HTML

 

Kampányszöveg-generátor
by Elegemvan.blog.hu

Kattints a "Generálás" gombra!

 

Celebhír-generátor by Elegemvan.blog.hu

Kattints a "Generálás" gombra!

 

"Idealisták és gonosztevők összeálltak, álság levegőköveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa. A nagy Humbug nem Európának ártott meg, a hazugságot itthon hitték el. Miért hazudtak már az apáinknak, és miért adták a hazugságot tovább? Minekünk váltig azt mondták, hogy itt Európa van, kultúréletre készültünk, s megfeszített idegekkel rángattuk magunkat egyre előbbre." (Ady)
"Colin szerelmese márványszépségű combjait csodálja. Egyszer a jobb tűnik szebbnek, máskor a bal. Ne habozz barátom szól ő, hagyd, hogy én döntsek, az igazság a kettő között van." (Alexis Pyron, 1689-1773)

Elegem van...

Címkék

1956 (1) áder (2) adminisztráció (4) adó (5) adós (10) ajándék (1) albérlet (1) Alföldi (1) álhírek (1) alkotmánybíró (1) államtitkár (2) állás (1) állatfarm (1) állatkert (1) alvás (2) andy vajna (1) Angelina (1) arab (1) árak (2) atom (1) Auchan (2) ausztria (1) autó (3) Balaton (3) baleset (3) balog (1) baloldal (99) bank (40) bankkártya (1) barát (2) barlang (1) bayer (1) beavatkozás (3) becsapás (152) behajtás (4) Belgium (1) Bernanke (1) beruházás (1) bevándorló (7) bicikli (1) bíró (2) bíróság (5) bírság (3) bizalom (162) biztonság (1) biztonsági (3) biztosítás (2) biztosító (3) bkk (4) bkv (4) blokk (1) bocsánatkérés (3) bolt (1) bosszantó (1) brexit (1) Brüsszel (1) Budapest (3) büdös (1) bukás (3) bulvár (4) burger king (1) busz (5) bútor (1) CBA (1) cég (1) cigány (1) cipő (2) coca-cola (1) család (10) Csányi (1) csend (2) csirke (2) csoki (1) dal (1) Darwin-díj (1) december (1) devizahitel (15) diák (1) dinnye (1) DM (1) dollár (2) Dzsudzsák (1) Eb (4) ebéd (3) edző (1) egészség (3) egészségügy (1) egyetem (4) egyház (4) egymást tapossák (1) egy rakás szar (1) elektronika (1) életérzés (176) életmód (13) elnök (72) elromlik (1) ének (4) énekes (3) ennivaló (1) esküvő (4) étel (7) étrend (1) étterem (4) EU (84) euró (3) európa (126) facebook (1) fagy (2) fagyi (1) fagylaltozó (1) fejlődés (1) felelőtlenség (6) felsőoktatás (3) felügyelő (1) fénykép (1) férfiak (5) festészet (1) fidesz (12) film (5) fizetés (2) FKF (1) foci (14) fodrász (1) fogyás (2) főiskola (2) fölösleges (10) forint (1) forradalom (1) főzés (2) franciaország (1) Franciaország (1) fürdés (1) gazdaság (2) generáció (3) glamour (1) gól (1) gumi (1) gyárfás tamás (1) gyarmat (4) gyarmatosítás (6) gyaur (1) gyerek (7) gyereknevelés (1) gyermekrák (1) gyűjtés (1) gyurcsány (36) Habony (1) háború (5) Habsburg (2) hal (1) halál (4) házasság (1) hazugság (5) hernádi (1) hideg (1) híradó (3) hírek (1) hit (4) hitelesség (1) hitelezés (1) hízás (1) (2) hólapátolás (1) holland (1) hollywood (1) hörcsög (1) horoszkóp (1) hotel (1) hulladék (1) hülyeség (61) hús (1) húsvét (5) idegenforgalom (2) idegesítő (71) idióták (1) időjárás (1) időjárás-jelentés (1) idős (1) ifa (1) IKEA (1) IMF (1) ingatlan (4) instagram (1) integráció (1) interjú (1) irodalom (1) iskola (5) ismerős (3) ismerősök (3) iszlám (3) ital (1) ítélkezés (2) jacks burger (2) Jalta (1) james bond (1) játék (1) jég (2) jellem (1) jobboldal (131) jog (2) jogszabály (1) Jolie (1) jóslás (1) jövő (1) Juncker (1) kamat (1) Kaposvár (1) kapzsiság (2) karácsony (3) karrier (4) kártya (1) katonaság (1) kdnp (1) kedvezmény (1) kehi (2) kéményseprő (1) kenőpénz (1) keresztény (7) kertitörpe (1) kiadás (1) kína (2) kirándulás (2) kiss lászló (1) kitüntetés (1) kívánság (1) klíma (2) kóka (1) kóla (1) kölcsön (2) kollégium (1) kommunizmus (1) konyhafőnök (1) könyv (1) kórház (1) kormány (168) környezetvédelem (1) korrupció (6) kövér (2) közigazatás (2) közjegyző (1) közlekedés (6) köztársasági (8) közterület (1) kuka (1) kukás (1) külföld (5) kultúra (2) kütyü (1) Lagarde (1) lakás (5) lakodalom (2) látnivalók (1) lázár (28) lemondás (6) locsolkodás (1) London (1) lopás (8) lottó (1) Lovas István (1) luxus (2) Magyarország (234) márka (1) Matolcsy (39) MÁV (1) mcdonalds (3) megasztár (1) megemlékezés (1) megtévesztés (105) meleg (1) melegjogok (1) menedzser (1) menekült (3) menekültek (12) mentőcsomag (3) mentők (1) Merkel (8) Mészáros (1) mezőgazdaság (1) migráns (2) miniszter (1) minisztérium (50) mnb (2) MOL (1) mozgás (1) mozi (2) mtv (1) munka (5) munkatárs (3) műsor (1) muszlim (7) művészet (1) nagyhét (1) nagy britannia (3) Németország (5) népszavazás (2) nők (6) Norvégia (1) nyár (2) nyugdíj (2) nyugdíjas (2) nyúl (1) offshore (2) oktatás (5) olimpia (2) olvasás (2) önkormányzat (2) őr (1) óra (1) orbán (161) orosz (1) Oroszország (10) orvos (1) orvosság (1) ősz (5) osztálykirándulás (1) pakolás (1) Paks (1) pályázat (1) panoráma (1) pap (1) pápa (2) parizer (1) parkolás (1) parlament (1) paródia (1) párt (113) pénz (176) pénzmosás (1) pénztár (1) pihenés (4) plakát (2) pletyka (1) pokémon (1) polgármester (2) politika (211) Portugália (1) posta (1) Pride (1) projekt (1) puccs (1) rabszolga (1) rajk (1) rákosi (1) recept (1) regény (1) rejtő (2) reklám (2) rendőrség (5) repülés (1) riasztó (1) rogán (6) rokonok (4) Rossmann (1) rudolf péter (1) ruha (2) Semjén (2) síelés (1) Simicska (3) soros (1) sorozat (1) sorsolás (2) spórolás (1) sport (4) stadion (2) strand (1) sváb (1) svédek (2) Svédország (3) szabadidő (1) szállás (1) számítógé (1) számítógép (1) Széll Kálmán tér (2) SZÉP-kártya (1) szex (1) színész (2) színház (2) szír (1) sznob (1) szokások (1) szórakozás (7) szórakoztatás (5) szóvivő (1) Szovjetunió (1) sztárok (1) sztrájk (1) szulejmán (1) szülés (3) szülő (6) tanár (3) tanulás (4) tanulmányok (1) táplálkozás (1) Tapolca (1) tarlós (3) tartozás (5) tavasz (1) tél (2) telefon (1) telefonálás (2) televízió (2) terror (3) tesco (3) test (1) tippmix (1) tisztesség (75) tisztség (12) tölcsér (1) törlesztőrészlet (4) török (2) Törökország (1) történelem (123) törvény (1) törzsvásárló (1) Trianon (1) trónörökös (2) tücsök (1) turista (1) turizmus (1) tv (5) ügyvéd (3) újság (4) újságírás (3) újszülött (1) ünnep (7) uralkodó (3) USA (14) utazás (7) utca (1) üzlet (1) vacsora (1) vadászat (3) választás (43) vallás (10) várakozás (1) város (1) vásárlás (22) vásárló (10) vasút (1) vegetáriánus (1) versenyhivatal (2) vezetés (2) vidék (1) videó (2) Vietnám (1) világrend (1) villamos (6) vita (1) vizsga (1) wc (1) wellness (1) x-faktor (5) zaj (3) zaklatás (1) zavarás (3) zene (9) zenekar (2) zenész (1) zöldhulladék (1) zöldség (1) zsidó (8) zsűri (4) Címkefelhő

Elegem van a munkatársak családi képeiből

2015.10.08. 21:37 Elegem Van

Nagyon-nagyon rég előfordult, hogy valamelyik iskolai szünet egy napját nem sikerült nagymamákkal megoldani, ezért kényszerből el kellett töltenem egy-egy napot a zanyu munkahelyén. Kínos volt mindenkinek, én eluntam magam, a zanyu egyszerre próbált meg dolgozni és valahogy kordában tartani, a kollégái pedig hol túláradó lelkesedéssel, hol unalomból kérdezgettek, ha már ott evett a fene. Négy tanulságot azonban levontam ezekből a kínos napokból, és jól-rosszul hasznosítom azóta is.

Az első, hogy minden munkahelyen dolgozik egy Margó, aki valójában élet-halál ura. Egyes szervezetszociológusok, okos tojás jogászok azt hiszik, hogy a vezérigazgató, polgármester, miniszter a legfontosabb személy a szervezetirányítás szempontjából. Kis kezdők! Margó a legfontosabb. Margó általában a személyzetis - oh, pardon! - humánpolitikai vezető, esetleg gazdaságis, és betéve tudja a munkajogi szabályokat, a bérszámfejtés rejtelmeit, továbbá a tb átláthatatlan dzsungelét is uralja. Aki Margóval jóban van - én minden körülmények között -, az akár fél évet is lehet szabadságon, akkor is csak öt napot mutat a hiper-szuper jelenléti nyilvántartás. A közszférában dolgozó pedig már négy év munkaviszony után is megkaphatja a 30 éves jubileumi jutalmat, ha Margó úgy akarja, ellenkező esetben negyven év munkaviszony is kevés. Rendszert válthattunk (állítólag), Margó maradt.

A második tanulság, hogy a munkatársak gyermekei csupa zsenik voltak. "A Bélus/Ági szííínjeles ám!" - ujjongtak a konkurens anyukák, akik szintén kényszerből vitték be gyermekeiket. Az én anyukám sajnos ezt nem tehette, mert rajtam a szép ruhám, lenyalt hajam, illedelmes nézésem ellenére annyira látszott a vásottság, hogy a színjeles duma átlátszó lett volna. Bélus/Ági esetében a valóság és az anyai büszkeségből tódított "szííínjelesség" annyira nem volt ordító, bár a rutintalan Bélus/Ági döbbenten nézte a mamáját, a többség gyakorlott hazudozóként szerényen tűrte megdicsőülését.

A harmadik tanulság, hogy - ezeknek az élményeknek hála - a gimnáziumban mindenkinél gyorsabban fogtam fel Kosztolányi: A kulcs című novelláját. Az otthon megfellebbezhetetlen tekintélyű szülő bizony mennyire kiszolgáltatott a munkahelyén, és a családfenntartás kényszere mennyi kompromisszumot takar. Ezért sem kellett nekem kiplakátolni, hogy tiszteljem a szüleimet.

A negyedik tanulság, hogy én a gyerekeimet be nem viszem a munkahelyemre, és nem is untatok senkit a családi dolgaimmal. Pechemre viszont a kollégák egy jelentős részének vagy gyermekkorában nem kellett a zanyukájuk munkahelyén dekkolnia vagy nem vonták le a tanulságot, én nem tudom, de állandóan a családi képeikkel, videóikkal szórakoztatnak. Persze az sem kizárt, hogy én vagyok egy antiszociális kretén - mely tényre kedves kommentelők sietnek majd rámutatni -, aki nem érdeklődik munkatársai családi helyzete iránt. Hiába, nem érdekelnek. Sőt tolakodásuk zavar. Esetenként azonban roppant szórakoztató, amikor a személyes ügyeivel tolakodó észre sem veszi, hogy a kritikus szeműek előtt a jópofának szánt képek mennyire mást mutatnak mint amit ő láttatni szeretne.

baba.jpgA szingli csajok például előszeretettel mutogatják pasijaikkal közös kirándulós, bulizós képeiket, bizonygatván, hogy kellenek ám ők valakinek, mi több boldogok. Aztán a képen unott csávó, magának boldogságot hazudó nő látszik. De mi közöm nekem ehhez. A frissen férjezett nők az esküvőjükről, nászútjukról készült alig háromezer fotóval képesek támadni, részletesen elmesélve, hogy kinek kijét láthatom a képen, meg hogy mi milyen drága volt. Nem érdekel. Aztán a kisgyerekes anyukák! Jézus Úristen! Aranyos, de számomra tök érdektelen gyerekről tudhatok meg számtalan érdektelen információt a születése körülményeitől kezdve a bilire szoktatáson át az óvodai, iskolai ügyekről. Nem is próbálok érdeklődve kinézni a fejemből. Egyszer az egyik gyesen lévő kolléganő odáig merészkedett, hogy beüzent, mikor sétáltatja a picit a környéken, várja az érdeklődők hódolását. Szerencséjére lusta voltam kimenni. A férfi emancipáció diadalaként megjelentek a "nagyon kispapák", akik ötvözik a kisgyermekes anyukák elfogultságát a férfias technikai felkészültséggel, így gyermekük egyetlen pillanata sem marad dokumentálás nélkül. Csak legyen, aki megnézze ezeket a Warhol Empire filmjéhez hasonlatos hosszúságú és cselekményű alkotásokat. Én kihagyom. Titkárnők szokták elkövetni azt a hibát, hogy párás szemmel mutogatják a boldog családról készült fotót, melyen a harmadik gyerek inkább korábbi főnökére hasonlít, mint a férjként bazsalygó alakra. Szabad ezt nekem észrevennem? Akkor meg minek mutogatja? És így megy ez végestelen végig a munkatársak egy jelentős részénél. Később a már felnőtt lány esküvője - inkluzive a tök érdektelen rokonsággal - az unoka megszületése: az idő soha soha meg nem áll.

De egyesek még tovább mennek és a belső levelezési rendszereknek hála, már csak úgy random küldözgetik családi eseményeik dokumentációit. A tahóbb még rám is telefonál félóra múlva, hogy láttam-e és mit szólok hozzá, és ugye milyen cuki a Barnika/Boróka. A végleg kontrollját veszített meg be akar vonni a lánya/fia valamilyen versenyébe, mint szavazót. Hát nem, rám ne számítson!

Természetesen a rokonság vagy a barátok családi eseményeiben örömmel veszek részt, mert azokhoz van közöm, de a vadidegen emberek önigazolására való reagálási kényszerből elegem van.


30 komment

Címkék: munka család videó tanulás esküvő iskola fénykép munkatárs fölösleges zavarás

A hozzászólásokat a bejegyzés írói, illetve a blog szerzői nem ellenőrzik, azok tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Kifogás esetén adott komment eltávolíttatható -> elegemvanblog [kkc] gmail [p] com.

A bejegyzés trackback címe:

https://elegemvan.blog.hu/api/trackback/id/tr967951192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2015.10.09. 03:55:24

Valahányszor meglátom ezt az izét a címlapon, az jut eszembe, hogy elegem van ebből az idióta blogból.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.10.09. 04:59:52

S mi a bajod? Nem érdekelnek a képek, hát ne nézd őket.

Zsuzsanna Malac 2015.10.09. 11:23:22

Tök igaza van a bloggernek. Ha nem tetszik, nem kötelező olvasni a posztjait.

nem várt fordulat 2015.10.09. 13:45:31

Ezzel én is így vagyok. Szívesen megnézek egy képet az újszülött gyerekéről. Egyet. Aztán köszönöm, a másik 157-et, ami gyakorlatilag ugyanaz, csak az egyiken a gyereknek csukva van a szeme, a másikon meg épp kicsit elfordul a feje, már nem érdekel.

Az a baj, hogy ezek az emberek nem gondolják át, nem gondolnak bele, hogy nekik ez ott és abban a pillanatban szép és jó lehetett, ők felidézik azokat az emlékeket, de egy kívülállónak a képen ez úgy sem jön át.
-------------------------------------------

Amiből viszont nekem van elegem, az az, hogy egyes emberek mennyire nem érzik a másik auráját. Odajön, és 5 centire belehajol a fejembe. Én meg csak lépek lépek hátra, ő meg jön utánam, a végén már a falnál vagyok.

De ami a legjobban bosszant, az a járdán való közlekedés. Adott egy nem túl széles járda. Jön velem szemben két ember, mondjuk egy pár, vagy két barát / barátnő, férj-feleség, mindegy. És látszik rajtuk, hogy át sem villan az agyukon, hogy esetleg besoroljanak libasorba, hogy én is elférjek. Vagy nekipréselődök a falnak, vagy le kell mennem a járdáról. Ezerszer megfogadtam már, hogy legközelebb levállalom, vagy szimplán úgy teszek, mint ha a telefonom nyomogatnám, és szándékosan nekimegyek.

Hihetetlen, hogy mennyire nem figyelnek az emberek a másikra.

szepi79 2015.10.09. 15:21:10

"Amiből viszont nekem van elegem, az az, hogy egyes emberek mennyire nem érzik a másik auráját. Odajön, és 5 centire belehajol a fejembe. Én meg csak lépek lépek hátra, ő meg jön utánam, a végén már a falnál vagyok.
"

ilyen nekem is volt már. aztán szóltam. elnézést kért, azóta nincs ilyen. javaslom neked is.

"De ami a legjobban bosszant, az a járdán való közlekedés. Adott egy nem túl széles járda. Jön velem szemben két ember, mondjuk egy pár, vagy két barát / barátnő, férj-feleség, mindegy. És látszik rajtuk, hogy át sem villan az agyukon, hogy esetleg besoroljanak libasorba, hogy én is elférjek. Vagy nekipréselődök a falnak, vagy le kell mennem a járdáról. Ezerszer megfogadtam már, hogy legközelebb levállalom, vagy szimplán úgy teszek, mint ha a telefonom nyomogatnám, és szándékosan nekimegyek."

ne tegyél úgy, mint aki telefonozik, mintha csak véletlen lenne. vállald fel, hogy nekik mész.

2015.10.09. 15:50:52

Szép gyerek, saját? DD

_B_ 2015.10.09. 15:58:26

@szepi79, első ezen a néven:
Úgyúgy! Simán fel kell vállalni. Én nem szoktam kitérni, utolsó pillanatban mindig elugranak:)

Komád 2015.10.09. 16:32:17

@nem várt fordulat: En csak siman meg szoktam allni, ha ketten jonnek szembe, es nem akarok lelepni az utra. Ajanlom probara :)

Komád 2015.10.09. 16:33:32

A csaladifotos temabol mar nehezebben tudok kilepni ugy hogy ne bantsak meg senkit.

prunoki 2015.10.09. 16:34:21

Van aki meg blogot ír, az index meg idetolja elénk.

qwertzu 2015.10.09. 16:46:39

@nem várt fordulat: "És látszik rajtuk, hogy át sem villan az agyukon, hogy esetleg besoroljanak libasorba, hogy én is elférjek."

Állj meg az utolsó pillanatban. Ha neked megy akkor egy álló embernek ment neki, tehát nyilván ő a bunkó.

hsz77 2015.10.09. 17:25:03

Egyetértek a cikk írójával. Szívesen megnézek egy fotót a munkatársak gyerekeiről, aki közelebbi kolléga, attól meg is hallgatok ezt-azt néha, de a többi köszönöm, érdektelen számomra.
Van olyan kolléganőm, aki már az első munkanapján a képembe tolta a családi fotóalbumát, azóta is szinte napi szinten beszél Barnuskáról meg Marcsikáról, az irodában intézi a magánbeszélgetéseit a rokonaival stb. Nem veszi észre, hogy egyrészt mindenkit untat, másrészt gyakran zavaró is.
Ha a magántelefon csörög, legjobb diszkréten kivonulni az irodából arra a pár percre. Egyrészt hogy ne zavarjunk senkit, másrészt mert senkinek semmi köze a magánügyeinkhez. Engem sem érdekel a másé és én sem tárgyalom a sajátjaimat a kollégáim füle hallatára.
Persze vannak, akik örömmel osztják meg egymás közt a gyerekeik fotóit, mesélnek mindenfélét róluk, dicsekednek a tanulmányi eredményeikkel stb. Ez rendben van, csak tényleg jó lenne ezeket egymás közt intézni. Azaz akik ellenállhatatlan vágyat éreznek minderre, előbb mérjék fel, hogy kik vevők rá és kik nem. Minimális tiszteletadás.

FionaG 2015.10.09. 20:11:00

Jól szórakoztam a poszton, köszi.
Egyet is értek vele, nekem már ment rá baráti kapcsolatom a gyerekmérgezésre. Első gyermekük születése után egy baráti házaspár annyira nem tudta, hol a határ, hogy amikor hozzájuk látogattam, rendre túlterheltek a gyerekükkel. Meg kellett néznem ötszáz papír alapú fotót, majd másik ezret számítógépen, harminc videót, miközben a gyerek személyesen is végig jelen volt, és amikor már azt gondoltam, hogy mindent láttam, akkor valahogy előkerült még egy adag valahonnan. Másról lényegében nem is esett szó.
Néhány alkalom után úgy döntöttem, a második gyerek születését már nem várom meg és véget vetettem a barátkozásnak.

Toadwart66 2015.10.09. 20:52:51

Azt tartom rendkívül igazságtalannak, hogy az érintettek, mármint a gyerekek, véleményét soha nem kérik ki. Egy bébi teljesen kiszolgáltatott. Bárkinek megmutathatják a fényképét. Micsoda dolog ez!

Dzsontra Volta 2015.10.09. 21:53:08

Nekem amikor tele lett a tököm az ilyen családikép mutogatós dolgokból a melóhelyemen, akkor fogtam a telefonomat és körbefotóztam vele a saját családomat egy sima hétvégi otthonpunnyadós napon, de "véletlenül" csináltam pár képet közben a faszomról is. Ezek után amikor legközelebb Aranka mutogatta a nagyanyjáról/macskájáról/stb. készült képeket, akkor felajánlottam, hogy megmutatom azokat a képeket, amiket én csináltam hétvégén...

ProhiOtti (törölt) 2015.10.09. 22:08:18

nekem fordítva van. Nincs egy képed a gyerekről? Milyen apa az ilyen?
Én meg hogyan mondjam, hogy azért nem mutogatom a sajátom, mert engem nem érdekel a többiek élete. Az enyémet meg inkább megtartanám belügynek.

cirrmurr 2015.10.09. 22:22:38

@szepi79, első ezen a néven:

Idősebb konzervativabb kolléganő volt ilyen. bántóan közel ment az emberekhez és nem vette észre magát. Rgyszer beszóltam neki hogy Puszi is lesz? Azóta megtarja a 2 lépés távolságot. Volt olyan nagycsöcsü kolléganő akinek a csöcse hozzáért az ember kezéhez mikor iratot adott át stb és NEM vette észre magát. Mindenki vénkurvázta de egyébként tisztességes anyuka volt csak hülye.

szepi79 2015.10.09. 22:45:21

@_B_: velem ilyen az utcán nem szokott lenni, biztos határozottan lépkedek vagy ilyesmi. nekem azzal van bajom, hogy szállnék le a metróról vagy villamosról, és a felszálló emberke ott áll az ajtóban (jobb esetben csak áll és nem indul meg befele), nem lehet tőle kiférni, és nem veszi észre magát. na ők azok, akiknek nekigyalogolok.

@cirrmurr: én csak simán tartottam egy kiselőadást a személyes tér és az intim tér közötti különbségekről :D esetemben a "puszi lesz?" nem lett volna célravezető, mert egy olyan lányról volt szó, akivel jóban voltunk (csak barátok, még mielőtt), szóval ő nem értette volna ennyiből és simán adott volna egy puszit. ami persze nem rossz, de ettől még a probléma lényege nem múlik el.

tzi 2015.10.10. 06:36:11

@szepi79, első ezen a néven: Aki magától nem érzékeli, milyen mérhetetlenül irritáló ha olyan közel jön, hogy érzem milyen büdös a pofája, annak általában sajnos tök fölösleges megpróbálni elmagyarázni a magánszféra meg "aura" meg hasonlók fontosságát. A látszat ellenére egészen civilizáltan tudok társalogni, de eddig csak egy volt, aki a fejéhez kapott. Általában még te vagy az antiszociális, csak mert nem szeretnél másokkal intim közelségbe kerülni... és "jaj és akkor hogy utazol a buszon", meg társai (sehogy bazmeg.. azé' van autóm hogy ne dörgölőzzön a sok paraszt :D )

31/48 2015.10.10. 09:43:00

Én szerettem bent lenni Apu munkahelyén. Ehhez kellett az is, hogy nem utálták a kollegái és így hozzám is kedvesek voltak.

Le Orme 2 2015.10.10. 09:55:27

Egyetértek az írás tartalmával.

Tittikém 2015.10.10. 09:57:16

@Komád: @_B_: sajnos nem ugranak el, engem levállazott a múltkor egy nálam fél fejjel alacsonyabb öltönyös fiatal fickó...(cipőben majdnem 180 cm magas, normál testalkatú nő vagyok)...

R. Dawn (törölt) 2015.10.10. 10:11:14

"A szingli csajok például előszeretettel mutogatják pasijaikkal közös kirándulós, bulizós képeiket, bizonygatván, hogy kellenek ám ők valakinek, mi több boldogok."

Bizonygatván, hogy kellenek ám ők valakinek.

Szubjektív tapasztalat?

Elegem Van · http://elegemvan.blog.hu 2015.10.10. 11:39:02

@nem várt fordulat: Kedves Kommentelő! Értékes felvetésedre hadd reagáljunk egy korábbi bejegyzésünk linkjével, melyben az általad feszegetett témával kapcsolatban igyekeztünk néhány gondolatot megénekelni:

elegemvan.blog.hu/2014/05/04/elegem_van_a_totyorgokbol

Zsuzsanna Malac 2015.10.11. 09:17:13

@nem várt fordulat: Ne agyalj. Simán állj meg velük szemben és várj. Ők fogják elunni hamarabb. Kipróbáltam.

Zsuzsanna Malac 2015.10.11. 09:18:38

@tzi: Erre is van megoldás. El kell kezdeni fészkelődni. Hidd el, megunja és arrébb megy.

Zsuzsanna Malac 2015.10.11. 09:21:54

@prunoki: Megfogod csillagom, és eltolod magad elől. Ennyi.

tzi 2015.10.11. 17:59:02

@Zsuzsanna Malac: hát, akkor az "enyémek" nagyon kitartóak. Megyek hátrébb, jön utánam. Megint egy lépés hátra, jön megint. Néha már figyelem, hogy direkt csinálja -e, tudatos, de látom, hogy igazából észre se veszi. Csak egyszerűen szüksége van rá, hogy folyamatosan mások szférájában tartózkodjon, mert ... mit tudom én igazából, hogy miért. De az odébbmenés az esetek 99%-ban annyi, mint halottnak az EB győzelem..

zellerlevél 2015.10.11. 23:25:06

Egy valós történet a képmutogatóknak: munkahelyen a mindenttudó Terike megnézte Rózsika unokáinak a fényképét. Aztán pár hét múlva egy másik település játszóterén meglátta a gyerekeket. Odament Rózsika vejéhez, hogy csak nem a Rózsika unokái? Azóta Rózsika nem mutogat munkahelyen fényképeket. Gondolom otthon a vej megmondta neki, hogy többet nem kap képet az unokáiról.

Úgy általában: nem kéne összekeverni a munkahelyet sem a családdal, sem a baráti társasággal.

I_Isti 2015.10.27. 13:03:15

Szerintem ennél sokkal borzalmasabb a mosogatómániás.
A képmutogatósnál ezerszer rosszabb, amikor egy szűk, kicsi, alulméretezett közös irodai konyha-étkezőben valaki nekiáll elmosogatni a háromfogásos ebédjének a dobozkáit.
Van mondjuk 5 percem, hogy főzzek egy kv-t, vagy egy teát, de ebből négy azzal telik, hogy várom, hogy fölszabaduljon a vízcsap, mert van, aki ebben éli ki magát: a mosogatásban. Mintha otthon nem lenne lehetősége rá...
(Van mosogatógép is egyébként.)