmondják, hogy ne verje magát költségekbe a vízum igénylésével, mert nem fogja megkapni. Magyarországon az a probléma, hogy a kitiltottak egy része kormánytisztviselő. De az amcsik itt is udvariasak voltak, előre közölték a külüggyel, hogy a dolog megtörtént. Szegények azonban azzal nem számoltak, hogy a magyar diplomáciát egy falusi futsal csapat kleptokratája vezeti, aki fel sem képes fogni a diplomácia lágy zümmögését. Még rosszabb eset, hogy a kleptokrata - már csak félelemből is - továbbította az amcsik vakerálását, ám az alcsúti mangalicatelep Országházban ücsörgő reklámarca fontosabbnak tartotta a Putyin úr körüli jobbágyi szolgálatot mint holmi szövetségesek meghallgatását. Esetleg döntésképtelen volt. Közben viszont a Századvég nevű nem pénzmosoda érintettje nem bírta idegekkel, és megíratta a cég házi lapjában a történetet alaposan kiszíneztetve az amerikaiak gonoszságát. Na, innentől kezd az egész folyamat rémisztő fordulatot venni.

A kitiltás kitudódása előtt bőven lett volna lehetőség arra, hogy szegény Vida Ildikó egy nap úgy gondolja, hogy akkor ő most szép csendben lemond, és elmegy valamelyik fideszes háttérintézménybe megvalósítani az "Élt, mint Marci Hevesen" életpályamodellt. A félkegyelmű századvéges és a döntésképtelen Viktor miatt azonban ez a kézenfekvő megoldás nem sikerült.

A kitiltás nyilvánosságra kerülése után sem volt veszve minden, a derék Viktor előtt két út állt. Az egyik az amcsiknak való megfelelés, a másik a nagy ívben beintés volt. Az első esetben Vida Ildikó vehette volna önérzetesre a figurát bizonygatva, hogy ő nem ért egyet ezzel az egésszel, de személyével nem kívánja megterhelni a csodásan működő magyar-amerikai kapcsolatokat, ezért lemond. Lemondása után jöhetett volna a fent ismertetett életpályamodell. De akár Viktor is lenyalhatta volna a haját, és stréberkedve, negyven amerikai és magyar zászló előtt egyszerre játszhatta volna el a keménykezű vezetőt és Amerika nagy barátját. Szépen megköszönte volna az amerikai jelzést, lamentált volna valamit a zéró toleranciáról, látványosan kirúgja Vidát - stikában a Marci-programmal -, és elrendel egy komoly vizsgálatot. A komoly és természetesen független vizsgálat fél év kemény munkával megállapítja, hogy a sem a NAV, sem Vida Ildikó nem korrupt, egyes működési zavarok azonban előfordultak, ezeket pedig ki kell javítani. Ennek keretében javaslatot tesznek a NAV és a közútkezelő összevonására, esetleg az ebtenyésztőkkel való összevonás lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Ha Viktor így jár el, mindenki boldog. Az amcsik azért, mert meggyőződhettek volna arról, hogy jól kézben tartják rakoncátlan szövetségesüket. A magyarok boldogok lettek volna, mert megszűnt a korrupció, az ellenzék ejakulált volna, mert az amcsik megtáncoltatták Viktort, Viktor pedig a határozott vezető képében röhöghetett volna a markába.

De az inkompetens Viktor a második utat választotta, és jó nagyot beintett az USÁ-nak. Mármost ez a döntés igen hülye döntés vala, mert ha rátekintünk a Föld térképére, ott az USA elég jól látszik, Magyarországot meg annak is keresnie kell, aki nagyjából tudja merre van. Ráadásul a szájkarate mellett a konkrét megoldás gyáva, balkáni, lókupec mentalitást tükröz. Mert ha van vér a Viktor pucájában, akkor kiutasítja Goodfriend urat, és utána dobja a vádjait is. Ehhez Viktor gyáva. Jól tudja, ha ezt meglépné, egy eltévedt drón véletlenül becsapódna a Videoton/Felcsút VIP-páholyába. Így aztán egy szuperaljas megoldást választott, melyben Vida Ildikónak csak annyi a szerepe, hogy dárdaként vele verje a bozótot. Csak szegény Viktorkám azt nem vette már megint számításba, hogy ezzel a lépésével megerősíti McCain úr szavait a neofasiszta diktátorról. Miért? Egyszerű.

Először is azért, mert Vida Ildikó fenyegetés hatására kezdett pereskedésbe. A nagyeszű Viktor a Parlamentben, nagy nyilvánosság előtt jelentette be, ha Vida nem perel, kirúgja. Mi ez, ha nem diktátori allűr? Ha valaki - jelen esetben Vida Ildikó - úgy érzi, megsértették, erről magának kell döntenie, más személy ultimátumára megsértődni elég furcsa. Viktor tehát egy abszolút személyes döntésben befolyásolta brutális módon Vida Ildikót.

Viktor másodszor a magyar bíróságot állította nehéz helyzetbe, melyet az amerikaiak nagyon könnyen kihasználhatnak. A kijelölt bíró háromféle módon dönthet. Joghatóság hiányában elutasítja a kérelmeket, érdemben elbírálja, de nem Vidának ad igazat, vagy Vidának adva igazat Goodfriend urat meszeli el. Az első esetben Vida hülyét csinált magából, tehát alkalmatlan a NAV vezetésére. A második - valószínűtlenebb - esetben a bíróság csinál magából hülyét, mert diplomatát nem szokás a fogadó ország macerájának kitenni. A harmadik eset a legcifrább, különösen a közelmúltban lezajlott Hernádi ügyre tekintettel, ahol a magyar bíróság előzékenyen - a lengyel üzletfeleknek korábban elköpötteknek megfelelően - a Hernádi által előre megrendelt kamu ítéletet hozta meg. Ha Goodfriend urat egy magyar bíróság esetleg elítélné, azzal akkora balhé lenne, amely világraszólóan bizonyítaná McCain úr igazát. Napnál nyilvánvalóbb lenne, hogy a magyar miniszterelnök neofasiszta diktátor, hiszen az ő követelésére indult az eljárás, és a bíróság is az ő zsebében van, mert az ő nyomására hozott egy amerikai diplomatát elítélő döntést. Szóval indulna a drón. Az egészből nem lesz tehát semmi, a műsor csak a leghülyébb fideszeseknek szól, Vida Ildikó megalázással egybekötött feláldozása árán.

Szégyellem, hogy egy ilyen szánalmas alak Magyarország miniszterelnöke, aki - miközben a tisztelet fontosságáról beszél - megalázza, lenézi, semmibe veszi embertársait. Vida Ildikót nem ismerem, de megalázottságában sajnálom. A gyáva, másokat alázó miniszterelnökből pedig elegem van.