Mengyi Roland, ki az, ki e hazában e nevet nem ismeri? Például én. Sőt azt sem nagyon tudom kicsoda az a Voldemort. Számomra érdektelen filmeket szoktam úgy nézni, hogy véletlenül kapcsolgatva nézek belőlük valamennyit a következő reklámig, aztán kapcs. Így keverek össze vacak filmeket. E témában kettő rémlik. Az egyikben egy nagyon kék szemű törpe rohangál valami gyűrű miatt, és van valami gonosz. A másikban egy nagyon kékszemű okulárés csávó hadonászik valami pálcával, és ott is van valami gonosz. Ha jól tudom - de javítsanak ki - mintha ebben az ökörségben lenne ez a bizonyos Voldemort, aki halálra gonoszkodja magát.

Na, már most ez a Mengyi az őt születés jogán megillető "alkotmányos költségek" beszedése okán magát szerényen csak Voldemort nagyúrnak becéztette. Ha például ez a Mengyi kultúrember lenne, akkor pontosan tudná, hogy az emberiség összes mítosza, meséje arról szól, hogy a Gonosz - legyen bármilyen hatalmas - legyőzetik a Jó által.  Ez az ökör meg választ magának egy olyan művésznevet, amelynek biztos a bukása. Talán annyiban igaza van, hogy ő a Sötétség megtestesítője.

Kedves Viktor, öreg barátom, itt az ideje, hogy Mengyi sötét nagyúr esetében összeüljön egy kis időre az Országgyűlés, és egy szomorú hajnalon megjelenjenek a bilincses emberek ennek a sötét alaknak házánál. Nem hiszed? Pedig így van.

Nem, nem, persze, hogy nem a korrupció miatt, hát hogy is ne. Az Magyarországon nincs, mert Te, kedves Viktor élőszóban kijelentetted, hogy nem tűröd a korrupciót, az meg félelmében eliszkolt az első menekülthullámmal. Meg a Lánczi is megmondta, hogy amit az egyszerű népek korrupciónak gondolnak, az nem az, az maga a Rendszer. Az esetleges korrupció már akkor nagyot csökkent, amióta a Liberális Párt elnökének felesége milliárdos támogatásokat osztogathat kedve szerint a Kormány nevében. Osztán amikor a DK alelnökét - némi kuncsorgás után - a tisztakezű rendszer jelölte egy jó sok suskával járó nemzetközi uli-buli állásra, teljesen megszűnt. Hála Istennek! Tehát Mengyinek, a fejben sötétnek, nem korrupció miatt kell bűnhődnie. Súlyosabb az ő bűne, Viktor!

Ez a Mengyi azt állította magáról, hogy ő Voldemort a sötét nagyúr. Márpedig, Viktor, ha ő a nagyúr, akkor Te mi vagy? A vizesnyolcas? Látszólag elhessegetheted magadtól a problémát, Viktor, de ha most nem statuálsz - mert a statuálás a lényeg - gombamód fognak kinőni a Fidesz helyi érdekű Voldemortjai, Darth Vaderei, Palpatine-jai és egyéb Sith-nagyurai. Akik - mily fájdalom - nagy ívben le fognak szarni Téged, kedves Viktor, és saját zsebre fognak alkotmányos költségeket behajtani.

A nemzet Voldemortja

A veszély valós, de ha nem hiszed, mesélek egy történetet. Talán Berecz János regélt a folyamatról a rendszerváltás után. A legendás '80-as évek közepére megerősödött az MSZMP-ben az ifjú titánok nemzedéke: Maróthy, Fejti, Grósz, Berecz, Németh Miklós stb. Ezek az ifjú kommunisták már semmit sem hittek az Eszméből, de szerettek jól élni. Ennek kifelé a Marlboro cigaretta volt az egyik relikviája, amely - amellett, hogy a rothadó Nyugat jelképe volt - piszok sokba is került természetesen. A Fehér Házban nem is számított az, aki nem Marlborot szívott. Egész addig, amíg valamelyik ökör rongyrázóan meg nem kínálta a nagydohányos Kádár elvtársat Marlboroval. Kádár tudvalevőleg Munkást szívott, ami egy rettenetesen büdös, filter nélküli szar vala. De benne volt az Eszme. A következő pártülésen Kádár kitért a problémára, mellékesen megemlítve, hogy aki Marlborot szív, az elszakadt a munkásosztálytól, ezért talán vissza kellene vezetni az ilyen elhajlókat a mindennapi életbe. Akit még egyszer meglát Marlborot pöfékelni, az repül valamelyik szövőgyárba pártmunkát szervezni. Az ifjú törökök betrottyantottak a lehetőségtől, hogy a Rózsadombot fel lehet ám cserélni Sálgótárjónra. De a tüdejük sem bírta volna a Munkást. Ravasz tervet eszeltek hát ki. Két pakli dohányt hordtak maguknál. Egy csomag Marlborot, amit titokban szívtak, és egy bontott Munkást, amelyből lelkesen kínálgatták Kádárt, ha találkoztak vele. Az öregedő, hülyülő Jani bácsi nem vette észre átcseszését, így később ifjú törökék rájöttek, hogy Kádár átverhető. Aztán átverték. Másban is. Végül Kádár azt vette észre, hogy kedvesen mosolygó emberek beszélgetnek vele nagyon udvariasan a balatoni pártüdülőben: mielőtt megkapja a napi szurit.

Ha nem statuálsz, drága Viktor, így jársz te is! Ha a sötét Mengyi nagyúrnak hívathatja magát, az kihívás a Te hatalmad ellen. A statuálással viszont két legyecske ütődik lefelé. Egyfelől bebizonyítod a világnak, hogy ha ott is van a Fideszben a fekete mágia ura, Te - mint a fehér mágia felkentje - le tudod győzni. Óriási dicsfény! Másodszor a Fideszben lappangóan Voldemort, Darth Vader, Palpatine és egyéb Sith-nagyúr szerepére készülők statuálás esetén teleszart gatyával rohannának felnyalni az általad kiköpött szotyihéjat a felcsúti VIP-páholyból. Szerintem jól szórakoznál rajtuk. (A meccsen úgysem lehet.)

A Mengyi-jelenség arról szól, hogy ki az úr a háznál. Viktor vezeti-e a Fideszt vagy a helyi kiskirályok már önjáróak. Ma még talán mutatnak kifelé némi tiszteletet Viktor iránt, maguk között viszont kiröhögik.

Tiszta hatalmi logika alapján össze kell ülnie az Országgyűlésnek, ám ha Viktor már arra is lusta, hogy elege legyen Voldemort nagyúrból, az is az ő dolga.