Az internet hajlamos felrobbanni, ha Simicska úr röviden jellemzi régi haverját, vagy sejteti, hogy Viktor Mihály trónörökös korában aláírt az ördögnek. Találgatások, megmondások, vágyak mindkét oldalon. Lehet, nincs igazam, de engem elsősorban a dolog emberi oldala érdekel.

Jókai írja A lélekidomár című regényében: "A hála egy neme a gyűlöletnek". Bizony, a hála érzése a pszichológia számára is az egyik legbonyolultabb kérdés. A hétköznapi ember pozitív hatásúnak gondolja a hálát, pedig nem feltétlen az. A hálálkodó valahol mélyen nem szereti, hogy neki hálásnak kell lennie, és ha a folyamat kellően hosszú, az érzés átcsap gyűlöletbe. Azt hiszem valami hasonló történt Orbánnal is.

Orbán és Simicska jóban-rosszban együtt voltak 35 éve, a hosszúra nyúlt rosszban pedig az egész Orbán családot Simicska pénzelte. Józan ésszel senki sem hiheti, hogy Orbán nyolc évig pár százezer forintos pártelnöki és képviselői fizetéséből tartotta el héttagú családját a Cinege közi dácsában. Ugyan... Orbánék valódi családfenntartója Simicska Lajos volt. Ő biztosította az anyagi hátteret, míg Orbán Rasi saját lábára nem tudott állni. (Kedves Rasi, légy erős, mint Luke Skywalker: gazdasági értelemben Simicska Lajos az apád.) Orbán hálás volt neki ezért, de elkezdte gyűlölni is, hiszen Lajos nap mint nap eszébe juttatta, hogy nélküle sehol sem lenne. A második kormányzása alatt még nyögvenyelősen, de kitartott a hála, a harmadikra azonban már nem tudott parancsolni ellenérzésének, meg akarta mutatni ki az úr a házban. Ő, aki másodszor verte tönkre a vörösöket kétharmaddal - jó, tudjuk, hogyan - ki legyen szolgáltatva Legokosabb Lajosnak? Akinek emberei a Kormányban is megmondták a tutit? Na, azt már nem! - gondolta Orbán és borított.

A győzelemmel ugyanis Orbánnak már nem volt szüksége Simicskára. Politikailag megerősödött, a Fideszben mindenki tőle függ, abszolút hatalommal rendelkező vezetőként csípte a szemét Simicska, a rossz idők tanúja. Nem szeretem ez ilyen a párhuzamot, de amikor Hitler bevonult Ausztriába, akkor nem a zsidókat vagy a kommunistákat szedte össze először a Gestapo, hanem a vezér ifjúkori barátait. Mert azok tudása nem illett bele a vezérről kialakított képbe. Gazdaságilag szintén nem volt szükség Lajosra, mert Orbán rájött, hogy a közpénzeket már el tudják lopni strómanjai, nem kell ehhez az autonóm Simicska. Legokosabb Lajos pedig nem tud mit kezdeni azzal, hogy a 35 éve barát ilyen aljas - ha tetszik g..ci - módon járt el vele szemben.

A másik emberi tényező az előrelátás képessége, amely a két ember között a politikai jövőhöz kapcsolódik. Lajos óvatos, alkuk, szívességek hálóját építette ki az elmúlt 25 évben, amely nélkül Orbán és a Fidesz ma már csak egy bekezdés lenne a rendszerváltoztatás utáni politikatörténetben. A 2010-es választás után bizonyára megfordult a legendás 70-30%-os arány, talán eltolódások is voltak, de a kialakult rendszer fennmaradt. Orbán autokrata, doktrinér gondolkodása a 2014-es választási győzelem után megerősödött, totálisan le akart számolni az ellenzékkel (centrális erőtér). Lajos azon kapta magát, hogy Orbán az ő alkukból, üzleti gesztusokból álló, gondosan ápolt kertecskéjét neki áll ledózerolni. A jövőre nézve ez egyébként komoly kockázatot jelent minden fideszesre, mert ha fordul kocka, az Isten irgalmazzon nekik, a folyamatosan megalázott ellenzék ugyanis nem fog. Az értelmesebb fideszes belátja, hogy a jövőre nézve a Lajosnak van nagyobb igaza, a végletekben gondolkodó Orbán viszont elmegy a falig (neki is képes menni eszetlenségében). Már pedig Veszprém alatt megfordult a szél, Tapolca pedig Orbán Sztálingrádja lehet. Ezért szükség lesz Lajos konszenzusos praktikáira.

Az előjelek a körültekintőbb Lajos igazát erősítik. Orbán külpolitikailag döntő vereséget szenvedett. Magyarország nem erős bástya, hanem rés az atlanti szövetség frontján. A tavaszig jegelt ukrán fegyveres konfliktusban ilyen "szövetségesre" nincs szükség. Belföldön Orbán kormányzóképtelensége szemet szúró. Az internetadó körüli fiaskó, az útdíj bohózat és a vasárnapi zárva tartás miatti zúgolódás jól jelzik az orbáni politika kudarcát. A fideszes brókerbotrányok kapcsán a PSZÁF jogosítványainak megerősítéséről lamentáló Orbán annyira hülye, hogy arra nincsenek szavak, mert másfél éve nincs PSZÁF. Ő szüntette meg és vonta össze az MNB-vel. A magyar központi közigazgatás szétesett, olyan, mint az az italautomata, amelybe hiába dob pénzt az ember: a kóla gombját megnyomva ropi jön ki. Esetleg Balaton szelet, de kóla soha. A rohadt sok államtitkár egymást irtja, káosz mindenhol, kormányzás semmi. A nagy garral megteremtett magyar bankrendszer egy csődtömeg, a luxus palotákat vásárolgató MNB nem tudja sem megelőzni, sem kezelni a 100 milliárdos krachokat.

Orbán erkölcsileg is megbukott. Magyarország az Orbán szemja malacperselye lett, amelyből csak ez a família és udvaroncaik veszik ki a pénzt. Az egészségügy, oktatás, közigazgatás romokban, de legalább Vajnáné megkapta a gyémántgyűrűjét. A Rogán-Kósa-Lázár-Szijjártó-Habony-Vajna nevekkel fémjelzett Fidesz tolvaj frakciója már nem erodálja a pártot, hanem lavinaszerűen maga alá temeti.

És itt jön a képbe a Lajos. Ősszel még meg lehetett volna csinálni, hogy a Fidesz meneszti Orbánt, és egy vállalható emberrel folytatja a kormányzást, ma már ennek az esélye csekély. A tolvaj frakció - élén Orbánnal - ezt a váltást meg tudta akadályozni, de ezzel emelte is a tétet. Most már csak végletes hatalomváltás lehet. Megjegyzem, érzik ezt a fideszesek is. Egy fideszes államtitkár ismerősöm az utóbbi hetekben elkezdett előre köszönni, az "elmúlt öt évben" ez nem volt rá jellemző.

Az ellenzék pedig dühös, "azelmúltötév" alatt annyiszor alázták meg őket, hogy ha fideszest kapnak a kezükbe, abból nem sok marad. Ők elkezdték komolyan gondolni az elszámoltatást. És készülnek is rá. A bukás után pedig a fideszeseknek egy mentsváruk lehet: a Lajos. Aki képes szót érteni a vörösökkel és a Jobbikkal is. Könnyen lehet, hogy a Fideszben az Orbán utáni időkre készülők Lajos felé kezdenek orientálódni. Ezért nem vagyok biztos abban, hogy Lajos eleve vereségre van ítélve az egyre szélsőségesebb hatalomkoncentrációt végrehajtó Orbánnal szemben.

Mert úgy néz ki, hogy a keményen dolgozó embereknek nagyon elegük van a kormányzóképtelen, ám tolvaj fideszesekből, és Lajos nem azért a legokosabb közöttük, hogy ezt a hangulatváltozást érzékelve ne készüljön fel akár a legrosszabbra.